Bár Jehova népe mindent megtesz, hogy betartsa az óvintézkedéseket ennek az egészségügyi világválságnak az idején, de ez nem jelent garanciát arra, hogy ne kapjuk el ezt a halálos vírust (Prédikátor 9:11). Sajnos eddig már 872 testvérünk halt meg szerte a világon, mert elkapta a Covid–19-vírust. A hittársaink gyorsan a segítségükre siettek a gyászolóknak, és megvigasztalják őket (1Korintusz 12:26). Legfőképpen Jehovára támaszkodnak, aki mindig megtartja a Filippi 4:7-ben szereplő ígéretét, és békével tölti el őket.

Egy testvérnő, Hannchen Unnützer is tapasztalja Jehova szervezetének támogatását. Ő különleges úttörő Olaszország északi részén, Bolzanóban. Sajnos a férje, Manfred Unnützer 2020. március 28-án elhunyt a koronavírus következtében. Unnützer testvér közel 58 évig végezte a különleges teljes idejű szolgálatot, ebből majdnem 54 évig a feleségével. Együtt 25 évet töltöttek a körzetmunkában. Csaknem 1000 testvér csatlakozott be a temetési beszédre videokonferencia segítségével számos országból.

Unnützer testvérnő ezt mondja: „Annyira hálás vagyok a testvéreimnek. Soha nem hagytak magamra, még egy órára sem. Elhalmoztak a szeretetükkel! Buzdítottak, megvigasztaltak a Bibliából, és gondoskodtak a szükségleteimről. Az összes testvéremet nagyon szeretem.”

Egy másik házaspár, aki érezte a testvérei támogatását a gyász idején, Maria Jose Moncada és a férje, Darwin. A kicsua nyelvterületen szolgálnak Ecuador hegyei közt. Sajnálatos módon Moncada testvérnő szülei – Fabiola Santana Jordan testvérnő (56 éves, általános úttörő) és Ricardo Jordan testvér (60 éves, kisegítőszolga a guayaquili Praderas gyülekezetben) – hat nap különbséggel elhunytak a koronavírus következtében. Moncada testvérnő két fiútestvére is elkapta a Covid–19-vírust, de ők kigyógyultak belőle.

Moncada testvérnő nagyon le volt törve, és el akart menni a családjához, hogy megvigasztalja őket, és segítsen a temetés előkészületeiben. Ez egy négyórás út lett volna. De a férjével együtt imádkoztak, és úgy döntöttek, hogy nem lenne bölcs elmenniük. Ehelyett videokonferencián beszéltek a rokonaikkal. Moncada testvérnő ezt meséli: „Ha elmentünk volna a rokonainkhoz, a saját egészségünket is kockáztattuk volna, és másokét is.”

Érthető módon Moncada testvérnő rendkívül lesújtott volt, és nagyon aggódott, de a férjével továbbra is részt vettek Jehova imádatában, és szüntelenül imádkoztak Jehovához, a vezetését kérve. Az emlékünnep előtt meghívták a bibliatanulmányozóikat a Jézus haláláról való megemlékezésre, és elolvasták a Bibliából azokat a részeket, melyek Jézus földi életének utolsó napjairól szólnak. Részt vettek a szolgálatban is úgy, hogy leveleket írtak, valamint az összejöveteleken is videokonferencia által. Moncada testvérnő nem Tanú rokonai közül kilencen elfogadták a meghívást, hogy csatlakozzanak be az emlékünnepre spanyol nyelven.

„Nagyon jó érzés volt látni, hogy a bibliatanulmányozóink mindent megtettek, hogy elektronikusan csatlakozzanak az összejövetelhez, pedig ez nem volt könnyű nekik” – meséli Moncada testvérnő. És hozzáteszi: „Kellemes meglepetésként ért, hogy a családtagjaim is becsatlakoztak, noha más országokban élnek.”

Így folytatja: „Ez a tapasztalat megmutatta nekünk, hogy bármilyen fájó helyzetben legyünk is, az a legjobb módja annak, hogy megbirkózzunk a fájdalommal, ha aktívak maradunk Jehova szolgálatában, és így adunk neki valamit, amit megáldhat.”

A testvéreink világszerte együttéreznek azokkal, akik elveszítették egy szeretett hozzátartozójukat a járvány miatt, és továbbra is imádkozunk értük. Nagyon várjuk már azt az időt, amikor Jehova véget vet mindannak, ami ma fájdalmat okoz, így a járványos betegségeknek is, és feltámasztja az összes elhunyt, hűséges szolgáját (1Korintusz 15:21, 22).