2015. szeptember 18-án egy szlovákiai bíróság felmentette Martin Boort, akit 90 évvel ezelőtt ítéltek el azért, mert lelkiismereti okból nem vállalt katonai szolgálatot. Ez a legrégebbi olyan ügy Szlovákiában, mely során érvénytelenítettek egy lelkiismereti szolgálatmegtagadó elleni ítéletet.

Martin Boor 1920-ban, 17 évesen csatlakozott a Nemzetközi Bibliakutatókhoz. Akkoriban így nevezték Jehova Tanúit. 1924 októberében behívták katonának, ám a hite miatt nem vonult be, és nem tett katonai esküt. A hatóságok azt gondolták, hogy nem épelméjű, ezért pszichológiai vizsgálatnak vetették alá. Azonban az orvosok teljesen egészségesnek találták Boor testvért. Ezt írták róla: „a vallási meggyőződése nem beteges képzelgés szüleménye.”

Mivel teljesen egészségesnek találták, a bíróság 1925. április 2-án úgy döntött, hogy súlyos bűncselekményt követett el azzal, hogy visszautasította a katonai szolgálatot. A büntetése két év börtön volt szigorított körülmények között. Magánzárka és élelemmegvonás várt rá. Ám ezt a fiatal, nős férfit a bíróság ítélete nem tántorította el. Végül nem kellett letöltenie a teljes büntetést. Jó magaviseletéért 1926. augusztus 13-án feltételesen szabadlábra helyezték.

Boor testvér 1985. január 7-én meghalt. Családtagjai először 2004-ben nyújtották be a bírósághoz a felmentése iránti kérelmet, sikertelenül. Hét évvel később, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a történelmi jelentőségű Bajatjan kontra Örményország ügyben kimondta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a lelkiismereti szolgálatmegtagadók jogait, a család kérelmezte, hogy az I. sz. Pozsonyi Regionális Bíróság ismét vizsgálja meg az ügyet. Noha meggyőző érvek szóltak Boor testvér ítéletének érvénytelenítése mellett, a szlovákiai bíróságok nem hoztak végleges döntést. Csak egy másik lelkiismereti szolgálatmegtagadó ügye hozott változást.

Martin Boorhoz hasonlóan Imrich Vajda is Jehova Tanúja volt, és nem vállalt katonai szolgálatot. A kommunista rezsim idején 1959-ben és 1961-ben elítélték. 2014. március 13-án a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága úgy döntött, hogy a jogi rehabilitációról szóló 1990/119 számú csehszlovák törvény alapján fel kell menteni. Ez a törvény kifejezetten azért született, hogy kárpótolják az embereket a kommunista uralom idején hozott igazságtalan ítéletekért. Az alkotmánybíróság Imrich Vajda ügye kapcsán mondta ki először, hogy meglátása szerint hogyan kell alkalmaznia Szlovákiának az EJEB Bajatjan-ügyben hozott döntését. A bíróság szerint kegyelemben kell részesíteni vagy rehabilitálni kell azokat, akiket elítéltek azért, mert lelkiismereti okból megtagadták a katonai szolgálatot.

Ennek a precedens értékű döntésnek az alapján Martin Boor családja ismét benyújtotta a felmentés iránti kérelmet az I. sz. Pozsonyi Regionális Bírósághoz. A bíróság elfogadta a kérelmüket, és 2015. szeptember 18-án érvénytelenítette az ítéletet. Így 90 évvel az elítélése és 30 évvel a halála után Martin Boort felmentették, és kijelentették, hogy mint lelkiismereti szolgálatmegtagadó nem követett el semmilyen bűncselekményt.

Az EJEB Bajatjan-ügyben hozott döntése és a szlovák alkotmánybíróság állásfoglalása a Vajda-ügy kapcsán hozzájárult ahhoz, hogy ez a régre visszanyúló igazságtalanság rendezve legyen. A szlovákiai bíróságok mindezidáig 51 Jehova Tanúját rehabilitáltak; a többségüket 1948 és 1989 között ítélték el.