2021. április 1-jén sajtótájékoztatót tartottak Moszkvában az Északi hadművelet 70. évfordulójának alkalmából. Az Északi hadművelet 1951-ben volt, amikor közel 10 000 Jehova Tanúját hat, korábbi szovjet tagköztársaságból vonattal Szibériába deportáltak. A sajtótájékoztatón egy hat főből álló csoport szólalt fel, és válaszolt a média kérdéseire. A csoport tagjai közt voltak tudósok és emberi jogi szakértők. Nemcsak az Északi hadműveletről esett szó, hanem összefüggésbe hozták az akkori eseményeket a napjainkban zajló oroszországi üldözéssel is. Az egész konferenciát közvetítették az interneten.

Jaroszlav Szivulszkij, aki Jehova Tanúi egyik hivatalos szervezetének a képviselője, és akinek a családját közvetlenül érintette az Északi hadművelet, hosszasan kifejtette, milyen kegyetlenül bántak az emberekkel a deportáláskor. Ezt mondta: „A történelmi dokumentumok megerősítik, hogy összesen 9793 Jehova Tanúját, illetve a családtagjaikat deportálták. Ez az adat magában foglalja azokat, akik útközben haltak meg, illetve születtek.”

Szergej Ivanyenko orosz hittudós kifejtette, milyen szerepet játszott a Jehova Tanúi elleni orosz propaganda az Északi hadműveletben és abban, hogy napjainkban is üldözik őket a modern Oroszországban. Ivanyenko részletes áttekintést nyújtott, és kiemelte a Tanúk állhatatosságát: „Hiábavaló, hogy az orosz kormány ádázul üldözi Jehova Tanúit 2017 óta. Ezt támasztják alá az Északi hadművelet tanulságai, valamint a jelenlegi helyzet elemzése, többek között az, hogy milyen rendíthetetlenül védelmezik a hitüket Jehova Tanúi. Az lenne a legjobb, és az szolgálná az orosz nemzeti érdekeket, ha az orosz kormány feloldaná a Jehova Tanúi elleni szankciókat.”

A kazak hittudós, Artur Artemjev, aki a Jehova Tanúi Kazahsztánban: Társadalomtörténeti és vallási elemzés (2020-as átdolgozás) (Jehovah’s Witnesses in Kazakhstan: A Social-Historical and Religious Analysis [revised in 2020]) című könyv szerzője, megjegyezte, hogy még a legkeményebb szovjet taktikák sem törölték el Jehova Tanúit, vagy vették el a kedvüket. Ehelyett Jehova Tanúi száma a szovjet uralom alatt csak növekedett az országában. Ehhez hasonlóan az emberi jogok szakértője, Valerij Borscsev, a Moszkvai Helsinki Csoport munkatársa kijelentette: „Az üldözés csak megerősíti Jehova Tanúit. Jó, ha ezzel tisztában vannak a hatóságok.”

Valentyin Geftyer, az oroszországi emberi jogok biztosa alatt működő szakértő tanács egyik tagja a következő témát fejtette ki: „A lelkiismereti okból börtönbe kerülők megjelenése a modern Oroszországban”. Az Oroszországban bebörtönzött Tanúk tulajdonképpen lelkiismereti okból vannak ott, nem pedig politikai okból. Kihangsúlyozta: „Jehova Tanúi nem államellenesek.” Azt is hozzáfűzte, hogy a Tanúk vallásos meggyőződése egyszerűen arra indítja őket, hogy maradjanak semlegesek politikai kérdésekben. Éppen ezért a hatóságok szükségtelenül és igazságtalanul börtönzik be a Tanúkat.

Az utolsó előadó Alekszandr Verhovszkij volt. Ő az Elnöki Emberi Jogi Tanács (Presidential Human Rights Council) egyik tagja, és a SOVA Információs és Elemző Központ igazgatója. A SOVA Központ megfigyel és nyilvántart minden esetet – beleértve a Jehova Tanúival történteket is –, melynek során nem megfelelően alkalmazzák a szélsőségességre vonatkozó törvényt. Verhovszkij úr beszélt az oroszországi üldözéssel kapcsolatos elemzésükről. „Vajon a Tanúk elleni hadjárat véget fog érni? Ez egy nagyon fontos kérdés, és nem tudjuk a választ.” Meg van róla győződve, hogy az orosz hatóságoknak előbb vagy utóbb fel kell hagyniuk Jehova Tanúi üldözésével. Számos lehetőséget részletezett a törvényhozóknak, hogy hogyan tudnának úgy módosítani a szélsőségesség elleni törvényen, hogy azzal az államot a valódi szélsőséges tevékenységtől óvják meg, ne pedig a békés hívők jogait tapossák el, például a Tanúkéit.

Az újságírók kérdéseket tehettek fel az előadóknak az elhangzottakkal kapcsolatban.

Ugyanazon a napon tudományos konferenciát tartottak Moldovában, Chisinau városában, mely több intézmény szervezésében történt: a moldovai történelemtudományi akadémia intézete (Institute of History of the Academy of Sciences of Moldova); a balti Alecu Russo Állami Egyetem (Alecu Russo State University of Balti); és a cahuli Bogdan Petriceicu Hasdeu Állami Egyetem (Bogdan Petriceicu Hasdeu State University of Cahul). Április 9-ére pedig egy másik konferenciát szerveztek Ukrajnában.