Az orosz hatóságok egy újabb merész lépést tettek a Jehova Tanúi ellen folytatott erőszakos, államilag támogatott hadjáratban. A főügyészség „szélsőséges tevékenységgel” vádolja Jehova Tanúi Oroszországi Adminisztratív Központját, és azzal fenyegeti, hogy bezáratja. A helyettes ügyész, V. Já. Griny a 2016. március 2-ai figyelmeztető levelében felszólította a központot, hogy két hónapon belül vessen véget minden „jogsértésnek”.

Ez a figyelmeztetés jelentős lépés afelé, hogy az orosz hatóságok félreállítsák a Tanúkat, és korlátozzák a vallásszabadságukat. Ha megszüntetik az adminisztratív központot, azzal felkerül a szélsőséges szervezetek központi listájára, és a tulajdona az államé lesz. Mivel Jehova Tanúi minden vallási közössége a központhoz tartozik – 406 helyi vallási szervezet (jogi személy), valamint több mint 2500 gyülekezet –, szintén azzal nézhet szembe, hogy felszámolják. Így a Tanúk egész Oroszországban elveszíthetik a királyságtermeiket (imádati helyeiket). Végül is az adminisztratív központ bezárásával a Tanúkat megfosztják attól a joguktól, hogy szabadon gyakorolják a vallásukat.

A Jehova Tanúi ellen folyó módszeres orosz hadjárat hamis bizonyítékokra épül, és arra, hogy szándékosan helytelenül alkalmazzák rájuk a szélsőséges tevékenységek elhárításáról szóló törvényt. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2015-ben aggodalmának adott hangot, amikor azt mondta, hogy „számos forrás szerint a [szélsőséges tevékenységekről szóló] törvényt mindinkább arra használják fel, hogy korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. . . és a vallásszabadságot, megcélozva ezzel többek között Jehova Tanúit”. *

Jehova Tanúi nemzetközi, elismert vallás. A tagjai a demokratikus államokban az egész világon szabadon gyakorolhatják a vallásukat, mint ahogy az Európai Unió minden tagországában is. Oroszország azonban kivétel. A Tanúk békés tevékenysége ellen indított módszeres támadás az 1990-es évek közepétől egyre csak fokozódik. Igazán azóta vett erőteljes lendületet, hogy Oroszország elfogadta a szélsőségességről szóló törvényt, és az elnyomás eszközeként visszaélt vele.

Oroszország a terrorizmus elleni harc érdekében 2002-ben elfogadta a szélsőséges tevékenységek elhárításáról szóló szövetségi törvényt. Ám mivel a törvény homályosan fogalmazza meg, hogy mi számít szélsőséges tevékenységnek, kezdettől fogva félő volt, hogy az orosz hatóságok az elnyomás eszközeként használják majd fel. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2003-ban arra kérte Oroszországot, hogy módosítsa a törvényt, és pontosan határozza meg, mi számít szélsőséges tevékenységnek. Ez azért szükséges, hogy „kizárhassák a törvény bármiféle önkényes alkalmazását”. *

Ám a módosítás nemhogy pontosította volna a törvényt, inkább további visszaélésekre adott lehetőséget. 2012-ben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a beszámolójában megállapította: „A törvény a módosítás előtt meghatározta, hogy szélsőségesnek számít többek között »a társadalmi, faji, nemzeti és vallási megosztottságot okozó uszítás, mely erőszakkal vagy erőszakra való felhívással társul«. A 2006-os, módosított törvényből eltávolították az »erőszakkal vagy erőszakra való felhívással társul« kifejezést . . . Mivel a törvény homályosan fogalmazza meg, hogy mi számít »szélsőségesnek«, a hatóságok önkényesen alkalmazzák.”

Nem volt alaptalan az attól való félelem, hogy a törvénnyel vissza fognak élni. A főügyészség 2007-ben rögtön arra használta fel a módosított törvényt, hogy vizsgálatot indítson Jehova Tanúi ellen. A helyettes ügyész, V. Já. Griny – aki az adminisztratív központnak szóló, 2016. március 2-ai figyelmeztető levelet aláírta – hivatalos felszólítást küldött az ügyészeknek, hogy indítsanak nyomozást Jehova Tanúi ellen. Ez a felszólítás volt az első jele annak, hogy a Tanúk ellen országos szintű, államilag támogatott hadjárat vette kezdetét.

Noha a Tanúk nem követnek el bűncselekményeket, egész Oroszországban az ügyészek célpontjai lettek, és 2007 óta több mint 500 vizsgálatot indítottak ellenük. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a beszámolójában ezt is megállapította: „A 2002-ben elfogadott, szélsőséges tevékenységek elhárításáról szóló szövetségi törvényt helytelenül bizonyos vallási tevékenységekre alkalmazzák, például Jehova Tanúi tevékenységére, akik egy nagy, 162 000 fős közösséget alkotnak Oroszországban. A 2006-os törvénymódosítás óta a visszaélések száma drámaian megnövekedett.” *

Mielőtt a hatóságok célba vették volna a Szentpétervár közeli adminisztratív központot, a Tanúk vallásos kiadványaira fordították a figyelmüket. A taganrogi és gorno-altajszki ügyészek kérelmet nyújtottak be a bírósághoz, melyben követelték, hogy a Tanúk számos kiadványát nyilvánítsák „szélsőségesnek”, és vegyék fel a szélsőséges kiadványok központi listájára.

Állítólagos szakértők véleményére támaszkodva a taganrogi és gorno-altajszki bíróságok 2009-ben és 2010-ben az ügyészek javára döntöttek. Azóta e két döntés alapján (mely összesen 52 vallásos kiadvány betiltását eredményezte) emelik a legtöbb vádat a Tanúk ellen. Oroszország sok területén a hatóságok a Taganrogban és Gorno-Altajszkban meghozott ítéletekre alapozzák az eljárásukat. A bírósági döntések következtében a Tanúknak jelenleg 87 kiadványa van a szélsőséges kiadványok központi listáján.

A Tanúk megtámadták a Taganrogban és Gorno-Altajszkban hozott döntéseket, valamint az összes olyan döntést Oroszországban, mely a kiadványaikat szélsőségesnek bélyegzi. Összesen 28 kérelmet nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), hogy vizsgálja ki a szélsőségesség vádját és a hozzá kapcsolódó visszaéléseket. Várható, hogy az EJEB 22 ilyen ügyben hamarosan döntést hoz. Miközben az orosz kormány védi az álláspontját az EJEB előtt, azt elismerte, hogy a Tanúk kiadványai közül sok, mely a szélsőséges kiadványok központi listáján van, nem tartalmaz „közvetlen uszítást, mely erőszakkal vagy erőszakra való felhívással társul”.

Amióta az orosz hatóságoknak sikerült elérniük, hogy a bíróságok „szélsőségesnek” nyilvánítsák a Tanúk kiadványait, „törvényes” eszközökkel támadhatják a Tanúkat, és tovább korlátozhatják azt a jogukat, hogy szabadon nyilváníthassanak véleményt.

• 2010-ben a hatóságok visszavonták a Tanúk engedélyét, hogy ne hozhassák be Oroszországba, és így ne terjeszthessék ott az Őrtorony és Ébredjetek! folyóiratokat. Az Őrtoronyt 1879 óta nyomtatják. Ezek a kiadványok a világ két legnagyobb példányszámú folyóiratai.

• 2015 márciusa óta egyetlen szállítmányt sem engednek bevinni az országba, mely Jehova Tanúi vallásos kiadványait tartalmazza.

• 2015 júliusában betiltották a Tanúk honlapját, a jw.org-ot Oroszországban. Ezzel megnehezítették, hogy bárki hozzáférhessen a Tanúk elektronikus kiadványaihoz. Bűncselekménynek számít, ha valaki ajánlja másoknak ezt a weboldalt.

• 2016 elején egy viborgi ügyész kérelmet nyújtott be, hogy nyilvánítsák „szélsőségesnek” A Szentírás új világ fordítását, mely Biblia Jehova Tanúi kiadványa.

Amellett, hogy a hatóságok korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, ürügyként arra használják a szélsőségesnek nyilvánított kiadványokat, hogy vizsgálatokat indítsanak a Tanúk által használt jogi személyek ellen, és bíróság elé állítsanak egyes Tanúkat a vallásos tevékenységük miatt.

Ha egy kiadvány felkerül a központi listára, azzal betiltják a terjesztését, előállítását, valamint raktározását a későbbi terjesztés céljából. A helyi hatóságok arra használják a törvény adta lehetőségeket, hogy bírósági végzéseket szerezzenek. Így tiltott vallásos kiadványok után kutathatnak több száz Tanú otthonában és a királyságtermeikben.

Az ilyen házkutatások gyakran erőszakosak, és a hatóságok sokkal több mindent foglalnak le, mint amit a törvény előír. Személyes tárgyakat és olyan vallásos kiadványokat is elkoboznak, melyek nincsenek tiltólistán.

• 2010 augusztusában Joskar-Ola városában a rendőrségtől körülbelül 30-an – a szövetségi biztonsági szolgálat és a fegyveres erők emberei – félbeszakítottak egy vallásos összejövetelt. A hatóság emberei megragadtak néhány Tanút, és lefogták őket, hogy mozdulni se tudjanak. Átkutatták a helyiségeket, és személyes tárgyakat, dokumentumokat, kiadványokat foglaltak le.

• 2012 júliusában a Karéliai Köztársaságban a szövetségi biztonsági szolgálat emberei símaszkban, automata lőfegyverekkel felszerelkezve, nyilvános helyen rátámadtak egy Tanúra; fejét az autója motorháztetőjére nyomták, és a kezét hátracsavarták. A hatóságok sok Tanú otthonát átkutatták, lefoglalták a személyes tárgyaikat, valamint a vallásos kiadványaikat, függetlenül attól, hogy rajta vannak-e a szélsőségesnek nyilvánított kiadványok listáján.

• 2016 márciusában a Tatár Köztársaságban a rendőrség razziát tartott egy királyságteremben és számos Tanú otthonában. Számítógépes felszereléseket, tableteket és vallásos kiadványokat foglaltak le.

A hatóságok titokban videófelvételeket készítenek a Tanúk otthonaiban és királyságtermeiben. Lehallgatják a telefonjaikat, elolvassák az e-mailjeiket, és más törvénytelen eszközökhöz is folyamodnak, hogy információhoz jussanak. Csak azért, hogy bizonyítani tudják, hogy a Tanúk szélsőséges tevékenységekben vesznek részt, még tiltott kiadványokat is elrejtenek a királyságtermekben, hogy utána felhasználják ellenük bizonyítékként. Emiatt sok Tanút bűncselekmény elkövetésével vagy a közigazgatási törvény megsértésével vádolnak.

A hatóságok nem csupán vádat emelnek az egyes Tanúk ellen, hanem betiltott kiadványokat rejtenek el a királyságtermekben „bizonyítékként”, amely alapján felszámolhatják a helyi vallási szervezetüket. * Ha pedig egy helyi vallási szervezetet „szélsőségesként” felszámolnak, akkor a tulajdona az állam kezébe kerül. Így a Tanúk elveszítik az összejöveteli helyeiket. Ez már megtörtént Taganrogban és Szamarában. A hatóságok más városokban is ugyanígy járnak el.

Miután Taganrogban a hatóságok felszámolták a Tanúk helyi vallási szervezetét, a Tanúk összejöveteleit – melyeket imádkozás és a vallás gyakorlása céljából tartottak – úgy értelmezték, mint ami jogellenes tett, vagyis „egy betiltott szervezet törvénytelen tevékenységének a folytatása”. Ezt a taktikát alkalmazva a hatóságok 16 Tanút ítéltek el Taganrogban csupán azért, mert békés vallási összejövetelen vettek részt. Jehova Tanúi az egész világon ilyen összejöveteleket tartanak. A Szovjetunió felbomlása óta ez az első eset, hogy bűncselekménynek számít Taganrogban, ha valaki Jehova Tanújaként a vallását gyakorolja.

Ha a hatóságok felszámolják a Tanúk központját, akkor egész Oroszországban betiltják a működésüket. A taganrogi hittestvéreikhez hasonlóan a Tanúk az egész országban ki lesznek téve annak, hogy büntetőeljárást folytassanak ellenük csupán azért, mert vallási összejöveteleken vesznek részt, vagy mert beszélnek másoknak a hitükről. Jehova Tanúi könnyen olyan helyzetben találhatják magukat Oroszországban, hogy abban hihetnek, amiben csak akarnak, de másokkal együtt nem gyakorolhatják a vallásukat. *

Philip Brumley, Jehova Tanúi vezető jogtanácsosa megállapította: „Szélsőséges csoportokkal egy kalap alá venni Jehova Tanúit, és a kiadványaikat a terroristák eszközei közé sorolni, a tisztesség és a jog megsértése. Az orosz hatóságok helytelenül alkalmaznak egy törvényt, és ezzel megsértik a nemzetközi normákat, az Európa Tanács irányelveit, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, és Oroszország saját alkotmányát is. Eszközként használják a törvényt arra, hogy elnyomják a Tanúk békés vallási tevékenységét, és hogy megtámadják a központjukat Oroszországban.”

Vaszilij Kalin, az adminisztrációs központ képviselője ezt mondta: „Jehova Tanúi a XIX. század óta gyakorolják a vallásukat Oroszországban, és heves üldözést álltak ki a szovjet uralom idején. Később az állam elismerte, hogy elnyomás áldozatai voltunk. Továbbra is szeretnénk békésen gyakorolni a vallásunkat Oroszországban. Azért vádolnak minket »szélsőségességgel«, mert egyszerűen ezzel álcázzák azoknak a vallási intoleranciáját, akik nem értenek egyet a nézeteinkkel. Nem vagyunk szélsőségesek.”

Jehova Tanúi remélik, hogy Oroszország megvédi a vallásszabadsághoz való jogukat. Ez a jog sok más országban érvényben van. Továbbá kérik a főügyészséget, hogy állítsa le az adminisztratív központ elleni támadását, valamint kérik Oroszországot, hogy védje meg a vallási kisebbségek emberi jogait. A kérdés az, hogy Oroszország megteszi-e ezt. Vagy visszatér a régi módszerekhez, és elnyomja Jehova Tanúit, mint ahogyan az a szovjet uralom idején történt?