2014. június 3-án az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyhangúlag úgy döntött, hogy Törökország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét *, amikor elítélt négy Jehova Tanúját, akik lelkiismereti okból megtagadták a katonai szolgálatot. Çağlar Buldu, Bariş Görmez, Ersin Ölgün és Nevzat Umdu szilárd vallásos meggyőződés alapján utasította el, hogy a hadseregben szolgáljon. Az EJEB döntésében ez áll: „Az Egyezmény 9. cikke értelmében a felperesek elleni intézkedések. . . olyan jogsértések voltak, melyekre nem lett volna szükség egy demokratikus társadalomban.”

A négy Tanú 2008. március 17-én nyújtotta be a kérelmét a Bíróságra Törökország kormánya ellen (Buldu és mások kontra Törökország). A felperesek sérelmezték, hogy Törökország nem tartotta tiszteletben a vallásszabadsághoz való jogukat, mivel többször is perbe fogta és elítélte őket a katonai szolgálat megtagadása miatt. Összesen több mint 30-szor kaptak behívót, és több mint 6 évet töltöttek börtönben vagy katonai fogházban.

Az EJEB kimondta: „Azzal, hogy a felperesek, akik Jehova Tanúi, lelkiismereti okból elutasították a katonai szolgálatot, a vallásos meggyőződésüket nyilvánították ki. A Bíróságnak az az egyértelmű álláspontja, hogy a felperesek többszöri elítélése. . ., valamint az, hogy újra és újra perbe foghatják őket. . ., sérti az ahhoz való jogukat, hogy szabadon gyakorolják a vallásukat, amit az Egyezmény 9. cikke biztosít.”

A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásával kapcsolatban ez a harmadik döntés, melyben elítélik Törökországot. Az EJEB 2011-ben Yunus Erçep, 2012-ben pedig Feti Demirtaş javára döntött. 2012-ben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szintén két törökországi Tanú, Cenk Atasoy és Arda Sarkut javára döntött, akik ugyancsak elutasították a katonai szolgálatot.

Európában fordulópont volt, amikor 2011. július 7-én az EJEB Nagykamarája döntést hozott a Bajatjan kontra Örményország perben. Ez volt az első alkalom, hogy az EJEB kimondta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikke védi a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók jogait. Ez a döntés az Európa Tanács minden tagállamára vonatkozik. A Bajatjan-ügyben hozott döntés, a Törökország elleni három EJEB-döntés, valamint az EJEB hasonló ügyekben hozott döntései arra kötelezik Törökországot, és más tagállamokat is, hogy átértékeljék a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadókkal kapcsolatos álláspontjukat, és hogy a törvényeiket összhangba hozzák az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

James E. Andrik, a négy felperes egyik jogi képviselője kijelentette: „Bár Törökországban jelenleg egyetlen Tanú sincs börtönben a katonai szolgálat megtagadása miatt, a kormány továbbra is perbe fogja azokat a fiatal Tanúkat, akik lelkiismereti okból megtagadják a katonai szolgálatot. Reméljük, hogy a Buldu és mások kontra Törökország perben hozott döntés arra indítja majd a török kormányt, hogy tiszteletben tartsa a lelkiismeret szabadságához való alapvető jogot.”