Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága tíz nemrégen kiadott állásfoglalásában is arra szólította fel a türkmenisztáni kormányt, hogy tartsa tiszteletben az általa vállalt, emberi jogokat védő egyezményeket. * A 2015-ben és 2016-ban készült állásfoglalásokban az áll, hogy a kormánynak véget kell vetnie annak, hogy büntetést szab ki a lelkiismereti szolgálatmegtagadókra, és eleget kell tennie A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, melyet Türkmenisztán is aláírt.

A bizottság az állásfoglalásait azok alapján a panaszok alapján hozta meg, melyeket 2012 szeptemberében tíz Jehova Tanúja nyújtott be, akikre büntetést szabtak ki, mivel lelkiismereti okból megtagadták a katonai szolgálatot. Kilencen embertelen körülmények között voltak fogva tartva, megverték őket és megalázóan bántak velük. A cellák piszkosak és túlzsúfoltak voltak, elviselhetetlen volt a hőség és a hideg, valamint fertőző betegekkel voltak összezárva.

A bizottság mindegyik állásfoglalásában megállapította, hogy Türkmenisztán megsértette a lelkiismereti szolgálatmegtagadóknak „a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogát”. Azt is kijelentette, hogy Türkmenisztán nem bánt „emberségesen és tisztelettel” a börtönbüntetésre ítélt kilenc férfival, és „kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak és büntetésnek” tette ki őket.

A bizottság szerint a jogsértések orvoslásához Türkmenisztánnak törölnie kell a Tanúkat a bűnügyi nyilvántartásból, megfelelő kártérítést kell fizetnie nekik, és felül kell vizsgálnia a törvényeit, hogy biztosítsa „a lelkiismereti szolgálatmegtagadáshoz való jog gyakorlását”. Ezenkívül pártatlanul és alaposan ki kell vizsgálnia a visszaélésekről szóló jelentéseket, és bíróság elé kell állítania a felelősöket.

2013-ban öt másik Tanú nyújtott be panaszt a bizottságnak azért, mert megbüntették őket a katonai szolgálat lelkiismereti okból való megtagadása miatt. Az ügyvédeik remélik, hogy az ő ügyeik is hasonló eredménnyel zárulnak, mint az előző tíz férfié.

Az Emberi Jogi Bizottság egyik állásfoglalása, melyet 2016. július 15-én fogadtak el, Nawruz Nasyrlaýewet érinti. Amikor 2009 áprilisában, 18 évesen behívót kapott, elmagyarázta a hatóságnak, hogy a lelkiismerete nem engedi meg, hogy katonai szolgálatot vállaljon, de kész alternatív polgári szolgálatot végezni. Később elítélték azzal a váddal, hogy kibúvót keres a katonai szolgálat alól, és két év börtönbüntetést kapott, melyet az LB-E/12-es börtönben kellett letöltenie, Szejdiben. A börtönbüntetése alatt rendszeresen büntetőcellába zárták, és kegyetlenül megverték a maszkot viselő őrök.

2012 januárjában, egy hónappal a szabadulása után újra behívót kapott. Ismét kijelentette, hogy kész alternatív polgári szolgálatot vállalni, de ugyanazzal a váddal ismét két év börtönre ítélték. A büntetését egy szigorított börtönben kellett letöltenie, ahol a jelentések szerint „siralmasak” a körülmények. Az őrök itt is többször kegyetlenül megverték, és lealacsonyító munkára kényszerítették.

A családját is bántalmazták. Nem sokkal azután, hogy az Emberi Jogi Bizottság tájékoztatást kért a türkmenisztáni kormánytól a panasza miatt, a rendőrök razziát tartottak a családja otthonában, Daşoguzban. Súlyosan bántalmazták a családot és a vendégeiket, nyilvánvalóan bosszúból.

2014 májusában Nawruz Nasyrlaýewet kiengedték a börtönből, de még most is szenved a börtönben átélt borzalmak miatt. Az Emberi Jogi Bizottság megállapította, hogy kegyetlenül bántak vele, és hogy kétszer kapott büntetést ugyanazért, „a szilárd, lelkiismeretén alapuló álláspontjáért”. Ezt írták: „[Nawruz Nasyrlaýew] a vallási meggyőződése miatt tagadta meg a kötelező katonai szolgálatot. . . az elítélésével és megbüntetésével megsértették a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogát.”

Az Emberi Jogi Bizottság 2012-ben, egy korábbi emberi jogi helyzettel foglalkozó jelentésében arra szólította fel a türkmenisztáni kormányt, hogy „szüntesse meg a lelkiismereti szolgálatmegtagadók elleni büntetőeljárásokat, és engedje szabadon azokat, akik börtönben vannak ezért”. A kormány részben eleget tett ennek, amikor 2015 februárjában szabadon engedte az utolsó Tanút is, aki a lelkiismereti szolgálatmegtagadás miatt volt börtönben. Azóta egyetlen Tanú sem kapott börtönbüntetést azért, mert lelkiismereti okból megtagadta a katonai szolgálatot.

Ugyanakkor Türkmenisztán még mindig büntetést szab ki a lelkiismereti szolgálatmegtagadókra, továbbra is figyelmen kívül hagyva az emberi jogokat védő nemzetközi egyezményeket.

• 2014 vége óta javító-nevelő munkára ítéli azokat a Tanúkat, akik lelkiismereti okból megtagadják a katonai szolgálatot. Ez azt jelenti, hogy egy vagy két évig a fizetésük 20 százalékát be kell fizetniük az államnak. Jelenleg két Tanúnak kell javító-nevelő munkát végeznie.

• Az is többször előfordult, hogy hivatali személyek megpróbálták megfélemlíteni a lelkiismereti szolgálatmegtagadókat, hogy adják fel az elveiket.

Például 2016. január 16-án a rendőrkapitány és a hadkiegészítő parancsnokság két tagja elment Artur Jangibajevhez, aki Jehova Tanúja, és előzőleg kérelmet nyújtott be, hogy alternatív polgári szolgálatot végezhessen. Elvitték az ügyészségre, súlyos pszichológiai terrornak vetették alá, és arra kényszerítették, hogy egy nyilatkozatban vonja vissza a kérelmét. Később Artur Jangibajev panaszt tett az eset miatt. Három hétig fogva tartották, majd kétévi feltételes büntetést * kapott.

Türkmenisztán nemcsak a lelkiismereti szolgálatmegtagadók jogait sérti meg, hanem a vallási tevékenységet is korlátozza és bünteti. Az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága egy 2017. januári jelentésében felszólította a türkmenisztáni kormányt, hogy „haladéktalanul és pártatlanul vizsgálja ki . . . Bahram Hemdemow ügyét, aki Jehova Tanúja, és az állítása szerint 2015 májusában a fogvatartói megkínozták, valamint Mansur Maşaripow ügyét, aki szintén Jehova Tanúja, és 2014 júliusában letartóztatták, kegyetlenül megverték, és az akarata ellenére fogva tartották egy drogrehabilitációs központban.” Mansur Maşaripowot egyévi börtönbüntetés után szabadon engedték. Bahram Hemdemowot azért ítélték el, mert állítólag illegális vallási tevékenységet folytat. Mansur Maşaripowot pedig koholt vádak alapján zárták börtönbe a vallása gyakorlásáért. De mindkét férfi ártatlan.

Jehova Tanúi Türkmenisztánban remélik, hogy a kormány minél előbb lépéseket fog tenni, hogy megoldja ezeket az ügyeket, és védelmezni fogja a vallásszabadságot és a lelkiismereti szabadságot. Ezzel tiszteletben tartaná az állampolgárai lelkiismereti meggyőződését, és kifejezné, hogy orvosolni szeretné az emberi jogi jogsértéseket.