2Krónikák 16:1–14
16 Asa uralkodásának harminchatodik évében aztán Baása+, Izrael királya feljött Júda ellen, és hozzáfogott Ráma+ építéséhez, hogy senkit se engedjen kijönni Asától, Júda királyától, se bemenni őhozzá.+
2 Asa ekkor ezüstöt és aranyat hozott ki Jehova házának+ és a király házának+ kincseiből, és elküldött Ben-Hadádhoz+, Szíria királyához+, aki Damaszkuszban+ lakott, ezekkel a szavakkal:
3 „Szövetség van közöttem és közötted, az én apám és a te apád között. Íme, küldök neked ezüstöt és aranyat. Menj el, bontsd fel Baásával+, Izrael királyával kötött szövetségedet, hogy elvonuljon tőlem.”+
4 Ben-Hadád pedig hallgatott Asa királyra, és elküldte hadserege vezéreit Izrael városai ellen, úgyhogy megverték Ijont+ és Dánt+, Ábel-Maimot+ és Naftali+ városainak minden raktárhelyét+.
5 És történt, hogy Baása ennek hallatán rögtön abbahagyta Ráma építését, és beszüntette munkáját.+
6 Asa király pedig maga mellé vette egész Júdát,+ aztán elhordták Ráma+ köveit és épületfáit, amelyekkel Baása építkezett,+ és elkezdte kiépíteni belőlük Gébát+ és Micpát+.
7 Abban az időben eljött Asához, Júda királyához Hanáni+, a látó, és ezt mondta neki: „Mivel Szíria királyára támaszkodtál,+ és nem Jehovára, a te Istenedre támaszkodtál,+ azért megmenekült kezedből Szíria királyának hadserege.
8 Nem úgy van-e, hogy az etiópok+ és a líbiaiak+ sokan voltak, igen nagy hadsereggel, szekerekkel meg lovasokkal,+ de mivel te Jehovára támaszkodtál, ő a kezedbe adta őket?+
9 Mert Jehova szemei+ bejárják az egész földet,+ hogy megmutassa erejét azokért, akiknek teljes a szívük iránta.+ Ostobán cselekedtél ebben;+ mostantól fogva bizony háborúk lesznek ellened.”+
10 Asa azonban megharagudott a látóra, és a kalodás házba vetette őt,+ mert dühös+ volt rá emiatt. Asa ugyanakkor másokat is kezdett elnyomni+ a nép közül.
11 És íme, Asa dolgai, mind az elsők, mind az utolsók, meg vannak írva Júda és Izrael királyainak könyvében.+
12 Uralkodásának harminckilencedik évében Asa megbetegedett a lábára, mígnem nagyon beteg lett;+ de betegségében sem Jehovát kereste,+ hanem a gyógyítókat.+
13 Végül Asa nyugodni tért ősatyáihoz,+ és meghalt uralkodásának negyvenegyedik évében.
14 El is temették fenséges sírhelyén,+ amelyet Dávid városában+ vágatott magának. Lefektették fekvőhelyére, amely tele volt balzsamolajjal+ meg különféle kenőcsökkel+, melyeket különleges készítésű kenőccsé+ kevertek. És felettébb nagy temetési égetést+ rendeztek érte.