2Krónikák 5:1–14
5 Végül elkészült mindaz a munka, amelyet Salamonnak el kellett végeznie Jehova háza számára.+ Salamon ezután bevitte az apja, Dávid által megszentelt dolgokat.+ Az ezüstöt, az aranyat és az összes eszközt az igaz Isten házának kincsei közé helyezte.+
2 Akkor Salamon egybegyűjtötte Izrael véneit,+ és minden törzsfőt+, Izrael fiai atyai házainak+ fejedelmeit Jeruzsálembe, hogy fölvigyék+ Jehova szövetségének a ládáját+ Dávid városából+, vagyis Sionból+.
3 Egybegyűlt hát Izrael minden embere a királyhoz az ünnep idején, mégpedig a hetedik hónapban.+
4 Eljöttek Izrael vénei mindnyájan,+ és a léviták fölvették a ládát.+
5 Aztán fölvitték a ládát+ és a találkozás sátorát+ és mindazokat a szent eszközöket+, amelyek a sátorban voltak. A lévita papok vitték föl ezeket.+
6 Salamon király pedig és az izraeliták egész közössége, azok, akik a megállapodás szerint összegyűltek hozzá a láda elé, juhokat és marhákat áldoztak,+ olyan sokat, hogy nem is lehetett számba venni vagy megszámlálni.
7 A papok akkor bevitték Jehova szövetségének ládáját a helyére, a ház legbelső helyiségébe+, a szentek szentjébe+, a kerubok szárnyai alá.+
8 A kerubok így mindenkor kiterjesztették szárnyaikat a fölött a hely fölött, ahol a láda volt, úgyhogy felülről betakarták a kerubok a ládát és annak rúdjait.+
9 A rudak azonban hosszúak voltak, így a rudak végét látni lehetett a legbelső helyiség előtti szenthelyről, de kívülről nem látszottak; és mind a mai napig ott vannak.+
10 Semmi nem volt a ládában, csak a két tábla+, amelyet Mózes adott a Hórebnél+, amikor Jehova szövetséget+ kötött Izrael fiaival az Egyiptomból való kijövetelük idején.+
11 Történt pedig, hogy amikor a papok kijöttek a szent helyről (mert minden jelen levő pap megszentelte+ magát — az osztályokat+ nem kellett figyelembe venni),
12 és az énekes léviták+, akik Asáfhoz+, Hémánhoz+, Jedutunhoz+, a fiaikhoz és testvéreikhez, igen, mindezekhez tartoztak, finom szövetbe öltözötten cintányérokkal+, húros hangszerekkel+ és hárfákkal+ ott álltak az oltártól keletre százhúsz pappal együtt, akik trombitáltak+,
13 nos, történt, hogy amikor a trombitások és az énekesek teljes egységben+, egybehangzóan megszólaltak, dicséretet és hálát zengve Jehovának, és amikor fennhangon megszólaltak a trombitákkal, a cintányérokkal és az éneket+ kísérő hangszerekkel, dicsérve+ Jehovát, „mert ő jó,+ mert időtlen időkig tart az ő szerető-kedvessége+”, akkor a ház, igen, Jehova háza megtelt felhővel,+
14 és a papok a felhő miatt nem tudtak ott állni, hogy szolgáljanak,+ mert Jehova dicsősége+ betöltötte az igaz Isten házát.