Ezékiel 8:1–18

8  Történt pedig a hatodik évben, a hatodik hónapban, a hónap ötödik napján, hogy a házamban ültem, és Júda vénei előttem ültek,+ amikor is a legfőbb Úr, Jehova rám tette ott a kezét.+  Láttam, és íme, valami tűzféléhez hasonló!+ A csípőjének tűnő résztől lefelé tűz volt,+ a csípőjétől felfelé pedig mintha valami ragyogáshoz hasonló lett volna, olyan, mint az arany-ezüst ötvözet izzó fénye.+  Akkor kinyújtott valami kézformát,+ és megfogott engem a fejem egyik hajfürtjénél. Magával ragadott egy szellem+ a föld és az ég közé, és isteni látomásokban elvitt+ Jeruzsálembe, az északra néző belső kapu+ bejáratához; itt volt a lakóhelye a féltékenység jelképének, amely féltékenységre ingerel.+  És, íme, ott volt Izrael Istenének dicsősége;+ olyan jelenség, mint amilyet a völgyben* láttam.  Ekkor így szólt hozzám: „Embernek fia, kérlek, emeld föl szemeidet észak felé.” Én erre fölemeltem a szemeimet észak felé, és íme, az oltár kapujától északra ott volt a féltékenységnek e jelképe+ a kapubejáróban.  Azután ezt mondta nekem: „Embernek fia, látod-e, mily nagy utálatosságokat művelnek,+ mi mindent cselekszik itt Izrael háza, hogy eltávolodjak szentélyemtől?+ Egyéb nagy utálatosságokat is fogsz még látni.”  El is vitt az udvar bejáratához, én pedig láttam, és íme, egy lyuk volt a falban.  Most így szólt hozzám: „Embernek fia! Kérlek, törd át magadnak a falat.”+ Én erre áttörtem a falat, és íme, egy bejárat volt ott.  Ezután ezt mondta nekem: „Menj be, és lásd meg a gonosz utálatosságokat, amiket itt művelnek.”+ 10  Bementem hát, és láttam, és íme, mindenféle csúszó-mászó és förtelmes állat+ ábrázolása+ volt ott, és Izrael házának összes mocskos bálványa;+ körös-körül faragás borította a falat. 11  Hetven férfi+ állt előttük Izrael házának vénei közül, és Jaazánja, Sáfán+ fia is ott állt közöttük; mindegyiknek füstölő volt a kezében, és a füstölőszer felhőjének illata szállt fölfelé.+ 12  Akkor így szólt hozzám: „Láttad-e, ó, embernek fia, mit művelnek Izrael házának vénei a sötétben,+ ki-ki az ő képmással díszített belső szobáiban? Mert azt mondják: »Nem lát minket Jehova.+ Elhagyta Jehova az országot.«” 13  Ezután így szólt hozzám: „Egyéb nagy utálatosságokat is fogsz még látni, amiket cselekszenek.”+ 14  És elvitt engem Jehova házának északra néző kapubejáratához, és íme, asszonyok ültek ott, és Tammúz istent siratták. 15  Ezt is mondta még nekem: „Láttad-e ezt, ó, embernek fia? Egyéb nagy utálatosságokat+ is fogsz még látni, rosszabbakat ezeknél.” 16  És elvitt engem Jehova házának belső udvarába,+ és íme, Jehova templomának bejáratánál, az előcsarnok és az oltár között,+ mintegy huszonöt férfi+ volt háttal Jehova templomának;+ arcukkal keletre néztek, és meghajoltak kelet felé, a nap előtt.+ 17  Akkor így szólt hozzám: „Láttad-e ezt, ó, embernek fia? Hát Júda házának szemében olyannyira csekélység ezeket az utálatosságokat cselekedni, amiket itt művelnek, hogy erőszakkal kell betölteniük az országot,+ és megint bosszantaniuk kell engem? Íme, az orrom alá nyújtják a vesszőt! 18  De én is dühödt haraggal cselekszem ám!+ Nem fog szánakozni a szemem, és könyörületet sem fogok érezni.+ Hangos szóval kiáltanak majd fülembe, de én nem hallgatom meg őket.”+

Lábjegyzetek

Szó szerint: völgysíkon.