Ezékiel 9:1–11
9 Akkor hangos szóval kiáltott a fülem hallatára, ezt mondva: „Közeledjenek, akik figyelmüket a városra fordítják! Mindegyiknek legyen kezében a pusztító fegyvere!”
2 És íme, hat férfi jött a felső+ kapu irányából, amely északra néz, és mindegyiknek kezében volt a zúzó fegyvere; és volt közöttük egy lenvászonba+ öltözött férfi is, aki titkári tintatartót viselt a csípőjén. Beléptek hát, és odaálltak a rézoltár+ mellé.
3 Izrael Istenének dicsősége+ pedig fölemelkedett a kerubokról+, amelyek fölött volt, és a ház küszöbéhez vonult.+ Ezután szólította a lenvászonba+ öltözött férfit, aki titkári tintatartót viselt a csípőjén.
4 Jehova akkor így szólt hozzá: „Menj át a városon, Jeruzsálemen, és tégy jelet azoknak az embereknek homlokára, akik sóhajtoznak és nyögnek+ mindazon utálatosságok miatt, amelyeket elkövetnek benne.”+
5 Amazoknak pedig ezt mondta a fülem hallatára: „Menjetek át a városon őutána, és öldököljetek. Ne szánakozzon szemetek, és ne érezzetek könyörületet.+
6 Öljétek meg a vént, a fiatalt, a szüzet, a kisgyermeket és az asszonyokat+ egyaránt — pusztuljanak! De senkihez se közelítsetek,+ akin ott van a jel; a szentélyemnél kezdjétek!”+ Elkezdték tehát azokon az öregeken, akik a ház előtt voltak.+
7 Ezt is mondta nekik: „Tegyétek tisztátalanná a házat, és töltsétek meg az udvarokat megöltekkel.+ Menjetek!” Erre ők elmentek, és öldököltek a városban.
8 És történt, hogy amíg ők öldököltek, és én ott maradtam, arcra borultam,+ felkiáltottam, és ezt mondtam: „Ó, jaj,+ legfőbb Úr, Jehova! Hát Izrael egész maradékát elpusztítod, kiontva dühödet Jeruzsálemre?”+
9 Erre így szólt hozzám: „Izrael és Júda házának vétke+ igen-igen nagy,+ megtelt az ország vérontással,+ és tele van a város hamissággal;+ mert azt mondják: »Elhagyta Jehova az országot,+ és nem lát Jehova.«+
10 Az én szemem sem fog szánakozni,+ és nem leszek könyörületes.+ Fejükre hárítom útjukat.”+
11 És íme, a lenvászonba öltözött férfi, aki tintatartót viselt a csípőjén, választ hozott, és ezt mondta: „Úgy cselekedtem, ahogy megparancsoltad nekem.”+
