Héberek 12:1–29
12 Így hát, mivel a tanúknak ily nagy fellege vesz körül bennünket,+ vessünk le mi is minden terhet+ és a minket könnyen behálózó bűnt,+ és kitartással+ fussuk az elénk helyezett+ versenyt+,
2 miközben hitünk Főközvetítőjére+ és Tökéletessé tevőjére+, Jézusra szegezzük tekintetünket. Ő az eléje helyezett örömért kínoszlopot tűrt kitartással,+ megvetve a szégyent, és leült az Isten trónjának jobbjához.+
3 Igen, tekintsetek figyelmesen arra, aki ilyen ellentmondást tűrt kitartással a bűnösöktől,+ akik ellene voltak saját érdekeiknek, hogy meg ne fáradjatok, és el ne lankadjatok lelketekben.+
4 Folytatva küzdelmeteket e bűn ellen, soha nem álltatok még ellen egészen a vérig,+
5 de teljesen elfelejtettétek a buzdítást, amely mint fiakhoz+ szól hozzátok: „Fiam, ne kicsinyeld le a Jehovától jövő fegyelmezést, se el ne lankadj, ha rendreutasít;+
6 mert akit szeret Jehova, azt megfegyelmezi; bizony megostoroz mindenkit, akit fiaként befogad.”+
7 Fegyelmezés+ végett tűrtök kitartással. Mint fiakkal, úgy bánik veletek az Isten.+ Mert melyik fiú az, akit nem fegyelmez az apja?+
8 Ha pedig nélkülözitek a fegyelmezést, amelynek mindenki részese lett, akkor bizony törvénytelen gyermekek+ vagytok, és nem fiak.
9 Továbbá nekünk testi apáink voltak a fegyelmezőink,+ és megbecsüléssel voltunk irántuk. Vajon ne rendeljük alá magunkat sokkal inkább szellemi életünk Atyjának, és élni fogunk?+
10 Mert azok néhány napig fegyelmeztek minket, aszerint, ami jónak látszott előttük,+ ő pedig a hasznunkra tesz így, hogy részesedhessünk szentségéből.+
11 Igaz, egyetlen fegyelmezés sem látszik pillanatnyilag örvendetesnek, hanem elszomorítónak;+ ámde utólag békés gyümölcsöt, azaz igazságosságot+ terem azoknak, akik általa megedződtek.+
12 Egyenesítsétek ki azért a lelankadt kezeket+ és az elerőtlenedett térdeket,+
13 és továbbra is készítsetek egyenes ösvényeket lábatoknak,+ hogy ami sánta, ki ne ficamodjon, hanem inkább meggyógyuljon.+
14 Törekedjetek arra, hogy békében legyetek mindenkivel,+ és a megszenteltségre+ is, amely nélkül senki sem fogja látni az Urat,+
15 gondosan ügyelve arra, hogy senki ne legyen megfosztva az Isten ki nem érdemelt kedvességétől;+ hogy semmilyen mérges gyökér+ fel ne sarjadjon és nyugtalanságot ne keltsen, s nehogy sokan beszennyeződjenek általa;+
16 hogy e g y parázna se legyen, és olyan se, aki nem értékeli a szent dolgokat, mint Ézsau+, aki egyetlen tál ételért cserébe odaadta elsőszülöttségi jogait.+
17 Mert tudjátok, hogy utóbb is, mikor örökölni akarta az áldást,+ elvetették őt,+ mert bár komoly igyekezettel, könnyek között próbálta megváltoztatni a döntést,+ nem talált helyet ennek.+
18 Mert ti nem a megtapinthatóhoz,+ a tűzzel lángra lobbantotthoz,+ sötét felhőhöz, sűrű sötétséghez és fergeteghez járultatok,+
19 és nem a trombitaharsogáshoz+, a szavak hangjához,+ amelynek hallatán a nép azért esedezett, hogy ne intézzenek hozzájuk több szót+
20 — mert kibírhatatlan volt számukra a parancs: „És ha egy állat megérinti a hegyet, meg kell kövezni”,+
21 és a látvány is olyan félelmetes volt, hogy Mózes ezt mondta: „Félelem tölt el, és remegek”+ —,
22 hanem egy Sion-hegyhez+ járultatok, és az élő Istennek egy városához+, az égi Jeruzsálemhez,+ és angyalok sokaságához,+
23 általános gyűlésen+, és az egekbe írt+ elsőszülöttek+ gyülekezetéhez és Istenhez, mindenek Bírájához+, és a tökéletessé tett igazságosak+ szellemi életéhez+
24 és Jézushoz, egy új szövetség+ közvetítőjéhez+, és a meghintés véréhez,+ amely jobban beszél, mint Ábel vére.+
25 Vigyázzatok, nehogy felmentést kérjetek attól, aki szól.+ Mert ha nem menekültek meg azok, akik attól kértek felmentést, aki a földön adott isteni figyelmeztetést,+ sokkal kevésbé fogunk mi, ha elfordulunk attól, aki az egekből szól.+
26 Hangja akkor megrázkódtatta a földet,+ most azonban ígéretet tett, ezt mondva: „Még egyszer megmozgatom nemcsak a földet, hanem az eget is.”+
27 A „még egyszer” kifejezés pedig azoknak a dolgoknak az eltávolítását jelzi, amelyek — mint alkotott dolgok — rázkódnak,+ hogy amik nem rázkódnak, megmaradjanak.+
28 Tekintve hát, hogy olyan királyságot fogunk kapni, amelyet nem lehet megingatni,+ továbbra is legyen miénk a ki nem érdemelt kedvesség, mely által elfogadható módon végezhetünk szent szolgálatot az Istennek, istenfélelemmel és tiszteletteljes félelemmel.+
29 Mert emésztő tűz a mi Istenünk.+
