Héberek 5:1–14

5  Mert minden főpapot, akit az emberek közül választanak, az emberekért neveznek ki az Istennek végzett szolgálatra,+ hogy ajándékokat és áldozatokat ajánljon fel a bűnökért.+  Képes mérséklettel bánni a tudatlanokkal és tévelygőkkel, minthogy őt is körülveszi saját gyengesége,+  s emiatt köteles felajánlásokat bemutatni a bűnökért, önmagáért ugyanúgy, mint a népért.+  Ezenkívül senki sem a maga kezdeményezéséből veszi ezt a tisztességet,+ hanem csak akkor, ha elhívja őt az Isten,+ mint ahogy Áront+ is.  Így a Krisztus sem maga dicsőítette meg önmagát+ azzal, hogy főpap+ lett, hanem az dicsőítette meg+ őt, aki így beszélt róla: „Te vagy az én fiam; én atyáddá lettem a mai napon.”+  Mint ahogy egy másik helyen is mondja: „Pap vagy te örökre Melkisédek módja szerint.”+  Testének napjaiban Krisztus könyörgésekkel és kérésekkel+, erős kiáltásokkal+ és könnyekkel járult Ahhoz, aki képes kimenteni őt a halálból, és kedvező meghallgatásra talált istenfélelméért+.  Jóllehet Fiú volt, engedelmességet tanult azokból, amiket elszenvedett;+  s miután tökéletessé tétetett,+ felelős lett mindazok örök megmentéséért,+ akik engedelmeskednek neki,+ 10  mert az Isten kifejezetten Melkisédek módja szerinti főpapnak hívta őt.+ 11  Őrá nézve sok a mondanivalónk, és nehéz megmagyarázni, mivel eltompultatok hallásotokban.+ 12  Mert bár az időt tekintve bizony tanítóknak+ kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy elölről tanítsa nektek valaki az Isten szent kijelentéseinek+ elemi dolgait+; és olyanok lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem szilárd eledelre.+ 13  Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan az igazságosság szavában, mivel kisgyermek.+ 14  A szilárd eledel azonban érett embereknek való, azoknak, akiknek a használat folytán edzett érzékelőképességük+ van a helyes és a helytelen közötti különbségtételre.+

Lábjegyzetek