Márk 16:1–20
16 Mikor pedig eltelt a sabbat+, Mária Magdaléna+, Mária, a Jakab anyja, és Salómé fűszereket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék őt.+
2 A hét első napján+ elmentek jó korán az emléksírhoz, amikor a nap már felkelt.+
3 Ezt mondogatták egymásnak: „Ki hengeríti el nekünk a követ az emléksír bejáratától?”
4 De amikor feltekintettek, látták, hogy a követ már elhengerítették, pedig igen nagy volt.+
5 Amikor beléptek az emléksírba, jobboldalt egy fehér köntösbe öltözött ifjút láttak ülni, és megrendültek.+
6 Az így szólt hozzájuk: „Ne legyetek oly megrendültek! A názáreti Jézust keresitek, akit oszlopra feszítettek.+ Feltámadt+, nincs itt. Nézzétek, ez az a hely, ahova fektették.+
7 De menjetek, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek: »Előttetek megy Galileába, ott majd látni fogjátok őt, amint megmondta nektek.«”+
8 Amikor aztán kijöttek, elfutottak az emléksírtól, mert remegés és erős megindultság szorongatta őket. És senkinek sem mondtak semmit, mert féltek.+
RÖVID BEFEJEZÉS
Némely kései kézirat és fordítás a Márk 16:8 után egy rövid befejezést tartalmaz, mely így szól:
A Péter körül levőknek azonban elmondták röviden mindazt, amire parancsot kaptak. Maga Jézus ezek után még kiküldte őket kelettől nyugatig az örök megmentés szent és romolhatatlan kihirdetésére.
HOSSZÚ BEFEJEZÉS
Bizonyos régi kéziratok (a Codex Alexandrinus, a Codex Ephraemi és a Codex Bezae) és fordítások (a latin Vulgata, a Cureton-féle szír változat és a szír Pesittá) a következő hosszú befejezést tartalmazzák még, amelyet a Codex Sinaiticus, a Codex Vaticanus, a sínai szír kódex és az örmény változat azonban kihagy:
9 Miután a hét első napján korán feltámadt, először Mária Magdalénának jelent meg, akiből hét démont űzött ki.
10 Ez elment, és beszámolt azoknak, akik Jézussal voltak, mert keseregtek és sírtak.
11 De amikor azok meghallották, hogy életre kelt, és hogy Mária látta őt, nem hitték el.
12 Ezek után pedig közülük kettőnek jelent meg egy másik formában útközben, amikor vidékre mentek.
13 Ezek visszamentek, és beszámoltak a többieknek. Nekik sem hittek.
14 Később azonban magának a tizenegynek jelent meg, amint az asztalnál feküdtek, és szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, mert nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt a halottak közül.
15 Majd ezt mondta nekik: „Menjetek el az egész világba, és prédikáljátok a jó hírt az egész teremtésnek!
16 Aki hisz, és meg van keresztelve, megmentésben fog részesülni, de aki nem hisz, azt elítélik.
17 Továbbá, akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: A nevemet használva démonokat fognak kiűzni, nyelveken szólnak majd,
18 és kezükkel kígyókat vesznek fel, és ha valami halálosat isznak, semmi kárt sem tesz bennük. Kezüket betegekre teszik, és azok rendbe jönnek.”
19 Az Úr Jézus pedig, miután szólt hozzájuk, felvitetett az égbe, és leült az Isten jobbjához.
20 Ők tehát elmentek, és mindenütt prédikáltak, s eközben az Úr együtt munkálkodott velük, és támogatta az üzenetet a kísérő jelek által.
