Márk 8:1–38
8 Azokban a napokban, amikor ismét nagy sokaság volt ott, és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk:+
2 „Szánalmat+ érzek a sokaság iránt, mert három napja immár, hogy mellettem vannak, és nincs mit enniük;
3 és ha étlen küldöm őket haza, kidőlnek az úton. Hiszen némelyek közülük messziről jöttek.”
4 A tanítványai azonban így válaszoltak neki: „Honnan lesz képes bárki is itt, egy félreeső helyen jóllakatni ezeket az embereket kenyérrel?”+
5 Mégis megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők ezt mondták: „Hét.”+
6 Ekkor utasította a sokaságot, hogy telepedjenek le a földre, majd vette a hét kenyeret, hálát adott+, megtörte, és kezdte a tanítványainak adni, hogy tegyék eléjük, ők pedig a sokaság elé tették.+
7 Volt néhány halacskájuk is, és miután megáldotta ezeket, azt mondta nekik, hogy ezeket is tegyék eléjük.+
8 Így hát ettek, és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat, hét teli élelmiszeres kosárral,+
9 pedig mintegy négyezren voltak.+ Végül elküldte őket.
10 Utána azonnal csónakba szállt a tanítványaival, és Dalmanuta vidékére jutott.+
11 Itt kijöttek a farizeusok, és vitatkozni kezdtek vele, égből való jelt követelve tőle, hogy próbára tegyék.+
12 Így hát szellemétől indíttatva mélyen sóhajtott+, és így szólt: „Miért akar jelt ez a nemzedék? Bizony mondom, nem adatik jel ennek a nemzedéknek.”+
13 Azzal otthagyta őket, ismét csónakba szállt, és elment a túlsó partra.
14 Történt, hogy elfelejtettek kenyeret vinni magukkal, és e g y kenyéren kívül nem volt náluk semmi a csónakban.+
15 Ő pedig ezt a határozott utasítást adta nekik: „Tartsátok nyitva a szemeteket, óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától!”+
16 Így hát beszélgetni kezdtek egymással arról, hogy nincs kenyerük.+
17 Észrevéve ezt, így szólt hozzájuk: „Miért beszélgettek arról, hogy nincs kenyeretek?+ Még mindig nem fogjátok fel, és nem értitek, hogy ez mit jelent? El van tompulva a szívetek, és nem értitek?+
18 »Van szemetek, és mégsem láttok; van fületek, és mégsem hallotok?«+ És nem emlékeztek,
19 hogy amikor megtörtem az öt kenyeret+ az ötezer embernek, hány kosarat szedtetek tele darabokkal?” Ezt mondták neki: „Tizenkettőt.”+
20 „Amikor megtörtem a hetet a négyezernek, hány élelmiszeres kosarat szedtetek tele darabokkal?” Ezt mondták neki: „Hetet.”+
21 Erre így szólt hozzájuk: „Még mindig nem értitek, miről van szó?”+
22 Azután megérkeztek Betsaidába. Itt egy vakot hoztak hozzá, és kérlelték őt, hogy érintse meg.+
23 Ő pedig kézen fogta a vakot, kivezette a falun kívülre, azután a szemére köpve+ rátette a kezét, és kérdezni kezdte őt: „Látsz valamit?”
24 A férfi feltekintett, és ezt mondta: „Embereket látok, mert mintha fákat látnék, de járkálnak.”
25 Akkor ismét rátette a kezét a férfi szemére, és az tisztán látott, rendbe jött, és mindent világosan látott.
26 Így aztán hazaküldte, és ezt mondta: „De ne menj be a faluba!”+
27 Jézus és a tanítványai pedig elindultak Cezárea Filippi falvaiba, és útközben kérdezgetni kezdte tanítványaitól: „Kinek mondanak engem az emberek?”+
28 Ők ezt mondták neki: „Keresztelő Jánosnak+, mások meg Illésnek+, megint mások a próféták egyikének.”+
29 És feltette nekik a kérdést: „Hát ti kinek mondotok engem?” Péter így válaszolt neki: „Te vagy a Krisztus.”+
30 Erre ő szigorúan megparancsolta nekik, hogy senkinek se szóljanak őróla.+
31 Arra is tanítani kezdte őket, hogy az Emberfiának sok szenvedést kell átélnie, és el kell hogy vessék a vének, a papi elöljárók és az írástudók, és meg kell öletnie+, és három nappal később fel kell támadnia.+
32 Ezt bizony nyíltan kijelentette. Péter azonban félrevonta, és dorgálni kezdte.+
33 Ő megfordult, a tanítványaira tekintett, és megdorgálta Pétert, majd így szólt: „Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten gondolatai szerint gondolkozol, hanem az emberekéi szerint.”+
34 Ekkor magához hívta a sokaságot meg a tanítványait, és ezt mondta nekik: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a kínoszlopát, és állandóan kövessen engem.+
35 Mert aki meg akarja menteni a lelkét, elveszíti azt, aki azonban elveszíti a lelkét énértem és a jó hírért, megmenti azt.+
36 Csakugyan, mi haszna van abból az embernek, ha az egész világot megnyeri, a lelkét pedig elveszti?+
37 Csakugyan, mit adna az ember cserébe a lelkéért?+
38 Mert aki szégyell engem és a szavaimat ebben a házasságtörő és bűnös nemzedékben, azt az Emberfia is szégyellni fogja,+ amikor megérkezik Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal.”+
