1Mózes 35:1–29
35 Isten ezután ezt mondta Jákobnak: „Kelj fel, menj fel Bételbe+, lakjál ott, és készíts ott oltárt az igaz Istennek, aki megjelent neked, amikor a bátyád, Ézsau elől futottál!+”
2 Jákob ekkor ezt mondta a háznépének és mindazoknak, akik vele voltak: „Szabaduljatok meg az idegen istenektől, amelyek nálatok vannak,+ és tisztítsátok meg magatokat, váltsatok ruhát,
3 és keljünk fel, menjünk fel Bételbe! Ott oltárt készítek az igaz Istennek, aki válaszolt nekem nyomorúságom napján, és velem volt, bármerre jártam is*.+”
4 Odaadták hát Jákobnak a náluk lévő összes idegen istent és a fülükben lévő fülbevalókat, és Jákob elásta* azokat a nagy fa alatt, mely Sikem közelében volt.
5 Miközben utaztak, Isten rettegést idézett elő a körülöttük lévő városokban, így hát nem üldözték Jákob fiait.
6 Jákob végül megérkezett a Kánaán földjén lévő Lúzba+, vagyis Bételbe, ő és az egész nép, mely vele volt.
7 Épített ott egy oltárt, és El-Bételnek* nevezte el azt a helyet, mert az igaz Isten ott jelent meg* neki akkor, amikor a bátyja elől futott.+
8 Később meghalt Debóra+, Rebeka dajkája, és eltemették Bétel mellett, egy tölgyfa alatt. Jákob ezért Allon-Bákutnak* nevezte el a fát.
9 Azóta, hogy Jákob eljött Paddán-Arámból, Isten ismét megjelent neki, és megáldotta.
10 Ezt mondta neki Isten: „A te neved Jákob+. Ne nevezzenek többé Jákobnak, hanem Izraelnek.” És Izraelnek+ nevezte el.
11 Isten még ezt mondta neki: „Én vagyok a mindenható Isten+. Légy termékeny, és sokasodj! Népek, igen, sok nép*, valamint királyok származnak majd tőled*.+
12 A földet pedig, melyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, neked és az utódaidnak* adom.+”
13 Ezután Isten elment tőle arról a helyről, ahol beszélt vele.
14 Jákob oszlopot emelt azon a helyen, ahol Isten beszélt vele, egy kőoszlopot, és italáldozatot meg olajat öntött rá.+
15 És Jákob továbbra is Bételnek+ nevezte a helyet, ahol Isten beszélt vele.
16 Utána útnak indultak Bételből. Még jókora távolságra voltak Efratától, amikor megindult Ráhel szülése, és nehéz szülése volt.
17 Ám miközben küszködött, hogy világra hozza a gyermekét, a bába ezt mondta neki: „Ne félj, mert most is fiad lesz.”+
18 Ezért amikor már-már közeledett a halálához* (mert haldoklott), Ben-Óninak* nevezte el, az apja azonban Benjáminnak*+ hívta.
19 Meghalt tehát Ráhel, majd eltemették az Efratába, azaz a Betlehembe+ vezető úton.
20 Jákob pedig oszlopot állított a sírja fölé. Ez Ráhel sírjának az oszlopa mind a mai napig.
21 Izrael utána útnak indult, és Éder tornyán túl verte fel a sátrát.
22 Egyszer, amikor Izrael azon a földön lakott, Rúben lefeküdt Bilhával, apjának a másodfeleségével. Izrael pedig hallott erről.+
Jákobnak 12 fia volt.
23 Lea fia volt Rúben – Jákob elsőszülöttje –,+ Simeon, Lévi, Júda, Issakár és Zebulon.
24 Ráhel fia volt József és Benjámin.
25 Bilhának, Ráhel szolgálójának a fia volt Dán és Naftali.
26 Zilpának, Lea szolgálójának a fia volt Gád és Áser. Ők Jákob fiai, akik Paddán-Arámban születtek.
27 Jákob végül eljutott Izsákhoz, az apjához Mamréba,+ Kirját-Arbába, vagyis Hebronba, ahol Ábrahám és Izsák is bevándorlóként+ lakott.
28 Izsák 180 évet élt.+
29 Utána kilehelte utolsó leheletét, hosszú és megelégedést nyújtó élet után* meghalt, és a népe mellé került*. A fiai, Ézsau és Jákob eltemették.+
Lábjegyzetek
^ Vagy: „az úton, amelyen jártam”.
^ Vagy: „elrejtette”.
^ Vagy: „nyilatkoztatta ki magát”.
^ Jel.: ’Isten Bételben’.
^ Jel.: ’a sírás tölgyfája’.
^ Szó szerint: „királyok sarjadnak ágyékodból”.
^ Vagy: „törzs”.
^ Szó szerint: „magodnak”.
^ Jel.: ’a jobb kéz fia’.
^ Jel.: ’kesergésem fia’.
^ Vagy: „már-már kiment belőle a lélek”.
^ Szó szerint: „idősen, és betelve a napokkal”.
^ Ez egy költői kifejezés, mely a halálra utal.