41  Két teljes év múlva a fáraó azt álmodta+, hogy a Nílus partján áll. ²  A folyóból hét szép és kövér tehén jött ki, és a füvet legelték a Nílus mentén.+ ³  Majd hét másik tehén jött ki a Nílusból, csúnyák és soványak, és odaálltak a Nílus partján lévő kövér tehenek mellé. ⁴  Aztán a csúnya és sovány tehenek elkezdték enni a hét szép és kövér tehenet. A fáraó ekkor felébredt. ⁵  Majd újra elaludt, és másodszor is álmodott. Hét kövér és szép gabonakalász növekedett egy száron.+ ⁶  Majd hét másik gabonakalász is növekedett. Ezek vékonyak és a keleti széltől kiszáradtak voltak. ⁷  Azután a vékony gabonakalászok kezdték elnyelni a hét kövér és szép gabonakalászt. A fáraó ekkor felébredt, és rájött, hogy álmodott. ⁸  De reggelre nyugtalanná vált, ezért hívatta Egyiptom összes mágiát űző papját és összes bölcsét. A fáraó elmondta nekik az álmait, ám nem volt köztük senki, aki megfejtette volna azokat a fáraónak. ⁹  Ekkor a főpohárnok beszélt a fáraóval, ezt mondva: „Most be kell vallanom a bűneimet. ¹⁰  A fáraó megharagudott a szolgáira, ezért börtönbe vetett engem és a fősütőmestert az őrök parancsnokának a házában.+ ¹¹  Utána egy éjjel mindketten álmot láttunk. Mindkettőnk álmának megvolt a maga értelme.+ ¹²  Volt ott velünk egy fiatal héber férfi, az őrök parancsnokának a szolgája.+ Amikor elmondtuk neki, hogy mit álmodtunk,+ ő megfejtette az álmainkat. ¹³  És minden pontosan úgy történt, ahogy megmondta. Engem visszahelyeztek a hivatalomba, a fősütőmestert pedig fölakasztották.+” ¹⁴  A fáraó ekkor elküldött Józsefért,+ hogy gyorsan hozzák ki a börtönből*.+ József pedig megborotválkozott, átöltözött, és bement a fáraó elé. ¹⁵  A fáraó ekkor ezt mondta Józsefnek: „Álmot láttam, de nincs, aki megfejtse. Én pedig azt hallottam rólad, hogy ha elmondanak neked egy álmot, meg tudod fejteni.”+ ¹⁶  József erre így felelt a fáraónak: „Isten az, aki jó hírt közöl a fáraóval, nem én.”+ ¹⁷  A fáraó így szólt Józsefhez: „Álmomban a Nílus partján álltam. ¹⁸  A Nílusból hét kövér és szép tehén jött ki, és legelni kezdték a füvet a Nílus mentén.+ ¹⁹  Utánuk hét másik tehén jött ki, satnyák, nagyon csúnyák és soványak. Egész Egyiptom földjén nem láttam még ilyen csúnyákat. ²⁰  És a sovány, csúnya tehenek elkezdték enni az első hét, kövér tehenet. ²¹  De nem látszódott rajtuk, hogy megették a kövér teheneket, mivel ugyanolyan csúnyák maradtak, mint azelőtt. Ekkor fölébredtem. ²²  Ezután egy újabb álomban láttam, amint hét kövér és szép gabonakalász nő egy száron.+ ²³  Majd nőtt hét összeaszott, vékony gabonakalász is, amelyet a keleti szél kiszárított. ²⁴  Azután a vékony gabonakalászok kezdték elnyelni a hét szép gabonakalászt. Én pedig elmondtam ezt a mágiát űző papoknak+, de nem volt köztük senki, aki meg tudta volna magyarázni.+” ²⁵  József ekkor ezt mondta a fáraónak: „A fáraó álmainak a jelentése egy és ugyanaz. Az igaz Isten elmondta a fáraónak, hogy mit fog tenni.+ ²⁶  A hét szép tehén hét év. A hét szép gabonakalász is hét év. Az álmok jelentése egy és ugyanaz. ²⁷  A hét sovány és csúnya tehén, mely a szép tehenek után jött ki, hét évet jelent. És a hét üres gabonakalász, melyet a keleti szél kiszárított, hét évig tartó éhínséget jelent. ²⁸  Vagyis ahogy a fáraónak mondtam: Az igaz Isten megmutatta a fáraónak, hogy mit fog tenni. ²⁹  Hét olyan év következik, amikor nagy bőség lesz Egyiptom egész földjén. ³⁰  De utána hét évig éhínség lesz, és elfelejtik, milyen bőség volt Egyiptom földjén, az éhínség pedig tönkreteszi az országot.+ ³¹  Nem is fognak emlékezni arra, hogy egykor bőség volt az országban, mert olyan súlyos lesz az éhínség. ³²  A fáraó azért látott két álmot, mert az igaz Isten mindezt szilárdan elhatározta, és hamarosan véghez is viszi. ³³  Most tehát keressen a fáraó egy értelmes és bölcs embert, és nevezze ki Egyiptom fölé. ³⁴  Intézkedjen a fáraó, és nevezzen ki felügyelőket az országban, és szedje be Egyiptomban a termés egyötödét a bőség hét évében.+ ³⁵  Gyűjtsék be az összes élelmet a következő, bőven termő években, és halmozzák fel a gabonát a fáraó raktáraiba. Raktározzák és őrizzék azt a városokban.+ ³⁶  Ez az élelem legyen az ország tartaléka az Egyiptomra váró, hét évig tartó éhínség idején, hogy ne vesszen el az ország az éhínség miatt.+” ³⁷  A fáraó és az összes szolgája jónak találta ezt a javaslatot. ³⁸  A fáraó ezért ezt mondta a szolgáinak: „Keresve sem találnánk hozzá hasonló férfit, akiben Isten szelleme van.” ³⁹  A fáraó ekkor ezt mondta Józsefnek: „Mivel Isten veled tudatta mindezt, nincs senki, aki olyan értelmes és bölcs, mint te. ⁴⁰  Te fogod irányítani a háznépemet, és az egész népem fenntartás nélkül engedelmeskedni fog neked.+ Csak a királyi rangom* tesz engem nagyobbá nálad.” ⁴¹  Azután a fáraó ezt mondta Józsefnek: „Nézd, kinevezlek egész Egyiptom fölé!”+ ⁴²  Majd a fáraó levette a pecsétgyűrűjét a kezéről, és József kezére tette. Finom lenvászonba öltöztette, és aranyláncot tett a nyakába. ⁴³  Ezenkívül végighordoztatta a második legjobb díszkocsiján, és ezt kiáltották előtte: „Avrék!”* Ezzel Egyiptom egész földje fölé helyezte. ⁴⁴  Azután a fáraó ezt mondta Józsefnek: „Én vagyok a fáraó, de a te felhatalmazásod nélkül egyetlen ember sem tehet semmit sem* Egyiptom egész földjén.”+ ⁴⁵  A fáraó utána Cafenát-Paneáhnak nevezte el Józsefet, és hozzáadta feleségül Aszenátot+, Potiferának, Ón* papjának a lányát. És József felügyelte* Egyiptom földjét.+ ⁴⁶  József 30 éves volt,+ amikor a fáraó előtt, Egyiptom királya előtt állt*. Kiment tehát József a fáraó elől, és bejárta Egyiptom egész földjét. ⁴⁷  És a hét évig tartó bőség idején a föld nagyon sokat* termett. ⁴⁸  József a hét év alatt összegyűjtött Egyiptom földjén minden élelmet, és a városokban raktározta el. Minden városban azt az élelmet tárolta, amely a város körül levő szántóföldeken termett. ⁴⁹  József olyan sok gabonát halmozott fel, mint a tenger homokja, és végül nem számolták már, mert nem lehetett megszámolni. ⁵⁰  Mielőtt az éhínség éve elérkezett, Józsefnek két fia született,+ akiket Aszenát szült neki, Potiferának, Ón* papjának a lánya. ⁵¹  József az elsőszülöttet Manassénak*+ nevezte el, mert ezt mondta: „Isten feledtette velem minden bajomat, és apám egész házát.” ⁵²  A másodikat Efraimnak*+ nevezte el, mert ezt mondta: „Termékennyé tett engem Isten nyomorúságom földjén.”+ ⁵³  Ezt követően véget ért a bőség hét éve,+ mely Egyiptomban volt, ⁵⁴  és megkezdődött az éhínség hét éve,+ pontosan úgy, ahogy József megmondta. Éhínség lett minden országban, Egyiptom földjén azonban mindenhol volt kenyér*.+ ⁵⁵  Végül Egyiptom egész földje is éhezett, és a nép könyörgött a fáraónak, hogy adjon nekik kenyeret.+ A fáraó ekkor ezt mondta minden egyiptominak: „Menjetek Józsefhez, és tegyétek, amit mond!”+ ⁵⁶  És az egész földön éhínség volt.+ József ekkor megnyitotta az összes magtárat, és eladta a gabonát az egyiptomiaknak,+ ugyanis nagyon súlyos volt az éhínség Egyiptom földjén. ⁵⁷  És minden országból Egyiptomba jöttek, hogy Józseftől vásároljanak, mert az egész földön nagyon súlyos volt az éhínség.+