1Péter 2:1–25
2 Szabaduljatok hát meg minden rosszaságtól,+ megtévesztéstől, képmutatástól, irigységtől és minden rosszindulatú beszédtől.
2 Mint újszülött csecsemők,+ fejlesszetek ki vágyakozást a szó hamisítatlan* teje után, hogy növekedjetek, és megmentést nyerjetek általa,+
3 feltéve, hogy megízleltétek*, hogy kedves az Úr.
4 Miközben odajárultok hozzá mint élő kőhöz – akit az emberek elvetettek,+ de akit Isten kiválasztott és értékesnek tart+ –,
5 ti magatok is mint élő kövek épültök szellemi házzá+, hogy szent papsággá váljatok, hogy Jézus Krisztus által Istennek tetsző szellemi áldozatokat+ ajánljatok fel+.
6 Mert az Írásban ez áll: „Választott követ, értékes alapszegletkövet teszek le Sionban, és aki hisz benne, sosem fog csalódni*.”+
7 Tehát nektek értékes ő, mert ti hívők vagytok. Ám azoknak, akik nem hisznek, „a kő, amelyet az építők elvetettek,+ az lett a fő szegletkő*”,+
8 továbbá „botlásnak köve és botránkozásnak sziklája”+. Ők elbotlanak, mert nem engedelmeskednek a szónak. Pont erre jelölték ki őket.
9 Ti azonban „választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet,+ különleges tulajdonnak szánt nép vagytok,+ hogy mindenfelé hirdessétek annak kitűnő tulajdonságait*”,+ aki a sötétségből az ő csodálatos világosságába hívott titeket+.
10 Mert egykor nem voltatok nép, most azonban Isten népe vagytok.+ Egykor nem tanúsítottak irgalmasságot irántatok, most azonban irgalomban részesültetek.+
11 Szeretteim, mint idegeneket és ideiglenes lakosokat+ buzdítalak titeket, hogy tartózkodjatok a testi kívánságoktól,+ amelyek háborút folytatnak ellenetek*+.
12 Őrizzétek meg a jó viselkedéseteket a nemzetek között,+ hogy amikor azzal vádolnak titeket, hogy gonosztevők vagytok, szemtanúi legyenek jótetteiteknek,+ és ennek eredményeként dicsőítsék Istent az ő szemléjének napján.
13 Rendeljétek alá magatokat minden emberi intézménynek* az Úrért,+ akár királynak,+ mint aki feljebbvaló,
14 akár kormányzóknak, mint akiket ő küldött, hogy a gonosztevőket megbüntessék, a jót cselekvőket pedig megdicsérjék+.
15 Mert Istennek az az akarata, hogy a jótetteitekkel elhallgattassátok az esztelen emberek tudatlan beszédét.+
16 Szabad emberek vagytok,+ ámde ne arra használjátok a szabadságotokat, hogy azzal palástoljátok* a gonosz tetteiteket,+ hanem úgy éljetek vele, mint Isten rabszolgái+.
17 Mindenfajta embert tiszteljetek,+ a testvérek egész közösségét* szeressétek,+ Istent féljétek,+ a királyt tiszteljétek+.
18 A szolgák rendeljék alá magukat uraiknak az őket megillető teljes tisztelettel,+ nemcsak a jóknak és észszerűeknek, hanem azoknak is, akiknek nehéz a kedvükre tenni.
19 Mert az kedves dolog, ha valaki azért áll ki nehézségeket* és szenved igazságtalanul, hogy tiszta maradjon a lelkiismerete Isten előtt+.
20 Hisz mi érdem van abban, ha eltűritek azt, hogy valamilyen vétekért vernek titeket?+ Ha viszont olyankor tűritek el a szenvedést, amikor jót tesztek, az kedves dolog Isten előtt.+
21 Valójában erre hívtak el titeket, mert Krisztus is szenvedett értetek,+ mintát hagyva nektek, hogy szorosan kövessétek a nyomdokait+.
22 Ő nem követett el bűnt,+ és nem csapott be senkit sem a szavaival*.+
23 Amikor sértegették*,+ nem viszonozta azt+. Amikor szenvedett,+ nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát arra, aki igazságosan ítél+.
24 Bűneinket maga vitte+ saját testében az oszlopra*+, hogy meghaljunk a bűnökre nézve,* és az igazságosságnak éljünk. És „az ő sebei által gyógyultatok meg”.+
25 Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok,+ most azonban visszatértetek lelketek* pásztorához+ és felvigyázójához.
Lábjegyzetek
^ Vagy: „tiszta”.
^ Vagy: „tapasztaltátok”.
^ Szó szerint: „nem szégyenül meg”.
^ Szó szerint: „a szeglet feje”.
^ Szó szerint: „annak erényeit”, vagyis dicséretre méltó tulajdonságait és tetteit.
^ Vagy: „a lélek ellen”.
^ Szó szerint: „teremtésnek”.
^ Vagy: „hogy azt hozzátok fel mentségként”.
^ Szó szerint: „a testvériséget”.
^ Vagy: „bánatot”; „fájdalmat”.
^ Szó szerint: „szájával”.
^ Vagy: „szidalmazták”.
^ Vagy: „a fára”.
^ Vagy: „hogy többé ne legyen közünk a bűnökhöz”.
^ Vagy: „életetek”.