2Királyok 8:1–29
8 Elizeus ezt mondta annak az asszonynak, akinek a fiát életre keltette:+ „Menj el a háznépeddel, és lakjál idegenként bárhol, ahol tudsz, mert Jehova elhatározta, hogy éhínség lesz,+ és 7 évig fog az tartani az országban.”
2 Az asszony erre elindult, és azt tette, amit az igaz Isten embere mondott. Elment a háznépével, és a filiszteusok+ földjén telepedett le 7 évre.
3 7 év elteltével az asszony visszatért a filiszteusok földjéről, és a királyhoz fordult, hogy visszakapja a házát és a földjét.
4 A király ekkor éppen Géházival, az igaz Isten emberének szolgájával beszélt, és így szólt: „Kérlek, mondd el nekem mindazokat a nagy dolgokat, amelyeket Elizeus tett!”+
5 Amint Géházi éppen arról beszélt a királynak, hogy Elizeus hogyan keltette életre a halottat,+ megjelent az asszony – akinek a fiát életre keltette –, hogy a királyhoz forduljon a háza és a földje ügyében.+ Géházi rögtön megszólalt: „Uram, királyom, ez az az asszony, és ez a fia, akit Elizeus életre keltett.”
6 A király erre kérdezgette az asszonyt, az pedig elmondta neki a történteket. Akkor a király kijelölt mellé egy udvari tisztviselőt, ezt mondva neki: „Add vissza mindenét, és azt az összeget is, amit a szántóföldje jövedelmezett volna attól a naptól számítva, hogy elhagyta az országot, egészen mostanáig.”
7 Elizeus elment Damaszkuszba+. Ben-Hadád+, Szíria királya ekkor beteg volt. Jelentették hát neki: „Az igaz Isten embere+ idejött.”
8 A király akkor így szólt Hazáelhez+: „Vigyél magaddal ajándékot, és menj az igaz Isten embere elé.+ Kérdezd meg általa Jehovát: »Felgyógyulok ebből a betegségből?«”
9 Hazáel tehát elindult, hogy találkozzon vele, és ajándékot vitt magával, mindenféle jó dolgot Damaszkuszból, amennyit 40 teve elbír. Odament, megállt előtte, és ezt mondta: „Szolgád, Ben-Hadád, Szíria királya küldött engem hozzád, hogy megkérdezzelek: »Felgyógyulok ebből a betegségből?«”
10 Elizeus így válaszolt neki: „Menj, és mondd meg neki: »Biztosan felgyógyulsz.« De Jehova feltárta nekem, hogy meg fog halni.”+
11 És mereven nézte őt, mígnem zavarba ejtő volt már a helyzet. Akkor az igaz Isten embere sírva fakadt.
12 Hazáel ezt kérdezte: „Miért sír az én uram?” Ő így válaszolt: „Mert tudom, milyen kárt okozol majd Izrael népének.+ Megerősített helyeiket felgyújtod, válogatott férfiaikat kardélre hányod, gyermekeiket darabokra zúzod, és terhes asszonyaikat felhasítod.”+
13 Hazáel így szólt: „Hogyan tehetne ilyet a te szolgád, aki nem több egy kutyánál?” Elizeus azonban ezt mondta: „Jehova feltárta nekem, hogy te leszel Szíria királya.”+
14 Ezután elment Elizeustól, és visszatért az urához. Az megkérdezte tőle: „Mit mondott neked Elizeus?” Ő így felelt: „Azt mondta nekem, hogy biztosan meggyógyulsz.”+
15 Másnap viszont Hazáel fogott egy takarót, vízbe mártotta, és a király arcára szorította, míg az megfulladt, és meghalt.+ És Hazáel lett a király utána.+
16 Izrael királyának, Jórámnak+, Aháb fiának az 5. évében, amikor Josafát volt Júda királya, Jórám+, Júda királyának, Josafátnak a fia király lett.
17 Harminckét évesen lett király, és 8 évig uralkodott Jeruzsálemben.
18 Izrael királyaihoz hasonlóan cselekedett,+ úgy, ahogy az Aháb családjából valók tették,+ mert Aháb lánya lett a felesége,+ és azt tette, amit Jehova rossznak tart.+
19 De Jehova nem akarta elpusztítani Júdát Dávidért,+ az ő szolgájáért, mivel megígérte neki, hogy mindig az ő leszármazottai fognak uralkodni*.+
20 Az ő napjaiban lázadt fel Edom Júda ellen,+ aztán saját királyt választott magának.+
21 Jórám ezért átment Cairba a szekereivel együtt. Elindult éjszaka, és legyőzte az edomitákat, akik körülvették őt meg a szekerek parancsnokait. A csapatok pedig elmenekültek a sátraikhoz.
22 De Edom mind a mai napig lázadozik Júda ellen. Libna+ is akkoriban lázadt fel.
23 Jórám egyéb dolgai, minden cselekedete, le vannak írva a júdabeli királyok idejéről szóló történelmi feljegyzések könyvében.
24 Végül Jórám meghalt*, és eltemették ősapái mellé Dávid városában.+ A fia, Aházia+ lett a király utána.
25 Izrael királyának, Jórámnak, Aháb fiának a 12. évében lett király Aházia, Júda királyának, Jórámnak a fia.+
26 Aházia 22 évesen lett király, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Izrael királyának, Omrinak+ volt az unokája*, Atáliának+ hívták.
27 Aházia Aháb családjához hasonlóan cselekedett,+ és akárcsak Aháb családja, ő is azt tette, amit Jehova rossznak tart, mert Aháb családjával volt rokonságban házasság által.+
28 Hadba vonult hát Jórámmal, Aháb fiával együtt Hazáel, Szíria királya ellen Rámót-Gileádba+, de a szírek megsebesítették Jórámot.+
29 Jórám király ezért visszament Jezréelbe+, hogy felépüljön a sebesüléséből, amelyet a szírek okoztak neki Rámában, amikor Hazáel, Szíria királya ellen hadakozott.+ Júda királya, Aházia, Jórám fia pedig lement Jezréelbe, hogy meglátogassa Jórámot, Aháb fiát, mert megsebesült*.
Lábjegyzetek
^ Szó szerint: „lámpást ad neki és a fiainak”.
^ Szó szerint: „nyugodni tért apáihoz”.
^ Szó szerint: „lánya”.
^ Vagy: „beteg volt”.