2Krónikák 10:1–19
10 Roboám pedig elment Sikembe+, mert egész Izrael Sikembe ment, hogy királlyá tegye őt.+
2 Amikor Jeroboám+, Nébát fia ezt meghallotta (még Egyiptomban, mivel elmenekült Salamon király miatt),+ visszajött Egyiptomból.
3 Akkor elküldtek érte, Jeroboám pedig egész Izraellel együtt eljött Roboámhoz, és így szólt:
4 „Apád kemény igába kényszerített minket.+ De ha te könnyítesz apád kemény szolgálatán, és a súlyos* igán, amelyet ránk rakott, mi szolgálni fogunk téged.”
5 Ő ezt mondta nekik: „Három nap múlva gyertek vissza hozzám.” A nép tehát elment.+
6 Roboám király akkor tanácskozott a vénekkel, akik apját, Salamont szolgálták, amikor még élt. Ezt kérdezte: „Mit tanácsoltok, mit válaszoljak ennek a népnek?”
7 Így feleltek neki: „Ha te jó leszel e néphez, a kedvükre teszel, és kedvező választ adsz nekik, akkor mindig a szolgáid lesznek.”
8 Ő azonban nem fogadta meg a vének tanácsát, hanem a fiatalokkal tanácskozott, akik vele együtt nőttek fel, és akik a szolgálatában álltak.+
9 Ezt kérdezte tőlük: „Ti mit tanácsoltok, mit válaszoljunk ennek a népnek, amely azt mondta nekem: »Könnyíts az igán, amelyet apád ránk rakott.«”
10 A fiatalok, akik vele együtt nőttek fel, ezt válaszolták neki: „A nép azt mondta neked: »Apád kemény igába kényszerített minket, de te könnyíts rajta.« Te ezt válaszold nekik: »Én sokkal szigorúbb leszek, mint az apám.*
11 Apám súlyos igával terhelt meg titeket, én pedig még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral fenyített benneteket, én pedig korbáccsal foglak.«”
12 Jeroboám az egész néppel együtt eljött Roboámhoz a harmadik napon, ahogy a király mondta: „Gyertek vissza hozzám a harmadik napon.”+
13 Ám a király keményen válaszolt nekik. Roboám király tehát nem fogadta meg a vének tanácsát.
14 Azt mondta nekik, amit a fiatalok tanácsoltak: „Én majd súlyosabbá teszem igátokat, és még nehezebbé teszem azt. Apám ostorral fenyített benneteket, én pedig korbáccsal foglak.”
15 Így hát a király nem hallgatott a népre, mert az igaz Isten akaratából vettek ilyen fordulatot az események,+ hogy Jehova valóra váltsa a szavát, amelyet a silói Ahija+ által mondott Jeroboámnak, Nébát fiának.
16 Mivel a király nem hallgatott a népre, egész Izrael így felelt a királynak: „Mi közünk van Dávidhoz? Nincs örökségünk Isai fiával. Mindenki térjen vissza az isteneihez, ó, Izrael! Törődjetek csak magatokkal, ó, Dávid leszármazottai!”+ Azzal minden izraelita visszatért az otthonába*.+
17 De a Júda városaiban lakó izraeliták felett továbbra is Roboám uralkodott.+
18 Roboám király később elküldte Hadórámot+, aki a kényszermunkára kötelezettek felügyelője volt, de az izraeliták halálra kövezték. Roboám királynak viszont sikerült felszállnia a szekerére, és Jeruzsálembe menekülnie.+
19 Az izraeliták lázongtak Dávid háza ellen, és így van ez mind a mai napig.
Lábjegyzetek
^ Vagy: „zsarnoki”.
^ Szó szerint: „A kisujjam is vastagabb lesz az apám derekánál.”
^ Szó szerint: „a sátrába”.