2Krónikák 25:1–28
25 Amácija 25 évesen kezdett uralkodni, és 29 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Jeruzsálemből való volt, Jehoaddánnak hívták.+
2 Amácija azt tette, amit Jehova helyesnek tart, de nem teljes szívvel.
3 Mihelyt megszilárdította királyi hatalmát, megölte azokat a szolgáit, akik megölték apját, a királyt.+
4 De a fiaikat nem ölte meg, hanem a Mózes könyvében, a törvényben megírtakkal összhangban cselekedett, melyben Jehova megparancsolta: „Az apák ne haljanak meg a fiaik miatt, és a fiak se haljanak meg az apáik miatt. Mindenki a maga bűnéért haljon meg.”+
5 És Amácija egybegyűjtötte Júdát, és felállította őket nemzetségeik szerint, az ezred- és a századparancsnokaik szerint egész Júdából és Benjáminból.+ Összeírta a 20 éves és annál idősebb férfiakat,+ és megállapította, hogy 300 000 képzett* harcos áll a hadsereg rendelkezésére, akik jól bánnak a lándzsával és a nagy pajzzsal.
6 Ezenkívül felfogadott Izraelből 100 000 erős harcost 100 ezüsttalentumért*.
7 De eljött hozzá az igaz Istennek egy embere, és így szólt: „Ó, király, ne menjen veled Izrael serege, mert Jehova nincs Izraellel,+ és egyetlen efraimitával sem.
8 Menj csak te egyedül, cselekedj, és légy bátor a háborúban! Máskülönben az igaz Isten elbuktathat téged az ellenség előtt, mert Istennek hatalma van segíteni is,+ és elbuktatni is.”
9 Amácija akkor ezt mondta az igaz Isten emberének: „De mi legyen a 100 talentummal, amit Izrael csapatainak adtam?” Erre az igaz Isten embere így felelt: „Jehova ennél sokkal többet tud adni neked.”+
10 Amácija tehát elküldte őket, vagyis az Efraimból hozzá érkezett csapatokat, hogy menjenek haza. De azok nagyon megharagudtak Júdára, így aztán lángoló haraggal tértek haza.
11 Amácija aztán felbátorodott, levezette a csapatait a Só-völgybe+, és megölt Szeir férfiai közül 10 000-et,+
12 10 000-et pedig élve fogtak el Júda férfiai. Ezeket elvitték a szikla tetejére, és levetették őket onnan. Mindannyian széthasadtak.
13 Ám annak a csapatnak a tagjai, akiket Amácija visszaküldött, és nem mehettek vele a háborúba,+ rátörtek Júda városaira, Szamáriától+ fogva egészen Bét-Horonig+. Lesújtottak 3000 emberre azok közül, és nagy zsákmányt szereztek.
14 De miután Amácija megverte az edomitákat, és visszatért, elhozta Szeir férfiainak isteneit, és felállította azokat magának istenekül.+ Előttük hajolt meg, és nekik kezdett áldozni, hogy az áldozatok füstje felszálljon.
15 Jehova ezért nagyon megharagudott Amácijára, és elküldött hozzá egy prófétát. Az ezt mondta neki: „Miért imádod annak a népnek az isteneit, azokat az isteneket, akik nem szabadították meg saját népüket a kezedből?”+
16 Miközben beszélt hozzá, a király ezt mondta neki: „Talán a király tanácsadójává neveztünk ki téged?+ Hagyd abba!+ Miért öljenek meg?” A próféta erre abbahagyta, de még hozzátette: „Tudom, hogy Isten elhatározta, hogy pusztulást hoz rád, mert ezt cselekedted, és nem hallgattál a tanácsomra.”+
17 Miután Amácija, Júda királya kikérte a tanácsadói véleményét, üzenetet küldött Izrael királyának, Joásnak, aki Jéhu fiának, Joakháznak a fia: „Gyere, ütközzünk meg egymással*!”+
18 Erre Joás, Izrael királya a következő üzenetet küldte Amácijának, Júda királyának: „A libanoni töviskóró üzenetet küldött a libanoni cédrusnak: »Add feleségül a lányodat a fiamhoz.« De a Libanon egyik vadja arra ment, és összetiporta a töviskórót.
19 Ezt mondod: »Megvertem* Edomot.«+ Ezért felfuvalkodtál, és dicsőséget akartál magadnak. De maradj csak otthon a házadban*. Miért okoznád a saját vesztedet, magaddal rántva Júdát is?”
20 De Amácija nem hallgatott rá,+ mivel az igaz Isten akarata volt az, hogy az ellenség kezébe kerüljenek,+ mert Edom isteneit követték.+
21 Így hát fölment Joás, Izrael királya, és megütközött Amácijával, Júda királyával a Júdához tartozó Bét-Semesnél+.
22 Júda pedig vereséget szenvedett Izraeltől, úgyhogy mindenki elmenekült az otthonába*.
23 Joás, Izrael királya Bét-Semesnél foglyul ejtette Amáciját, Júda királyát, Joakház* fiának, Joásnak a fiát. Aztán elvitte őt Jeruzsálembe, és lerombolta Jeruzsálem falát az Efraim kaputól+ a Szeglet kapuig+, 400 könyök* hosszan.
24 Elvitt minden aranyat, ezüstöt és minden tárgyat, ami az igaz Isten házában, Obed-Edomnál*, valamint a király házának* kincstáraiban volt,+ továbbá túszokat is magával vitt. Ezután visszatért Szamáriába.
25 Amácija+, Júda királya, Joás fia 15 évig élt még Izrael királyának, Joásnak+, Joakház fiának a halála után.+
26 Ami Amácija egyéb dolgait illeti, elejétől a végéig, le vannak írva Júda és Izrael királyainak a könyvében.
27 Attól az időtől fogva, hogy Amácija felhagyott Jehova követésével, összeesküvést szőttek ellene+ Jeruzsálemben. Ő elmenekült Lákisba, de utánaküldtek embereket, és ott megölték.
28 Visszavitték hát lovakon, és eltemették ősapái mellé, Júda városában.
Lábjegyzetek
^ Szó szerint: „válogatott”.
^ Egy talentum 34,2 kg. Lásd: B14-es függ.
^ Vagy: „találkozzunk szemtől szembe”.
^ Szó szerint: „megverted”.
^ Vagy: „palotádban”.
^ Szó szerint: „a sátrába”.
^ Kb. 178 m. Lásd: B14-es függ.
^ Aháziának is nevezik.
^ Vagy: „Obed-Edom felügyelete alatt”.
^ Vagy: „palotájának”.