Lukács 11:1–54

11  Egyszer egy bizonyos helyen imádkozott, és amint befejezte, az egyik tanítványa ezt mondta neki: „Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is megtanította a tanítványait.” 2  Erre így szólt hozzájuk: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: »Atyánk, legyen megszentelve* a neved.+ Jöjjön el a királyságod.+ 3  Add meg nekünk mindennap a kenyerünket a napi szükségletünk szerint.+ 4  Bocsásd meg a bűneinket,+ mert mi is megbocsátunk mindenkinek, aki ellenünk vétkezik.+ És ne vigyél minket kísértésbe.+«” 5  Aztán ezt mondta nekik: „Tegyük fel, hogy valamelyikőtöknek van egy barátja, és elmegy ahhoz éjfélkor, és ezt mondja neki: »Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret, 6  mert éppen most jött hozzám egy úton levő barátom, és nincs mivel megkínálnom.« 7  Ám az bentről így felel: »Ne zavarj! Az ajtó már be van zárva, a kisgyermekeim pedig velem együtt ágyban vannak. Nem tudok felkelni, hogy adjak neked bármit is.« 8  Mondom nektek, hogy még ha a barátságukra való tekintettel nem kel is fel, hogy adjon neki bármit is, annak elszántsága+ miatt biztosan felkel, és megadja neki, amire szüksége van. 9  Így tehát azt mondom nektek, hogy állandóan kérjetek,+ és adnak nektek, állandóan keressetek, és találtok, állandóan zörgessetek, és megnyílik nektek az ajtó.+ 10  Mert mindenki, aki kér, kap,+ és mindenki, aki keres, talál, és mindenkinek, aki zörget, megnyílik az ajtó. 11  Ugyan melyik apa az köztetek, aki, ha a fia halat kér, kígyót ad neki hal helyett?+ 12  Vagy ugyanígy, ha tojást kér, skorpiót ad neki? 13  Ha tehát ti, bár bűnösök vagytok, tudtok ajándékokat adni a gyermekeiteknek, akkor az égi Atya mennyivel inkább ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt!”+ 14  Később egy némaságot okozó démont űzött ki.+ Miután a démon kiment, a néma férfi beszélt, a sokaság pedig csak ámult.+ 15  De némelyek közülük ezt mondták: „Belzebubnak, a démonok uralkodójának a segítségével űzi ki a démonokat.”+ 16  Mások pedig, hogy próbára tegyék őt, égből való jelt+ követeltek tőle. 17  Ismerve a gondolkodásukat,+ ezt mondta nekik: „Minden királyság, amelyben ellentét támad, el fog pusztulni, és az a család, amelyben ellentét támad, összeomlik. 18  Ugyanígy, ha Sátán önmaga ellen fordul, hogyan maradhat fenn a királysága? Mert azt mondjátok, hogy Belzebub által űzöm ki a démonokat. 19  Ha én Belzebub által űzöm ki a démonokat, akkor a ti fiaitok ki által űzik ki azokat? Ezért ők lesznek a bíráitok. 20  Ha viszont Isten szelleme+ által űzöm ki a démonokat, akkor ez azt jelenti, hogy Isten királysága itt van, és ti nem vettétek észre*.+ 21  Amikor egy erős, jól felfegyverzett ember őrzi a palotáját, akkor biztonságban vannak a javai. 22  De mikor egy nála erősebb jön ellene, és legyőzi őt, akkor elveszi minden fegyverét, amelyben bízott, és szétosztja a tőle zsákmányolt dolgokat. 23  Aki nincs az én oldalamon, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór.+ 24  Amikor egy tisztátalan szellem kimegy az emberből, kiszáradt helyeket jár be, hogy pihenőhelyet keressen, de miután nem talál, ezt mondja: »Visszatérek a házamba, ahonnan elköltöztem.«+ 25  És amikor megérkezik, tisztára söpörve és feldíszítve találja azt. 26  Akkor elmegy, maga mellé vesz hét másik, nála gonoszabb szellemet, majd bemennek, és ott laknak. Így ez az ember végül rosszabb helyzetbe kerül, mint amilyenben korábban volt.+ 27  Mikor pedig ezeket mondta, egy asszony a sokaságból felkiáltva így szólt hozzá: „Boldog az a méh, amely hordozott téged, és azok az emlők, amelyek tápláltak!”+ 28  Ő azonban ezt mondta: „Nem. Inkább azok boldogok, akik hallják Isten szavát, és megtartják!”+ 29  Miközben a sokaság összegyűlt, ő ezt mondta: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Jelt* keres, de nem kap más jelet, csak Jónás jelét.+ 30  Mert ahogy Jónás+ jel lett a niniveieknek, az Emberfia is jel lesz ennek a nemzedéknek. 31  Dél királynője+ feltámad az ítéletkor e nemzedék tagjaival, és elítéli őket, mert ő távoli helyről jött, hogy hallja Salamon bölcsességét. Most viszont nagyobb van itt Salamonnál!+ 32  A niniveiek feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik ezt a nemzedéket, mert a niniveiek megbánták a bűneiket, amikor hallották, hogy mit hirdet Jónás.+ Most viszont nagyobb van itt Jónásnál! 33  Ha az ember lámpát gyújt, nem a pincébe vagy a kosár alá teszi, hanem a lámpatartóra,+ hogy akik belépnek, lássák a világosságot. 34  A test lámpása a szem. Ha a szemed egyetlen dologra összpontosít, az egész tested is világos*,+ de ha a szemed irigy, a tested is sötét.+ 35  Ezért jól vigyázz, mert a benned levő világosság talán sötétség. 36  Ha tehát az egész tested világos, és nincs benne sötét rész, olyan világos lesz az egész, mint amikor egy lámpa világosságot ad neked a fénysugaraival.” 37  Amikor ezt elmondta, egy farizeus megkérte, hogy étkezzen nála. Bement hát, és asztalhoz telepedett. 38  A farizeus azonban meglepődve látta, hogy nem mosakodik meg ebéd előtt.+ 39  Az Úr azonban ezt mondta neki: „Nos, ti farizeusok, kívül megtisztítjátok a poharat és a tálat, de belül tele vagytok mohósággal* és gonoszsággal.+ 40  Esztelenek! Aki megalkotta a külsőt, nem az alkotta meg a belsőt is? 41  Inkább amik belülről fakadnak, azokat adjátok oda mint irgalmas adományokat, és akkor teljesen tiszták lesztek*.+ 42  De jaj nektek, farizeusok, mert megadjátok a tizedet a mentából, a rutából és minden más* kerti növényből*,+ ám figyelmen kívül hagyjátok az igazságosságot* és Isten szeretetét! Az előbbieket kötelességetek volt megtenni, de az utóbbiakat sem lett volna szabad figyelmen kívül hagynotok.+ 43  Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek az elöl levő ülőhelyeket a zsinagógákban, és azt, hogy üdvözölnek titeket a piactereken!+ 44  Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint azok a sírok*, amelyek nehezen észrevehetők,+ úgyhogy az emberek rajtuk járnak, és nem is tudják!” 45  Az egyik törvénytudó ezt válaszolta neki: „Tanító, amikor ezeket mondod, minket is bántasz.” 46  Erre ő így szólt: „Jaj nektek is, akik törvénytudók vagytok, mert nehéz terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egyetlen ujjatokkal sem érintitek a terheket!+ 47  Jaj nektek, mert építitek a próféták sírjait*, ősapáitok pedig megölték őket!+ 48  Tagadhatatlan, hogy tisztában vagytok azzal, mit tettek ősapáitok, mégis helyeslitek azokat. Ők megölték a prófétákat,+ ti pedig építitek a próféták sírjait. 49  Emiatt Isten bölcsen ezt mondta: »Küldeni fogok hozzájuk prófétákat és apostolokat, és ezek közül némelyeket megölnek és üldöznek,+ 50  hogy számon lehessen kérni ettől a nemzedéktől az összes próféta vérét, melyet a világ megalapítása óta kiontottak,+ 51  Ábel vérétől+ egészen Zakariás véréig, akit az oltár és a ház között öltek meg+.« Igen – mondom nektek –, számon lesz kérve ettől a nemzedéktől. 52  Jaj nektek, akik törvénytudók vagytok, mert elvettétek az Isten ismeretére nyíló ajtó kulcsát! Ti magatok nem mentetek be, a bemenőket pedig akadályozzátok.”+ 53  Mikor aztán kiment onnan, az írástudók és a farizeusok hevesen rátámadtak, és sok egyéb kérdéssel kezdték ostromolni, 54  és közben csak azt várták, hogy olyat mondjon, amit felhasználhatnak ellene.+

Lábjegyzetek

Vagy: „tartsák szentnek”.
Vagy: „Isten királysága már elérkezett hozzátok”; „Isten királysága utolért benneteket”.
Vagy: „csodának számító bizonyítékot”.
Vagy: „tele van fénnyel”.
Vagy: „rablott holmival”.
Esetleg: „minden tiszta lesz nektek”.
Vagy: „másfajta”.
Esetleg: „zöldségféléből”.
Vagy: „igazságos ítéletet”.
Vagy: „emléksírok”.
Vagy: „emléksírjait”.

Jegyzetek

Uram, taníts meg minket imádkozni: Csak Lukács említi meg, hogy egy tanítvány ezt kérte. Erre az imáról szóló beszélgetésre úgy 18 hónappal azután került sor, hogy Jézus elmondta a hegyi beszédet, melyben megtanította a tanítványainak a mintaimát (Mt 6:9–13). Az említett tanítvány feltehetőleg nem volt jelen akkor, ezért Jézus kedvesen elismételte neki a mintaima lényeges pontjait. Az ima a zsidók életének és imádatának szerves része volt, továbbá a Héber iratok is sok imát tartalmaz a Zsoltárok könyvében és egyéb helyeken. Ezért úgy tűnik, hogy a tanítvány nem azt kérte, hogy olyasmire tanítsák meg, amiről semmi fogalma sem volt, vagy amit még nem tett volna korábban. Kétségtelen, hogy a judaizmus vallási vezetőinek a szertartásos imáit is jól ismerte. Viszont nyilvánvalóan megfigyelte, hogyan imádkozik Jézus, és észrevette, hogy mekkora különbség van a rabbik álszent imája és Jézus imája között (Mt 6:5–8).

Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:2b–4-ig terjedő versekben található ima a mintaima lényegét tartalmazza, melyet Jézus úgy 18 hónappal korábban tanított a hegyi beszédben (Mt 6:9b–13). Érdemes megjegyezni, hogy nem szóról szóra ismételte meg az imát, ez pedig azt mutatja, hogy nem egy liturgikus imát vezetett be, melyet gépiesen kellene ismételgetni. Emellett, amikor Jézus és a tanítványai a későbbiekben imádkoztak, akkor nem ragaszkodtak szigorúan a mintaimában szereplő szavakhoz vagy megfogalmazáshoz.

legyen megszentelve: Lásd a Mt 6:9-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

neved: Lásd a Mt 6:9-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Jöjjön el a királyságod: Lásd a Mt 6:10-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

a kenyerünket a napi szükségletünk szerint: Sok szövegkörnyezetben a „kenyér”-nek fordított héber és görög szavak azt jelentik, hogy ’eledel’ (1Mó 3:19, lábj.). Jézus azt fejezte ki ezzel, hogy Isten szolgái bizalommal kérhetik tőle, hogy gondoskodjon róluk – nem rengeteg, hanem az adott napra elegendő élelemmel. Ez a kérés Istennek azt a parancsát juttatja észbe, hogy az izraeliták a csoda útján kapott mannából csak egynapi adagot gyűjtsenek (2Mó 16:4). Az itt használt kérés szóhasználata hasonló, de nem egyforma azzal, amire Jézus úgy 18 hónappal korábban tanította meg a tanítványait a hegyi beszédben (Mt 6:9b–13). Ez arra utal, hogy Jézusnak nem az volt a szándéka, hogy az emberek szóról szóra ismételgessék ezt az imáját (Mt 6:7). Amikor Jézus fontos dolgokat ismételt el – ahogy azt ebben az esetben is tette az imával kapcsolatban –, akkor az volt a célja, hogy azok is hasznot merítsenek a szavaiból, akik nem voltak jelen más alkalmakkor. Azoknak pedig, akik korábban is jelen voltak, eszébe juttatta a főbb gondolatokat.

aki ellenünk vétkezik: Szó szerint: „aki az adósunk.” Ha valaki bűnt követ el egy másik személy ellen, akkor az adósa lesz, vagyis kötelezettsége lesz vele szemben, és ezért kérnie kell a bocsánatát. Jézus a mintaimában, melyet a hegyi beszédben mondott el, eredetileg a bűneink szó helyett az adósság szót használta. (Lásd a Mt 6:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.) A megbocsátnak fordított görög szó jelentése szó szerint ’elenged’, vagyis arra utal, hogy valaki elenged egy tartozást, és nem várja el, hogy visszafizessék azt neki.

ne vigyél minket kísértésbe: Lásd a Mt 6:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret: Ahogy a szemléltetésből is látszik, a közel-keleti kultúrában a vendéglátás egy olyan kötelesség, melynek az emberek szívesen tesznek eleget. Bár ez a vendég váratlanul, éjfélkor érkezett, talán az akkori bizonytalan utazási körülmények miatt, a vendéglátója kötelességének érezte, hogy élelemről gondoskodjon a számára, még akkor is, ha ezért a szomszédját ilyen későn kellett zavarnia.

Ne zavarj: A szemléltetésben szereplő szomszéd nem azért vonakodott segíteni, mert barátságtalan volt, hanem mert már nyugovóra tért. Sok házban, különösen a szegényekében, csak egyetlen nagy helyiség volt. Így ha a családfő felkelt volna, azzal mindenkit zavart volna, az alvó gyermekeit is.

elszántsága: Az itt használt görög szót úgy is lehet fordítani szó szerint, hogy „szerénytelenség” vagy „szégyentelenség”. De ebben a szövegkörnyezetben eltökéltségre vagy tántoríthatatlanságra utal. Jézus szemléltetésében a férfi nem szégyelli és nem is vonakodik kitartóan kérni azt, amire szüksége van. Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy ugyanilyen kitartónak kell lenniük az imában (Lk 11:9, 10).

állandóan kérjetek. . . keressetek. . . zörgessetek: Lásd a Mt 7:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

ti, bár bűnösök vagytok: Lásd a Mt 7:11-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

mennyivel inkább: Lásd a Mt 7:11-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Belzebubnak: Feltehetően a Baál-Zebub szó egyik változata, amelynek jelentése: ’a legyek tulajdonosa (ura)’. Ezt a Baált imádták a filiszteusok Ekronban (2Ki 1:3). Néhány görög kéziratban a Beelzebul, illetve Beezebul szerepel, melyek valószínűleg azt jelentik, hogy ’fenséges lakhely tulajdonosa (ura)’, ha azonban a nem bibliai héber zeʹvel (ganéj) szón alapuló szójátékról van szó, akkor azt jelentik, hogy ’a ganéj tulajdonosa (ura)’. A Lk 11:18 jól mutatja, hogy ez Sátánra, a démonok fejedelmére, vagyis uralkodójára utaló megnevezés.

Isten szelleme: Szó szerint: „Isten ujja”. Máté evangéliumában egy korábbi, hasonló beszélgetés van feljegyezve, mely szerint Jézus „Isten szelleme”, vagyis tevékeny ereje által űzi ki a démonokat (Mt 12:28).

tisztára söpörve: Egyes kéziratok itt így fogalmaznak: „üresen, tisztára söpörve”, de számos korai hiteles kézirat a főszövegben található megfogalmazást támasztja alá. Mivel a Mt 12:44-ben, ahol Jézus hasonló kijelentést tett, az „üresen”-nek fordított görög szó is szerepel, egyes tudósok úgy vélik, hogy másolók toldották be azt Lukács beszámolójába, hogy összhangban legyen Máté beszámolójával.

Jónás jelét: Jézus korábban már használta a „Jónás jele” kifejezést, és elmagyarázta, hogy a halálára és a feltámadására utal (Mt 12:39, 40). Jónás ahhoz hasonlította azt, hogy „három nap és három éjjel” után kiszabadult a hal gyomrából, mintha a sírból támasztották volna fel (Jón 1:17–2:2). Jézus feltámasztása a szó szerinti sírból ugyanolyan valóságos lesz, mint az, hogy Jónás kijött a hal gyomrából. Jézus három nap valamennyi részéig halott volt, majd feltámadt, de a keményszívű bírálói még ekkor sem hittek benne. Jónás amiatt is jelül szolgált, hogy bátran prédikált, ami arra indította Ninive lakosait, hogy megbánják a bűneiket (Mt 12:41; Lk 11:32).

A test lámpása a szem: Lásd a Mt 6:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

egyetlen dologra összpontosít: Lásd a Mt 6:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

irigy: Lásd a Mt 6:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

mosakodik meg: Vagyis mosakodik meg szertartásszerűen. A görög ba·ptiʹzó szó (’bemerít’; ’bemárt’), mely a leggyakrabban a keresztények keresztelkedésével kapcsolatban használatos, itt a zsidó hagyományokban gyökerező szertartásos mosakodások számtalan formájára utal. (Lásd a Mr 7:4-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

amik belülről fakadnak: Mivel Jézus a következő versben az igazságosság és a szeretet fontosságát emeli ki (Lk 11:42), ezért itt a szív tulajdonságaira utalhat. Ahhoz, hogy egy jótett valóban irgalmas legyen, belülről, egy szerető és készséges szívből kell fakadnia.

irgalmas adományokat: Lásd a Mt 6:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

tizedet a mentából, a rutából és minden más kerti növényből: A mózesi törvény meghagyta, hogy az izraelitáknak a termésük után tizedet kell fizetniük (3Mó 27:30; 5Mó 14:22). Bár a törvény konkrétan nem mondta ki, hogy az olyan növények tizedét is meg kellene fizetni, mint amilyen a menta és a ruta, de Jézus nem ellenezte ezt a hagyományt. Inkább azért feddte meg az írástudókat és a farizeusokat, mert a törvény apró részleteivel foglalkoztak ahelyett, hogy a törvény mögött meghúzódó alapelvekre figyeltek volna, például az igazságosságra és Isten szeretetére. Amikor Jézus később egy hasonló kijelentést tett, mely a Mt 23:23-ban van feljegyezve, a mentát, a kaprot és a köményt említette meg.

elöl levő ülőhelyeket: Lásd a Mt 23:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

piactereken: Lásd a Mt 23:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

azok a sírok, amelyek nehezen észrevehetők: Vagy: „a jeltelen sírok”. A zsidó sírok általában nem voltak díszesek vagy hivalkodók. Ahogy a versből is látszik, némelyik annyira észrevehetetlen volt, hogy az emberek talán nem is tudták, hogy rajtuk járnak, és ezzel szertartásilag tisztátalanok lesznek. A mózesi törvény tisztátalannak tekintette azokat, akik hozzáértek bármihez, ami egy halotthoz kapcsolódott, tehát az a személy, aki egy ilyen észrevehetetlen sírra lépett, hét napig szertartásilag tisztátalannak számított (4Mó 19:16). A zsidók minden évben fehérre meszelték a sírokat, hogy jobban észre lehessen venni őket, és ne lépjenek rájuk. Ebben a szövegkörnyezetben Jézus nyilvánvalóan arra utalt, hogy azokra, akik egy társaságban vannak a farizeusokkal, és jó embereknek tartják őket, a tudtukon kívül hatással van a farizeusok romlott viselkedése és tisztátalan gondolkodása. (Lásd a Mt 23:27-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

Isten bölcsen ezt mondta: Szó szerint: „Isten bölcsessége ezt mondta”. Az ezt követő szavak itt Istennek vannak tulajdonítva, egy másik alkalommal viszont Jézus tett egy hasonló kijelentést (Mt 23:34).

a világ megalapítása óta: A „megalapítás” szó görög megfelelőjét a Héb 11:11-ben a „fogan” igével fordítják a „gyermeket foganjon” kifejezésben. Itt „a világ megalapítása” kifejezésben feltehetően Ádám és Éva gyermekeinek a születésére utal. Jézus a világ megalapítását Ábellel kapcsolja össze, aki nyilvánvalóan az első megváltható ember volt, és az első, akinek a neve „a világ megalapításától fogva” be van írva az élet tekercsébe (Jel 17:8; Lk 11:50, 51; lásd a Mt 25:34-hez tartozó magyarázó jegyzetet).

Ábel vérétől egészen Zakariás véréig: Lásd a Mt 23:35-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

az oltár és a ház között: A „ház”, vagyis a templom, arra az épületre utal, melyben a szenthely és a szentek szentje volt. A 2Kr 24:21 szerint Zakariást „Jehova házának udvarán” ölték meg. Az égőáldozati oltár a belső udvarban volt, a szentély bejárata előtt. (Lásd a B8-as függ.-et.) Ez összhangban van azzal, hogy Jézus szerint hol került sor a gyilkosságra.

az Isten ismeretére nyíló ajtó kulcsát: Szó szerint: „az ismeret kulcsát”. A Bibliában az, ha valaki kulcsokat kapott – akár szó szerint, akár jelképes értelemben –, azt jelentette, hogy bizonyos mértékű hatalmat bíztak rá (1Kr 9:26, 27; Ézs 22:20–22). Ezért a „kulcs” szó a hatalom és a felelősség jelképe lett. Úgy tűnik, ebben a szövegkörnyezetben az „ismeret” az Istentől származó ismeretre utal, mivel Jézus a vallásvezetőkhöz beszélt, akik törvénytudók voltak. Arra kellett volna használniuk a hatalmukat, hogy pontosan megismertessék az emberekkel Istent, azáltal hogy megmagyarázzák nekik Isten szavát, feltárva a jelentését. A Mt 23:13-ban Jézus ezt mondta a vallásvezetőkről: „Bezárjátok az egek királyságának a kapuját az emberek előtt.” Ezt figyelembe véve a bemegy kifejezés arra utal, hogy valaki bejut Isten királyságába. Mivel a vallásvezetők nem segítettek az embereknek pontosan megismerni Istent, elvették tőlük a lehetőséget, hogy helyesen értsék Isten Szavát, és bejussanak Isten királyságába.

hevesen rátámadtak: Ez a kifejezés utalhat arra, hogy valaki körül tolonganak, de úgy tűnik, itt inkább a vallásvezetők gyűlöletét jelzi, akik mindenáron meg akarták félemlíteni Jézust. Az itt használt görög ige a Mr 6:19-ben úgy van fordítva, hogy „haragot táplál”, és azt érzékelteti, hogy Heródiás mennyire gyűlölte Keresztelő Jánost.

Multimédia

Skorpió
Skorpió

A több mint 600-féle skorpióból – melyek mérete az alig 2,5 cm-estől a 20 cm-esig terjedhet – kb. egytucatnyi fajtával találkoztak már Izraelben és Szíriában. Bár a skorpió szúrása rendszerint nem halálos az emberre, több olyan skorpió is van, amelynek a mérge arányaiban erősebb, mint sok, sivatagban élő, veszélyes viperáé. Az Izraelben honos skorpiók közül a sárga Leiurus quinquestriatusnak (lásd a képen) a legerősebb a mérge. A Jel 9:3, 5, 10 beszél arról, milyen nagy fájdalommal jár a skorpió szúrása. Júdea pusztájában és a Sínai-félsziget félelmetes pusztájában gyakoriak voltak a skorpiók (5Mó 8:15).

Háztartásokban használt lámpatartó
Háztartásokban használt lámpatartó

A képen (1.) látható, háztartásokban használt lámpatartó egy művészi ábrázolás, mely Efézusban és Olaszországban talált, I. századi leletek alapján készült. Ilyen típusú lámpatartója valószínűleg a gazdag családoknak volt. A szegényebb otthonokban a lámpásokat felfüggesztették a mennyezetre, vagy egy falmélyedésbe (2.) tették, de olyan is volt, hogy agyagból vagy fából készült tartóra helyezték.

Ruta
Ruta

A ruta egy erős illatú, évelő cserje, szőrös szárral. Kb. 1 m magas is lehet, szürkészöld levele van, a virága pedig sárga színű, és csoportban nő. Az itt látható rutafajta (Ruta chalepensis latifolia), illetve egy másik fajta, a kerti ruta (Ruta graveolens) is megtalálható Izraelben. Jézus földi szolgálatának az idején Palesztinában a rutát valószínűleg azért termesztették, hogy a gyógyászatban, illetve az ételek ízesítésére használják. A Bibliában csak a Lk 11:42 említi ezt a növényt, ahol Jézus elítéli, hogy a képmutató farizeusok kínos gonddal ügyeltek arra, hogy megadják a tizedet. (Vesd össze: Mt 23:23.)

Piactér
Piactér

Néhány piac, mint amilyen a képen is látható, egy út mentén helyezkedett el. A kereskedők a sok kipakolt áruval gyakran gátolták a forgalmat. A környék lakói háztartási cikkeket, cserépedényeket, drága üvegárukat és friss élelmiszereket vásárolhattak. Mivel akkoriban nem volt hűtőszekrény, az embereknek mindennap el kellett menniük a piacra vásárolni. A piactéren a vásárlók értesülhettek különféle hírekről a kereskedőktől vagy más látogatóktól, a gyerekek játszottak, és a munkások várakoztak, hogy felfogadják őket. Jézus betegeket gyógyított, Pál pedig prédikált a piactéren (Cs 17:17). Velük ellentétben a büszke írástudók és farizeusok szerették, ha észrevették és köszöntötték őket ezeken a helyeken.