Márk 11:1–33
Jegyzetek
Mikor: A Mr 11:1–11-ben leírt események niszán 9-én, nappal történtek. (Lásd az A7-es és a B12-es függ.-eket.)
Betfagéhoz: Ennek az Olajfák hegyén található falunak a neve héber eredetű, és valószínűleg azt jelenti, hogy ’a korai fügék háza’. A hagyományok szerint Jeruzsálem és Betánia között helyezkedett el az Olajfák hegyének délkeleti lejtőjén, a hegy csúcsának közelében, mintegy 1 km-re Jeruzsálemtől (Mt 21:1; Lk 19:29; lásd az A7-es függ. 6. térképét).
Betániához: Lásd a Mt 21:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
szamárcsikót: Márk, Lukács (19:35) és János (12:14, 15) beszámolója egyetlen állatról, a szamárcsikóról beszél, amikor ezt a történetet taglalja. Máté evangéliuma (21:2–7) viszont hozzáteszi azt a részletet, hogy a csikó mellett ott volt az egyik szülője is. (Lásd a Mt 21:2, 5-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
Mentsd meg őt, kérünk: Szó szerint: „hozsánna”. A görög szó egy héber kifejezésből származik, melynek jelentése ’mentsd meg, kérünk’ vagy ’mentsd meg, könyörgünk’. Itt abban az értelemben szerepel, hogy megmentést vagy győzelmet kérjenek Istentől, és úgy is lehetne fordítani, hogy „kérünk, adj neki megmentést”. Később imákban és dicséret kifejezésére használták. A héber kifejezés megtalálható a Zs 118:25-ben, mely része a hallelzsoltároknak. Ezeket rendszeresen énekelték a pászka idején, ezért érthető, hogy az emberek ezt a kifejezést használták Jézus köszöntésére. Isten egyebek közt úgy válaszolt erre a kérésre, hogy feltámasztotta Jézust a halottak közül. A Mr 12:10, 11-ben Jézus a Zs 118:22, 23 szavait idézte, és a Messiásra alkalmazta őket.
Jehova: Ez az idézet a Zs 118:25, 26-ból származik, melynek eredeti héber szövege tartalmazza az Isten nevét jelölő négy héber mássalhangzót (átírása: JHVH). (Lásd a C függ.-et.)
a mi ősapánknak, Dávidnak eljövendő királysága: A legkorábbi és legmegbízhatóbb kéziratok a főszövegben levő megfogalmazást támasztják alá, de néhány ókori kéziratban ez áll: „a mi ősapánknak, Dávidnak a királysága, amely az Úr nevében jön”. Néhány bibliafordításban ez a megfogalmazás szerepel. A Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása (a C függ. úgy utal rájuk, hogy J7, 8, 10–12, 14, 16, 17) a tetragramot vagy annak egy rövidített formáját használja ebben a versben, és így szól: „a mi ősapánknak, Dávidnak a királysága, amely Jehova nevében jön”.
Másnap: Vagyis niszán 10-én. (Lásd az A7-es és a B12-es függ.-eket.)
semmit sem talált, csak leveleket: Bár szokatlan volt az évnek ebben az időszakában, hogy egy fügefa gyümölcsöt teremjen, de a fán voltak levelek. A levelek általában azt jelezték, hogy korai fügék teremtek a fán. Mivel a fán nem volt egyéb, csak levél, Jézus tudta, hogy nem fog termést hozni, és így a fa ránézésre megtévesztő volt. Megátkozta, amiért nem volt termékeny, így az elszáradt (Mr 11:19–21).
a templomba: Lásd a Mt 21:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
kiűzte azokat, akik adtak és vettek: Lásd a Lk 19:45-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
pénzváltók: Lásd a Mt 21:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
bármilyen eszközt is átvigyen a templomon: Egyesek nyilvánvalóan a személyes, illetve az eladásra szánt vagy megvásárolt dolgaikat vitték át a templom udvarán, hogy lerövidítsék az útjukat. Jézus nem engedte ezt, mivel így megsértették Isten házának a szentségét. Csak Márk beszámolója említi meg Jézusnak ezt a megjegyzését.
imádság háza lesz minden nemzet számára: A három evangéliumíró közül, akik idéznek az Ézs 56:7-ből, egyedül Márk foglalja bele azt a kifejezést, hogy „minden nemzet [nép] számára” (Mt 21:13; Lk 19:46). A jeruzsálemi templomnak az volt a célja, hogy mind az izraeliták, mind az istenfélő nem zsidók imádhassák Jehovát, és imádkozhassanak hozzá (1Ki 8:41–43). Jézus joggal ítélte el azokat a zsidókat, akik kereskedtek a templomban, és így rablók barlangjává tették. Ezzel eltántorították a különféle nemzetiségű embereket attól, hogy Jehovához közeledjenek az imádság házában, és így meggátolták őket abban, hogy megismerhessék őt.
rablók barlangjává: Lásd a Mt 21:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
beesteledett: Vagyis niszán 10-ének a vége felé. Jézus és a tanítványai kimentek Jeruzsálemből, és visszatértek Betániába, amely az Olajfák hegyének keleti lejtőjén volt. Jézus valószínűleg a barátainak, Lázárnak, Máriának és Mártának az otthonában töltötte az éjszakát. (Lásd az A7-es és a B12-es függ.-eket.)
Kora reggel: Vagyis niszán 11-én. Jézus és a tanítványai visszafelé tartanak Jeruzsálembe. Ez a szolgálatának az utolsó napja, és ezután ünnepli meg a pászkát, vezeti be a halálának emlékünnepét, illetve áll bíróság elé, majd kivégzik. (Lásd az A7-es és a B12-es függ.-eket.)
Biztosak lehettek benne: Vagy: „higgyétek el”. (Lásd a Mt 5:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
megálltok imádkozni: A hébereknek és sok más nemzethez tartozóknak, akikről a Biblia említést tesz, nem volt előírva, hogy milyen testhelyzetben kell imádkozniuk. Mindig olyan testhelyzetet vettek fel, amely nagyfokú tiszteletet fejezett ki. Gyakran állva imádkoztak.
Néhány ókori kéziratban ez olvasható: „De ha nem bocsátotok meg, égi Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.” Ezek a szavak a legkorábbi és legmegbízhatóbb kéziratokban nem szerepelnek, és nyilvánvalóan nem alkotják részét Márk eredeti szövegének sem. Ám hasonló megfogalmazás található az ihletett Írások részeként a Mt 6:15-ben. (Lásd az A3-as függ.-et.)
magas rangú papok: Lásd a Mt 2:4-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
írástudók: Lásd a Mt 2:4-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
vének: Lásd a Mr 8:31-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
Multimédia
Ez a rövid videó bemutat egy keletről Jeruzsálembe vezető utat, a mai et-Túr településéről indulva az Olajfák hegyének egyik magasabb pontjáig. Úgy tartják, hogy ez a település volt a bibliai Betfagé. Ettől keletre volt Betánia, az Olajfák hegyének keleti lejtőjén. Amikor Jézus és a tanítványai Jeruzsálembe látogattak, az éjszakát általában Betániában töltötték, amelynek a helyén ma el-Ázárja (el-Zaríje) található. A település neve arabul azt jelenti, hogy ’Lázár helye’. Jézus minden bizonnyal Márta, Mária és Lázár otthonában kapott szállást (Mt 21:17; Mr 11:11; Lk 21:37; Jn 11:1). Valószínűleg hasonló útvonalon ment innen Jeruzsálembe, mint amelyet a videóban is láthatunk. I. sz. 33. niszán 9-én, amikor egy szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe az Olajfák hegyén keresztül, alighanem Betfagéból ment, a Jeruzsálembe vezető úton.
1. A Betániából Betfagéba vezető út
2. Betfagé
3. Olajfák hegye
4. Kidron völgye
5. Templomhegy
A lófélék családjába tartozó, kemény patájú állat. A lótól az különbözteti meg, hogy kisebb a termete, rövidebb a sörénye, hosszabb a füle, a farkán rövidebb a szőr, és csak a végén van bojt. Jóllehet a szamarat sokszor a makacssággal és a butasággal hozzák összefüggésbe, úgy gondolják, hogy valójában okosabb a lónál. A szamár többnyire béketűrő állat. Az izraelita férfiak és nők – még kiemelkedő személyiségek is – szamáron jártak (Jzs 15:18; Bí 5:10; 10:3, 4; 12:14; 1Sá 25:42). Salamon az édesapjának, Dávidnak az öszvérén, egy szamárcsődör hibrid utódján ment a felkenetésére (1Ki 1:33–40). Ezért hát igencsak helyénvaló, hogy Jézus – aki nagyobb Salamonnál –, beteljesítve a Za 9:9 próféciáját, nem lóra, hanem szamárcsikóra ült.