Máté 20:1–34
Lábjegyzetek
Jegyzetek
munkásokat fogadjon fel: Voltak olyan munkások, akiket az egész aratási időszakra fogadtak fel, de voltak olyanok is, akiket egyszerre csak egy napra, amikor éppen szükség volt rájuk.
dénárban: Római ezüstérme, mely nagyjából 3,85 g-ot nyomott, és a császár arcképe volt az egyik oldalán. Ahogy a versből látszik, a mezőgazdasági munkások Jézus napjaiban általában egy dénárt kaptak egy 12 órás munkanapért. (Lásd a Szójegyzéket és a B14-es függ.-et.)
a 3. óra körül: Vagyis de. 9 óra körül. Az i. sz. I. században a zsidók 12 órára osztották a nappalt, és napfelkeltétől, kb. 6 órától számolták (Jn 11:9). Ezért a 3. óra de. 9 óra körül lehetett, a 6. óra déli 12 óra körül, a 9. óra pedig du. 3 óra körül. Mivel akkoriban nem voltak pontos időjelző eszközök, általában csak hozzávetőlegesen adták meg egy esemény időpontját (Jn 1:39; 4:6; 19:14; Cs 10:3, 9).
A 6.. . . óra körül: Vagyis déli 12 óra körül. (Lásd a Mt 20:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
a 9. óra körül: Vagyis du. 3 óra körül. (Lásd a Mt 20:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
a 11. óra körül: Vagyis du. 5 óra körül. (Lásd a Mt 20:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Irigy vagy: Szó szerint: „gonosz a szemed”. Az „irigy”-nek fordított görög szó itt szó szerint azt jelenti, hogy ’rossz’; ’gonosz’. (Lásd a Mt 6:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.) Az eredeti szövegben szereplő „szem” szó itt jelképesen egy személy céljaira, beállítottságára vagy érzéseire utal. (Vesd össze a Mr 7:22-ben szereplő „irigység” kifejezéssel.)
jót tettem: Vagy: „nagylelkű vagyok”. Ebben a szövegkörnyezetben a jóság közvetlen kapcsolatban van azzal, hogy valaki nagylelkű.
Jeruzsálembe ment: A város kb. 750 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, ezért úgy is vissza lehet adni ezt a kifejezést, hogy „felment Jeruzsálembe” (Mr 10:32; Lk 2:22; Jn 2:13; Cs 11:2). Jézus és a tanítványai a Jordán völgyéből indultak el (lásd a Mt 19:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet), amelynek a legmélyebb pontja kb. 400 m-rel a tengerszint alatt található. Tehát mintegy 1000 m-t kellett felfelé menniük, hogy Jeruzsálembe érjenek.
ment: Bár néhány kézirat úgy fogalmaz, hogy Jézus Jeruzsálembe készült menni, több kézirat az itt szereplő megfogalmazást támogatja.
Emberfiát: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
oszlopra feszítsék: Vagy: „oszlophoz rögzítsék”. Itt fordul elő először a görög sztau·roʹó ige abból a több mint 40 helyből, ahol megtalálható a Keresztény görög iratokban. Ez a görög sztau·roszʹ főnév („kínoszlop”) igei alakja. (Lásd a Mt 10:38; 16:24; 27:32-höz tartozó magyarázó jegyzeteket és a Szójegyzékben a „Kínoszlop”; „Oszlopra feszítés” címszavakat.) Az igei alak található meg a Septuagintában az Esz 7:9-ben, ahol arra adtak utasítást, hogy akasszák fel Hámánt egy több mint 20 m magas oszlopra. A klasszikus görögben ezt jelentette a kifejezés: ’karókkal körbevesz’, ’karósáncot vagy cölöpkerítést alakít ki’.
Zebedeus fiainak az anyja: Vagyis Jakab és János apostol anyja. Márk beszámolója szerint a két apostol ment oda Jézushoz. Bizonyára tőlük származott a kérés, de az édesanyjukon, Salómén keresztül tudatták azt Jézussal. Salómé valószínűleg Jézus nagynénje volt (Mt 27:55, 56; Mr 15:40, 41; Jn 19:25).
hódolt neki: Vagy: „meghajolt előtte”; „tiszteletteljesen letérdelt előtte”. (Lásd a Mt 8:2; 18:26-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
az egyik a jobb, a másik pedig a bal kezedhez: Lásd a Mr 10:37-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
Nem tudjátok, mit kértek: A görög igék többes számú használata, illetve a szövegkörnyezet arra enged következtetni, hogy Jézus most nem az asszonyt szólítja meg, hanem annak két fiát (Mr 10:35–38).
Ki tudjátok-e inni a poharat: A Bibliában a „pohár” szó alatt gyakran jelképesen Istennek egy emberre vonatkozó akaratát vagy a neki kijelölt részt kell érteni (Zs 11:6; 16:5; 23:5). A „pohár kiivása” itt azt foglalja magában, hogy valaki aláveti magát Isten akaratának. Ebben az esetben a „pohár” nemcsak azt jelentette, hogy Jézus szenvedett és meghalt istenkáromlás hamis vádja miatt, hanem azt is, hogy feltámadt halhatatlan égi életre.
hatalmaskodnak az emberek felett: Lásd a Mr 10:42-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
a szolgátok: A Bibliában használt görög di·aʹko·nosz szó gyakran olyan valakit jelöl, aki folyamatosan alázattal szolgál másokat. Ezt a kifejezést használják Krisztusra (Ró 15:8), Krisztus szolgáira (1Ko 3:5–7; Kol 1:23), a kisegítőszolgákra (Flp 1:1; 1Ti 3:8), a háziszolgákra (Jn 2:5, 9) és az állami tisztviselőkre (Ró 13:4).
sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon: Lásd a Mt 20:26-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
életét: A görög pszü·khéʹ szó, melyet általában „lélek”-nek fordítanak, itt életet jelent. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.)
váltságul: A görög lüʹtron szót (a ’kiold’, ’kienged’ jelentésű lüʹó igéből származik) leginkább a görög világi írók használták, és arra a díjra utaltak vele, amelyet azért fizettek, hogy felmentsenek valakit a kezesség alól, felszabadítsanak egy rabszolgát vagy kiváltsanak egy hadifoglyot. A Keresztény görög iratokban kétszer fordul elő, itt és a Mr 10:45-ben. Az ezzel rokon an·tiʹlü·tron szó az 1Ti 2:6-ban szerepel, és úgy lett visszaadva, hogy „megfelelő váltság”. Egy másik hasonló kifejezés a lü·troʹo·mai, melynek jelentése: ’megszabadít’, ’megvált’ (Tit 2:14; 1Pt 1:18, 19; lábj.-ek), illetve az a·po·lüʹtró·szisz, amelyet gyakran úgy adnak vissza, hogy „megszabadul a váltság által” (Ró 3:24; 8:23; Ef 1:7; Kol 1:14; Héb 9:15; 11:35). (Lásd a Szójegyzéket.)
Jerikóból: A kánaánita városok közül az izraeliták ezt foglalták el először. A város a Jordántól nyugatra fekszik (4Mó 22:1; Jzs 6:1, 24, 25). Jézus idejére egy új várost építettek a régi várostól kb. 2 km-re délre. Ez lehet a magyarázat arra, hogy miért írja az ugyanerről az esetről szóló beszámolóban a Lk 18:35, hogy Jézus „Jerikóhoz közeledett”. Jézus talán akkor vitte véghez a csodáját, amikor kifelé ment, vagyis elhagyta a zsidó várost, és a római város felé közeledett, vagy fordítva. (Lásd a B4-es és a B10-es függ.-eket.)
két vak: Márk és Lukács egy vakról beszél, nyilvánvalóan Bartimeust emelve ki, akit Márk beszámolója meg is nevez (Mr 10:46; Lk 18:35). Máté pontosabban adja meg, hogy hány vak volt jelen az esetnél.
Dávid fia: Azzal, hogy a két vak Dávid fiának nevezte Jézust, nyíltan elismerték, hogy ő a Messiás. (Lásd a Mt 1:1, 6; 15:25-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
szánalmat: Vagy: „könyörületet”. (Lásd a Mt 9:36-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Multimédia
Néhány piac, mint amilyen a képen is látható, egy út mentén helyezkedett el. A kereskedők a sok kipakolt áruval gyakran gátolták a forgalmat. A környék lakói háztartási cikkeket, cserépedényeket, drága üvegárukat és friss élelmiszereket vásárolhattak. Mivel akkoriban nem volt hűtőszekrény, az embereknek mindennap el kellett menniük a piacra vásárolni. A piactéren a vásárlók értesülhettek különféle hírekről a kereskedőktől vagy más látogatóktól, a gyerekek játszottak, és a munkások várakoztak, hogy felfogadják őket. Jézus betegeket gyógyított, Pál pedig prédikált a piactéren (Cs 17:17). Velük ellentétben a büszke írástudók és farizeusok szerették, ha észrevették és köszöntötték őket ezeken a helyeken.
A korbácsolás legkegyetlenebb eszköze a flagellum volt. Ennek volt egy nyele, amelyhez számos kötelet vagy bőrszíjat rögzítettek. A szíjakra éles csont- vagy fémdarabokat erősítettek nehezékként, hogy az ütés még fájdalmasabb legyen.