Sabbat: Szó szerint: „sabbatok”. Ebben a versben a görög szabʹba·ton szó többes számú alakja kétszer fordul elő. Az első esetben egyetlen sabbatnapra, a hét hetedik napjára utal, és „sabbat”-nak van fordítva. A második esetben, ahol egy hét napig tartó időszakra vonatkozik, úgy van visszaadva, hogy a hét. A sabbatnap (niszán 15-e) naplementekor ért véget. Habár néhányan úgy gondolják, hogy Máté beszámolója az alkonyatra utal „sabbat után”, a többi evangéliumi beszámoló egyértelműen arra mutat rá, hogy az asszonyok niszán 16-án „korán” reggel mentek el megnézni a sírt, „amikor a nap már felkelt” (Mr 16:1, 2; Lk 24:1; Jn 20:1; lásd a Szójegyzéket és a B12-es függ.-et).

a hét első napjának: Vagyis niszán 16-ának. A zsidóknál a sabbat utáni nap számított a hét első napjának.

a másik Mária: Lásd a Mt 27:61-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Jehova angyala: Lásd a Mt 1:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet; a C1-es függ.-et, valamint a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Mt 28:2-t.

mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt: Ezek az asszonyok voltak az első tanítványok, akik értesültek Jézus feltámadásáról, és akiket felszólítottak, hogy szóljanak a többi tanítványnak is (Mt 28:2, 5, 7). A zsidóknak volt egy olyan, Szentírással ellentétes hagyománya, amely szerint egy nő nem tehetett tanúvallomást a bíróságon. Jehova angyala viszont megtisztelte ezeket az asszonyokat ezzel az örömteli feladattal.

hódoltak neki: Vagy: „meghajoltak előtte”; „földre borultak előtte”; „tisztelettel adóztak neki”. (Lásd a Mt 8:2; 14:33; 15:25-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

a testvéreimnek: Itt Jézus „testvérek”-nek hívja a tanítványait, mivel hittársak voltak (lásd: Mt 28:16; vesd össze: Mt 25:40; Jn 20:17; Héb 2:10–12).

vénekkel: Lásd a Mt 16:21-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

ez: Vagyis az a hazugság, hogy elaludtak. A római katonákat kivégezhették, ha őrség idején elaludtak.

a kormányzó: Ez a megnevezés itt Poncius Pilátusra utal.

találkoznak: Kétségkívül több mint 500-an gyűltek össze Galileában, hogy találkozzanak (1Ko 15:6).

némelyek kételkedtek: Az 1Ko 15:6 fényében az apostolok valószínűleg nem voltak azok közt, akik kételkedtek; inkább olyan galileai tanítványok lehettek, akiknek még nem jelent meg Jézus.

tegyetek tanítvánnyá: A görög ma·thé·teuʹó ige alapvetően azt jelenti, hogy „tanít” azzal a céllal, hogy valakit tanítvánnyá tegyen. A Mt 13:52-ben úgy van visszaadva, hogy „akit. . . tanítanak”, a Mt 27:57-ben pedig úgy, hogy „tanítványa lett”. A Cs 14:21 arra utal vele, hogy Pál és Barnabás „jó néhány embert tanítvánnyá tettek” Derbében. A „megkeresztel” és a „megtanít” ige ebben a szövegkörnyezetben rámutat, hogy mi mindent foglal magában a tanítványképzésre vonatkozó parancs. (A görög ma·thé·tészʹ főnévről bővebben lásd a Mt 5:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

minden nemzetből való embereket: Szó szerint „minden nemzetet”, de a szövegkörnyezet arra enged következtetni, hogy a kifejezés minden nemzetből való emberekre utal. Ezt onnan tudjuk, hogy a kereszteljétek meg őket kifejezésben szereplő „őket” névmás görög megfelelője hímnemű, és emberekre utal, nem nemzetekre, ez utóbbi ugyanis semlegesnemű a görögben. Az a parancs, hogy „minden nemzetből való embereket” el kellett érni, új volt. Az Írások azt sejtetik, hogy Jézus szolgálata előtt Izraelben szívesen fogadták a nem zsidókat, ha Jehovát akarták szolgálni (1Ki 8:41–43). Most azonban Jézus azzal bízza meg a tanítványait, hogy a zsidókon kívül más emberekre is terjesszék ki a prédikálómunkát, ami azt jelenti, hogy a keresztényeknek az egész világon kell végezniük a tanítványképző munkát (Mt 10:1, 5–7; Jel 7:9; lásd a Mt 24:14-hez tartozó magyarázó jegyzetet).

az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek: Az Atya, Jehova Isten hatalmának és pozíciójának az elismerése természetes, hiszen ő a Teremtőnk, tőle kaptuk az életünket (Zs 36:7, 9; Jel 4:11). A Biblia viszont rámutat, hogy csak akkor nyerhet valaki megmentést, ha elismeri Isten Fiának a szerepét Isten szándékában (Jn 14:6; Cs 4:12). Az is létfontosságú, hogy elismerjük Isten szent szellemének a szerepét, mivel többek közt Isten a tevékeny erejével ad életet (Jób 33:4), közli ihletés által az emberekkel az üzenetét (2Pt 1:21), és vértezi fel őket, hogy az akaratát tegyék (Ró 15:19). Bár némelyek szerint ez a felsorolás a háromság tantételét támasztja alá, a Biblia sehol sem utal arra, hogy ez a három egyaránt örökkévaló, ugyanakkora a hatalma, és megegyezik a pozíciója. Az, hogy ugyanabban a bibliaversben vannak megemlítve, még nem bizonyítja, hogy mindhárman istenek és egyenrangúak, illetve mindegyikük örökkévaló (Mr 13:32; Kol 1:15; 1Ti 5:21).

a szent szellemnek: Vagy: „a szent tevékeny erőnek”. A „szellem” szó (semlegesnemű a görögben) egy működésben lévő, személytelen erőre utal, mely Istentől származik. (Lásd a Szójegyzékben a „Szent szellem” és a „Szellem” címszavakat.)

nevében: A „név”-nek fordított görög szó (oʹno·ma) nem csak valakinek a személynevét jelentheti. Ebben a szövegkörnyezetben azt foglalja magában, hogy valaki elismeri az Atya és a Fiú hatalmát és pozícióját, valamint a szent szellem szerepét. Ezáltal új alapra helyeződik az Istennel ápolt kapcsolata. (Vesd össze a Mt 10:41-hez tartozó magyarázó jegyzettel.)

tanítsátok meg őket: A „megtanít” igével fordított görög szó azt foglalja magában, hogy valaki oktat, magyaráz, érveket és bizonyítékokat hoz fel. (Lásd a Mt 3:1; 4:23-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.) Megtanítani másoknak, hogy megtartsák mindazt, amit Jézus parancsolt, egy állandó folyamat, amelyhez hozzátartozik, hogy Jézus követői átadják másoknak a tanításait, alkalmazzák azokat az életükben, és követik Jézus példáját (Jn 13:17; Ef 4:21; 1Pt 2:21).

világrendszer: Vagy: „kor”. (Lásd a Szójegyzékben a „Világrendszer[ek]” címszót.)

befejezéséig: Lásd a Mt 24:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.