Malakiás 2:1–17
2 „Most pedig nektek szól ez a parancs, ti papok.+
2 Ha nem hallgattok rá, és nem szívlelitek meg, hogy dicsőséget adjatok az én nevemnek – mondja a seregek Jehovája –, akkor átkot küldök rátok,+ és az áldásaitokat átokká változtatom.+ Már átokká is változtattam, mivel nem szívlelitek meg a parancsot.”
3 „Tönkreteszem* miattatok a magot, amelyet elvetettetek.+ Ganéjt szórok arcotokba, ünnepeitek ganéját, és kihordanak majd rá* benneteket.
4 Akkor majd megtudjátok, hogy én adtam nektek ezt a parancsot, hogy érvényben maradjon a Lévivel kötött szövetségem+” – mondja a seregek Jehovája.
5 „Élet és béke szövetségét kötöttem vele. Ezeket megadtam neki, hogy mélységesen tiszteljen* engem. Ő pedig mélységesen tisztelt* engem, igen, ámulatba ejtette őt a nevem.
6 Az igazság törvénye* volt a száján,+ nem lehetett igazságtalanságot találni az ajkain. Békében volt velem, és becsületesen élt előttem,+ és sokakat visszatérített a rossz útról.
7 Mert a pap ajkainak őrizniük kell a tudást, és szájából törvényt* vár a nép,+ hiszen ő a seregek Jehovájának a követe.
8 De ti letértetek az útról. Sokan megbotránkoztak miattatok a törvényen*.+ Megszegtétek Lévi szövetségét+ – mondja a seregek Jehovája. –
9 Én pedig megvetetté és megalázottá teszlek benneteket az egész nép szemében, hiszen nem maradtatok meg az utamon, hanem részrehajlóak voltatok, amikor a törvényt alkalmaztátok.+”
10 „Nemde egy atyánk van mindannyiunknak?+ Nemde egy Isten teremtett bennünket? Miért bánunk hát hűtlenül egymással,+ meggyalázva ősapáink szövetségét?
11 Júda hűtlen volt, és utálatosságot követtek el Izraelben és Jeruzsálemben. Mert Júda meggyalázta Jehova szentségét*,+ amelyet ő szeret, és idegen isten lánya lett a menyasszonya+.
12 Bárkiről legyen is szó,* Jehova mindenkit megöl Jákob sátraiban, aki ilyet tesz, akkor is, ha ajándékot ajánl fel a seregek Jehovájának.+”
13 „Mást is tesztek még, ami miatt könny, sírás és sóhajtozás borítja Jehova oltárát. Így nem érdekli már az ajándék, amit felajánlotok neki, és semmit sem fogad szívesen a kezetekből.+
14 Ti pedig ezt kérdezitek: »Miért?« Azért, mert Jehova a tanú közted és a feleséged közt, akit fiatalkorodban vettél el, és akihez hűtlen lettél, noha ő a társad, és a törvényes* feleséged.+
15 De volt valaki, aki nem tette ezt, mert őbenne maradt a szellemből. És mit keresett ez a valaki? Isten utódait*. Ügyeljetek a gondolkodásotokra*, és senki se legyen hűtlen a feleségéhez, akit fiatalkorában vett el!
16 Mert gyűlölöm* a válást+ – mondja Jehova, Izrael Istene –, és azt, aki erőszakhoz folyamodik* – ezt mondja a seregek Jehovája. – Ügyeljetek a gondolkodásotokra*, és ne legyetek hűtlenek!+
17 Kifárasztottátok Jehovát a szavaitokkal.+ De ezt kérdezitek: »Hogyan fárasztottuk el?« Úgy, hogy ezt mondjátok: »Mindenki, aki rosszat tesz, jó Jehova szemében, és bennük leli kedvét«;+ vagy ezt: »Hol van az igazság Istene?«”
Lábjegyzetek
^ Szó szerint: „megfeddem”.
^ Mármint arra a helyre, ahová az áldozatok ganéját vitték.
^ Szó szerint: „féljen”.
^ Szó szerint: „félt”.
^ Vagy: „útmutatása”.
^ Vagy: „útmutatást”.
^ Esetleg: „az útmutatásotok miatt”.
^ Esetleg: „szentélyét”.
^ Szó szerint: „azt, aki ébren van, és azt, aki válaszol”.
^ Vagy: „szövetséges”.
^ Szó szerint: „magvát”.
^ Szó szerint: „szellemetekre”.
^ Szó szerint: „gyűlöli”.
^ Vagy: „erőszakkal borítja a ruháját”.
^ Szó szerint: „szellemetekre”.