Náhum 3:1–19
3 Jaj a vérontás városának!
Telis-tele van csalással és rablással.
Sosincs zsákmány híján!
2 Ostorcsattogás, kerékdübörgés,vágtató ló, száguldó szekér!
3 Lóra szállt lovas, szikrázó kard, villogó lándzsa,levágottak sokasága, tetemek tömege –végtelenül sok holttest.
Botladoznak a holttestek között.
4 Ez a prostituált temérdek szajhálkodása miatt van,aki vonzó és elragadó, a varázslás mestere,aki csapdába ejti a nemzeteket szajhálkodásával és a családokat varázslásával.
5 „Én szembeszállok veled* – ez a seregek Jehovájának kijelentése. –+
Arcodig feltakarom ruhádat,megmutatom a nemzeteknek meztelenségedetés a királyságoknak gyalázatodat.
6 Szennyet borítok rád,gyalázatossá teszlek,és látványosságul állítalak.+
7 Mindenki menekül majd tőled, aki lát téged,+ és ezt mondják:
»Ninivét elpusztították!
Ki sajnálja őt?«
Hol találok majd vigasztalókat neked?
8 Vajon jobb vagy-e Nó-Ámonnál*+, mely a Nílus csatornái+ mellett feküdt?
Víz vette körül,a tenger volt gazdagsága, és a tenger volt fala.
9 Etiópia és Egyiptom volt határtalan erejének forrása.
Pút+ és a líbiaiak voltak a segítőid.+
10 De még ő is száműzetésbe került,fogságba ment.+
Gyermekeit összezúzták minden utcasarkon*,nagyra becsült embereire sorsot vetettek,nagyjait mind bilincsbe verték.
11 Te is lerészegedsz,+elrejtőzöl.
Menedéket keresel majd az ellenség elől.
12 Erődítményeid mind olyanok, mint a fügefák első érett gyümölcsükkel:ha lerázzák azokat, a szájába esnek annak, aki felfalja.
13 Csapataid olyanok benned, mint az asszonyok.
Földed kapui szélesre tárulnak ellenségeid előtt.
Tűz emészti meg kapuid reteszeit.
14 Meríts vizet az ostromhoz!+
Erődítményeidet szilárdítsd meg!
Menj bele a sárba, taposs az agyagban,ragadd meg a téglakészítő eszközt!
15 Ott fog megemészteni a tűz,kard vág le téged.+
Megemészt, mint a fiatal sáskák.+
Sokasodj, mint a fiatal sáskák!
Igen, sokasodj, mint a sáskák!
16 Kereskedőidet számosabbá tetted az ég csillagainál.
A fiatal sáska leveti bőrét, és tovaszáll.
17 Őreid olyanok, mint a sáskák,tisztjeid pedig, mint a sáskaraj.
A hideg napokon kőakolban tanyáznak,de amikor kisüt a nap, elrepülnek,és senki sem tudja, hol vannak.
18 Pásztoraid álmosak, ó, Asszíria királya;előkelőid lakhelyeiken időznek.
Néped szétszóródott a hegyeken,és nincs, aki összegyűjtse őket.+
19 Nincs szabadulás szerencsétlenségedből,sebed gyógyíthatatlan.
Aki hallja a hírt rólad, az mind összecsapja a kezét,+mert ki ne szenvedett volna szörnyű kegyetlenséged miatt+?”