Róma 1:1–32

1  Pál vagyok, Krisztus Jézus rabszolgája, akit elhívtak apostolnak, és kiválasztottak, hogy hirdesse Isten jó hírét,+ 2  amelyet ő már régebben megígért a prófétái által a szent írásokban 3  a Fiáról – aki Dávid+ vér szerinti utódjától* származott, 4  de aki a szentség szellemének a hatalmával Isten Fiának+ lett kijelentve azáltal, hogy feltámadt a halottak közül+ –, igen, Jézus Krisztusról, a mi Urunkról. 5  Általa ki nem érdemelt kedvességben részesültünk, és apostolok+ lettünk, hogy minden nemzetből+ elhívjunk embereket, hogy higgyenek és engedelmeskedjenek, dicsőítve a nevét. 6  Ezek közül a nemzetek közül hívtak el titeket is, hogy Jézus Krisztushoz tartozzatok. 7  Mindazoknak írok Rómában, akiket Isten szeret, és akiket elhívtak, hogy szentek legyenek: Ki nem érdemelt kedvesség és béke legyen veletek Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól! 8  Mindenekelőtt hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, mert hitetekről szerte az egész világon beszélnek. 9  Mert tanúm az Isten, akinek szent szolgálatot végzek teljes szívemből*, hirdetve a Fiáról szóló jó hírt, hogy nem szűnök meg említést tenni rólatok az imáimban,+ 10  és kérve kérem, hogy hacsak lehetséges, Isten akaratából most végre sikerüljön elmennem hozzátok. 11  Mert nagyon szeretnélek látni benneteket, hogy megerősítselek titeket szellemi ajándékokkal, 12  vagy inkább, hogy kölcsönösen bátorítsuk egymást+ a hitünk által, ti engem a tiétek, én pedig titeket az enyém által. 13  Szeretném, ha tudnátok, testvérek, hogy sokszor akartam elmenni hozzátok, de akadályokba ütköztem mostanáig. Azért szerettem volna elmenni hozzátok, hogy köztetek is legyen gyümölcse a munkámnak, ugyanúgy, ahogy a többi nemzet között is. 14  Görögöknek is, idegeneknek* is, bölcseknek is, ostobáknak is adósa vagyok, 15  úgyhogy kész vagyok hirdetni a jó hírt nektek is, akik ott, Rómában vagytok.+ 16  Mert nem szégyellem a jó hírt.+ Valójában Isten ereje az, hogy megmentsen mindenkit, akinek van hite,+ zsidót először,+ és görögöt is.+ 17  Mert akiknek van hitük, azok láthatják, hogy a jó hír által Isten feltárja az igazságosságát, és ez megerősíti a hitüket,+ mint ahogy meg van írva: „De az igazságos a hite miatt fog élni.”+ 18  Mert Isten kiönti* a haragját+ az égből azoknak az embereknek az istentelenségére és igazságtalanságára, akik igazságtalanul elnyomják az igazságot,+ 19  mivel ami tudható Istenről, az nyilvánvaló közöttük, mert Isten nyilvánvalóvá tette nekik.+ 20  Mert az ő láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők,+ igen, az ő örök hatalma+ és istensége+, úgyhogy nincs mentség az ilyeneknek. 21  Mert bár ismerik Istent, nem dicsőítik őt Istenként, és hálát sem adnak neki, hanem úgy érvelnek, mint akik üresfejűek, és érzéketlen szívük elsötétült+. 22  Azt állítják ugyan, hogy bölcsek, de bolondok lettek, 23  és a romolhatatlan Isten dicsőségét olyasmire változtatták, mint a romlandó emberek, a madarak, a négylábú teremtmények és a hüllők* hasonmása.+ 24  Ezért Isten hagyta, hogy a szívük tisztátalan kívánságait kövessék, és így meggyalázzák a testüket. 25  Isten igazságát hazugsággal cserélik fel, és inkább a teremtést imádják, és annak végeznek szent szolgálatot, semmint a Teremtőnek, aki örökre dicséretre méltó. Ámen. 26  Ezért Isten hagyta, hogy hatalmukba kerítsék őket a szégyenteljes nemi vágyak+. Asszonyaik a természetes nemi kapcsolat helyett a természetelleneset választották.+ 27  Hasonlóképpen a férfiak is felhagytak azzal, hogy természetes módon asszonnyal létesítsenek nemi kapcsolatot, és egymást kívánták meg szenvedélyesen, férfiak férfiakat,+ szemérmetlenül viselkedve. Meg is kapják a bűnükért a teljes büntetést*.+ 28  És mivel nem tartják helyesnek, hogy elismerjék Istent*, Isten hagyta, hogy helytelenül gondolkodjanak és cselekedjenek+. 29  Nagyon igazságtalanok,+ gonoszok, mohók*+, rosszak, irigyek+. Gyilkolnak+, viszálykodnak, csalnak+, rosszmájúak+, pletykálkodnak*, 30  rossznyelvűek+, gyűlölik Istent, arcátlanok, gőgösek és dicsekvők. Ártalmas dolgokat eszelnek ki, nem engedelmeskednek a szüleiknek,+ 31  értetlenek+, egyezségszegők, nincs bennük szeretet, és irgalmatlanok. 32  Bár nagyon is jól ismerik Isten igazságos rendeletét, hogy akik ilyeneket tesznek, halált érdemelnek,+ de nemcsak hogy továbbra is ezeket teszik, hanem még elismerően is tekintenek azokra, akik ilyesmiket tesznek.

Lábjegyzetek

^ Szó szerint: „magvából”.
^ Szó szerint: „szellememmel”.
^ Vagy: „nem görögöknek”. Szó szerint: „barbároknak”.
^ Szó szerint: „kinyilatkoztatja”.
^ Vagy: „csúszómászók”.
^ Vagy: „fizetséget”.
^ Vagy: „pontos ismeretük legyen Istenről”.
^ Vagy: „kapzsik”.
^ Vagy: „sugdolóznak”.

Jegyzetek

Multimédia

Róma városa
Róma városa

Róma, a Római Birodalom fővárosa a Tiberis (Tevere) folyó mentén helyezkedett el, és hét dombra épült. A birodalom virágzásával a város növekedett. Az i. sz. I. század közepére Rómában akár egymillióan is lakhattak, és élt ott egy nagyobb zsidó közösség is. Az első római keresztények valószínűleg olyan zsidók és prozeliták voltak, akik i. sz. 33 pünkösdjén Jeruzsálemben jártak, és hallották prédikálni Péter apostolt, illetve más tanítványokat. Amikor ezek az új tanítványok visszatértek Rómába, magukkal vitték a jó hírt (Cs 2:10). I. sz. 56 táján Pál levelet írt a Rómában élő keresztényeknek, melyben megemlítette, hogy a római tanítványok hitéről „szerte az egész világon beszélnek” (Ró 1:7, 8). Ez a videó bemutatja, hogyan nézhetett ki Róma néhány fő látnivalója Pál napjaiban.

1. Via Appia

2. Circus Maximus

3. A Palatinus domb és a császár palotája

4. Caesar temploma

5. Színházak

6. Pantheon

7. Tiberis (Tevere) folyó

Ostia városának zsinagógája
Ostia városának zsinagógája

A képen egy zsinagóga maradványai láthatóak Ostiában, Róma kikötővárosában. Bár az épületet felújították és átalakították, úgy tartják, hogy az eredeti szerkezetet zsinagógának építették az i. sz. I. század második felében. Az, hogy volt ott egy zsinagóga, arra utal, hogy már egy jó ideje éltek zsidók Róma közelében. Bár Klaudiusz császár i. sz. 49-ben vagy 50-ben kiűzte a zsidókat Róma városából, elképzelhető, hogy maradtak zsidó közösségek a vidéken (Cs 18:1, 2). Miután Klaudiusz i. sz. 54-ben meghalt, sok zsidó visszatért Róma városába. Amikor Pál i. sz. 56 körül megírta a levelét a római keresztényeknek, a gyülekezetben zsidók és nem zsidók is voltak. Ez magyarázatot ad arra, hogy miért foglalkozott Pál olyan témákkal, melyek mindkét csoportot érintették, ezzel rámutatva, hogyan élhetnek együtt egységben (Ró 1:15, 16).

1. Róma

2. Ostia

SZENTÍRÁS – ÚJ VILÁG FORDÍTÁS (MAGYARÁZÓ JEGYZETEKKEL)
Róma 1
magyar
Olvasd online a Bibliát!
https://cms-imgp.jw-cdn.org/img/p/1001070103/univ/art/1001070103_univ_sqr_xl.jpg
nwtsty