Zsoltárok 88:1–18
Dal. Ének Kórah fiaitól+. A karmesternek: mahalát* szerint, felváltva énekelendő. Maszkil* az ezrahita Hémántól+.
88 Ó, Jehova, megmentésem Istene!+
Nappal felkiáltok,éjjel pedig eléd járulok.+
2 Jusson eléd imádságom,+hajtsd füledet* segélykiáltásomra!+
3 Mert elborítanak* a bajok,+és életem a sír* szélére jutott+.
4 A verembe* szállók közé számítok,+magatehetetlen férfi lettem,*+
5 mint akit a holtak között hagytak,mint a sírban fekvő megöltek,akikre nem emlékszel többé,és akik már nem élvezik törődésedet*.
6 A legmélyebb verembe juttattál,sötét helyekre, tátongó mélységbe.
7 Rám nehezedik haragod,+és elborítanak hullámveréseid. (Szela.)
8 Messzire űzted tőlem ismerőseimet,+utálatossá tettél előttük.
Csapdába estem, és nem tudok kiszabadulni.
9 Szemem már elfáradt nyomorúságom miatt.+
Egész nap téged hívlak, ó, Jehova,+feléd nyújtom kezemet.
10 Teszel-e csodát a halottakkal?
Fölkelhetnek-e a tehetetlen holtak, hogy dicsőítsenek téged?+ (Szela.)
11 Hirdetik-e odaadó szeretetedet a sírban,és hűségedet a pusztulás helyén*?
12 Ismertté lesznek-e csodáid a sötétségben,vagy igazságosságod a feledés földjén?+
13 De én még mindig hozzád kiáltok segítségért, ó, Jehova,+minden reggel eléd jut imám+.
14 Miért vetsz el engem*, ó, Jehova?+
Miért rejted el arcodat előlem?+
15 Fiatalkorom ótanyomorult vagyok, és fenyeget a halál+.
Fásulttá váltam a szörnyűségek miatt, melyeket engedtél, hogy elszenvedjek.
16 Rám zúdul lángoló haragod,+a tőled jövő rettentések megsemmisítenek.
17 Egész nap körülvesznek, mint a víz;közrefognak minden oldalról*.
18 Barátaimat és társaimat messzire űzted tőlem,+a sötétség lett a társam.
Lábjegyzetek
^ Lásd: Szójegyzék.
^ Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „hajolj le, és hallgass meg”.
^ Vagy: „elborítják lelkemet”.
^ Vagy: „seol”. Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „olyan lettem, mint egy erőtlen férfi”.
^ Vagy: „sírba”.
^ Szó szerint: „és akik el vannak szakítva kezedtől”.
^ Vagy: „az abaddonban”.
^ Vagy: „lelkemet”.
^ Esetleg: „mind egyszerre”.