Ézsaiás 44:1–28

  • Isten áldásokat áraszt választott népére (1–5.)

  • Jehován kívül nincs Isten (6–8.)

  • Ostobaság bálványokat készíteni (9–20.)

  • Jehova Izrael megváltója (21–23.)

  • A helyreállítás Círusz által lesz (24–28.)

44  Most pedig figyelj, ó, szolgám, Jákob,és te, ó, Izrael, akit kiválasztottam!+   Így szól Jehova,aki megalkotott és megformált,+aki az anyaméhtől* fogva segített téged: »Ne félj, ó, szolgám, Jákob,+és te, Jesurun*+, akit kiválasztottam!   Mert vizet adok a szomjazónak*,+és csörgedező patakokat a száraz vidéknek. Kiárasztom szellememet az utódaidra*+és áldásomat a leszármazottaidra.   Kihajtanak, mint növények a zöld fű között,+mint nyárfák a folyó mellett.   Az egyik azt mondja majd: ’Jehováé vagyok.’+ Egy másik Jákob nevéről nevezi magát,megint egy másik pedig ezt írja a kezére: ’Jehováé’,és felveszi Izrael nevét.«   Így szól Jehova,Izrael királya+ és megváltója+, a seregek Jehovája: »Én vagyok az első és az utolsó.+ Rajtam kívül nincs Isten.+   Ki olyan, mint én?+ Hadd beszéljen, hogy elmondja és bizonyítsa nekem!+ Mondják el, mi fog következni,és hogy mi történik majd,ahogy én attól fogva tettem, hogy megalapítottam a hajdani népet.   Ne rettegjetek,és ne bénítson meg benneteket a félelem!+ Vajon nem mondtam meg előre mindegyikőtöknek, és nem jelentettem be? Ti vagytok az én tanúim.+ Van Isten rajtam kívül? Nincs, nincsen más kőszikla+. Én nem tudok egyről sem.«”   A faragott bálványok készítői mind semmik,és kedvenc tárgyaik semmit sem érnek.+ Tanúikként semmit sem látnak* és semmit sem tudnak,+így akik készítették őket, megszégyenülnek.+ 10  Ki készítene olyan istent vagy öntene olyan fémbálványt*,amelynek semmi haszna?+ 11  Társai mind szégyent vallanak.+ A mesterek csak emberek. Gyűljenek össze, és foglaljanak állást. Rettegni fognak, és megszégyenülnek valamennyien. 12  A kovács a szén fölött munkálja meg a vasat a szerszámával*. Kalapácsokkal formálja,és erős karjával dolgozik rajta.+ Majd megéhezik, és elfogy az ereje. Nem iszik vizet, és elfárad. 13  A fafaragó kifeszíti a mérőzsinórt, megrajzolja a mintát vörös krétával,vésővel dolgozik a fán, és körzővel rajzol rá. Emberről mintázza,+az ember szépségéről,hogy házban* lakjon.+ 14  Van, akinek az a dolga, hogy cédrusfát vágjon. Választ egy fát, egy tölgyfát,és hagyja, hadd erősödjön meg az erdő fái között.+ Elülteti a babérfát, és az az esőtől megnő. 15  Aztán az ember tüzelőnek használja. Vesz belőle, hogy melegedhessen,tüzet rak és kenyeret süt. De istent is készít belőle, és imádja azt. Faragott bálványt készít, és leborul előtte.+ 16  Felét elégeti tűzben,megsüti rajta a húst. Megeszi, és jóllakik. Meg is melegszik, és így szól: „De jó! Melegszem, miközben nézem a tüzet.” 17  A maradék fából meg istent készít, faragott bálványt. Leborul előtte, és imádja azt. Imádkozik hozzá, és ezt mondja: „Ments meg, mert te vagy az én istenem!”+ 18  Semmit sem tudnak és semmit sem értenek,+mert a szemük le van zárva, és nem látnak,és a szívükben nincs éleslátás. 19  Senki sem gondolja végig a szívében,nem fogja fel vagy érti meg, hogy ezt mondaná: „A felét elégettem tűzben,a parazsán kenyeret és húst sütöttem, hogy egyek. A maradékából meg utálatosságot készítsek?+ Egy darab fát* imádjak?” 20  Olyan, mint aki hamut eszik. A saját szíve becsapta és félrevezette. Nem tudja megmenteni magát*, és nem is mondja ezt: „Hát nem egy értéktelen dolog van a jobb kezemben?” 21  „Emlékezz ezekre, ó, Jákob, és te, ó, Izrael,mert szolgám vagy. Én formáltalak, és a szolgám vagy.+ Ó, Izrael, én nem feledlek el!+ 22  Eltakarom törvényszegéseidet, mintha felhővel takarnám el,+és bűneidet, mintha sűrű felleggel takarnám el. Térj vissza hozzám, mert én megváltalak!+ 23  Örömmel kiálts, te ég,mert Jehova tettre kelt! Diadalmasan kiáltsatok, ti mélységei a földnek! Örömmel kiáltsatok, ti hegyek,+te erdő és minden fád! Mert Jehova megváltotta Jákobot,és megmutatja az ő fenségét Izraelen.+ 24  Így szól Jehova, a te megváltód,+aki megformált az anyaméhben: „Én vagyok Jehova, aki mindent elkészített. Magam feszítettem ki az eget+és terítettem ki a földet.+ Ki volt velem? 25  Meghiúsítom a fecsegők* jeleit. Én vagyok az, aki bolonddá teszi a jósokat,+aki összezavarja a bölcseket,aki ostobasággá változtatja a tudásukat,+ 26  aki valóra váltja a szolgája szavát,aki maradéktalanul végrehajtja követei jövendöléseit,+aki azt mondja Jeruzsálemről: »Lakni fogják«,+és Júda városairól: »Újjáépülnek,+újjáépítem a romjait«,+ 27  aki így szól a mély vizekhez: »Párologjatok el,és minden folyótokat kiszárítom«,+ 28  aki azt mondja Círuszról+: »Pásztorom ő,és maradéktalanul végrehajt mindent, amit akarok«,+és aki azt mondja Jeruzsálemről: »Újjáépül«,a templomról pedig: »Lerakják alapodat.«+

Lábjegyzetek

Vagy: „születésedtől”.
Jel.: ’becsületes’; ’egyenes’. Izrael kitüntetésnek számító címe.
Vagy: „szomjazó földnek”.
Szó szerint: „magodra”.
Mármint a bálványok.
Vagy: „öntött szobrot”.
Vagy: „vágószerszámával”.
Vagy: „szentélyben”.
Vagy: „egy száraz fadarabot”.
Vagy: „lelkét”.
Vagy: „hamis próféták”.