Ézsaiás 6:1–13

  • Látomás Jehováról a templomában (1–4.)

    • Szent, szent, szent Jehova (3.)

  • Ézsaiás ajkait megtisztítják (5–7.)

  • Ézsaiás megkapja a feladatát (8–10.)

    • „Itt vagyok én! Küldj engem!” (8.)

  • „Meddig, ó, Jehova?” (11–13.)

6  Abban az évben, amikor Uzziás király meghalt,+ láttam Jehovát, amint egy fenséges és kiemelkedő trónon ült,+ és a ruhájának a szárnyai betöltötték a templomot.  Szeráfok álltak felette. Mindegyiknek hat szárnya volt. Kettővel az arcukat takarták el*, kettővel a lábukat, és kettővel repültek.   Így kiáltott az egyik a másiknak: „Szent, szent, szent a seregek Jehovája!+ Dicsősége betölti az egész földet.”  És az ajtófélfák megremegtek a kiáltástól*, és a ház megtelt füsttel.+   Akkor így szóltam: „Jaj nekem! Végem van,*hiszen tisztátalan ajkú ember vagyok,és tisztátalan ajkú nép között lakom,+mert magát a királyt, a seregek Jehováját látták szemeim!”  Ekkor az egyik szeráf odarepült hozzám. A kezében izzó szén volt,+ amelyet fogóval vett el az oltárról.+  Megérintette vele a számat, és így szólt: „Ez most hozzáért ajkaidhoz. Vétked el lett távolítva,és Isten megbocsátotta a bűneidet.”  Ezután hallottam, hogy Jehova ezt kérdezi: „Kit küldjek el, és ki megy el nekünk?”+ Akkor ezt mondtam: „Itt vagyok én! Küldj engem!”+   Ő így folytatta: „Menj, és mondd meg ennek a népnek: »Újra meg újra hallani fogjátok az üzenetet,de nem értitek meg. Újra meg újra látni fogjátok azt,de nem juttok ismerethez.«+ 10  Tedd érzéketlenné ennek a népnek a szívét,+és süketté a fülét,+tapaszd össze a szemüket,hogy ne lássanak a szemükkel,ne halljanak a fülükkel,hogy szívük ne értsen,és ne térjenek meg, és ne gyógyuljanak meg!+ 11  Erre ezt kérdeztem: „Meddig, ó, Jehova?” Ő így felelt: „Míg a városok romba nem dőlnek és lakatlanok nem lesznek,a házakban nem marad ember,a föld pedig puszta és elhagyatott nem lesz.+ 12  Míg Jehova el nem viszi messzire az embert,+és teljesen elhagyatott nem lesz az ország. 13  De lesz még benne egy tizedrész, melyet újra fölégetnek, mint egy nagy fát, és mint egy tölgyfát, melyeknek megmarad a tönkje, miután kivágták. Egy szent mag* lesz a tönkje.”

Lábjegyzetek

Szó szerint: „az arcát takarta el”.
Szó szerint: „a kiáltónak a hangjától”.
Szó szerint: „elhallgattattak”.
Vagy: „utód”.