Ézsaiás 62:1–12
-
Sion új neve (1–12.)
62 Sionért nem hallgatok,+és Jeruzsálemért nem nyugszom,míg fel nem ragyog igazságossága, mint a ragyogó fény,+és nem lángol a megmentése, mint a fáklya.+
2 „És meglátják a nemzetek igazságosságodat, ó, asszony,+és minden király a dicsőségedet.+
Új néven szólítanak téged,+amelyet Jehova szája ad.
3 Ékes korona leszel Jehova kezében,és királyi turbán Istened tenyerén.
4 Nem neveznek többé elhagyott asszonynak,+és nem nevezik többé a földedet pusztaságnak.+
Hanem így neveznek majd: Örömömet lelem benne,+és a földedet: Férjezett.
Mert Jehova örömét leli benned,és a földed olyan lesz, mint akinek férje van.
5 Mert ahogy egy fiatal férfi feleségül vesz egy szüzet,úgy vesznek feleségül téged a lakosaid.
És ahogy a vőlegény örül a menyasszonyának,úgy örül neked a te Istened.+
6 Falaidra, ó, Jeruzsálem, őrállókat rendeltem.
Ne hallgassanak se éjjel, se nappal!
Ti, akik Jehovát emlegetitek,ne nyugodjatok,
7 és ne hagyjatok nyugtot neki, míg meg nem szilárdítja Jeruzsálemet,igen, míg dicsőségessé nem teszi a földön.+”
8 Jehova megesküdött felemelve jobb kezét és erős karját:
„Nem adom többé gabonádat az ellenségeidnek, hogy azt egyék,és nem isszák idegenek az újborodat, amelyért te fáradozol,+
9 hanem azok eszik majd, akik betakarítják, és dicsérni fogják Jehovát,és azok isszák azt az én szent udvaraimban, akik leszüretelik.”+
10 Vonuljatok ki, vonuljatok ki a kapukon!
Törjetek utat a népnek!+
Építsétek, építsétek meg az utat!
Tisztítsátok meg a kövektől!+
Állítsatok jelt* a népeknek!+
11 Jehova kihirdette a föld végső határáig:
„Mondjátok meg Sion lányának:
»Nézd! Jön már megmentésed.+
Nála van a jutalom, amelyet ad,és előtte a fizetség, amelyet fizet.«”+
12 És szent népnek fogják őket nevezni, Jehova megváltottainak,+téged pedig Keresettnek hívnak majd, és így: Város, amelyet nem hagytak el.+
Lábjegyzetek
^ Vagy: „jelzőoszlopot”.
