1Krónikák 16:1–43
16 Bevitték hát az igaz Isten ládáját, és elhelyezték abban a sátorban, amelyet Dávid állíttatott neki.+ Aztán égőáldozatokat és közösségi áldozatokat mutattak be az igaz Isten előtt.+
2 Amikor Dávid végzett az égőáldozatok+ és a közösségi áldozatok+ bemutatásával, megáldotta a népet Jehova nevében.
3 Ezenkívül kiosztott minden izraelitának, minden férfinak és nőnek egy-egy kerek kenyeret, egy-egy datolyalepényt és egy-egy mazsolalepényt.
4 Aztán lévitákat jelölt ki, hogy Jehova ládájánál szolgáljanak,+ hogy tiszteljék Jehovát*, Izrael Istenét, hálát adjanak neki, és dicsérjék őt.
5 Asáf+ volt a fő, a második őutána Zakariás. Jeiél, Semirámót, Jéhiel, Mattitja, Eliáb, Benája, Obed-Edom és Jeiél+ hárfákon meg más húros hangszereken játszottak.+ Asáf cintányérokat szólaltatott meg,+
6 Benája és Jaháziel papok pedig a trombitákat fújták szüntelen az igaz Isten szövetségének ládája előtt.
7 Azon a napon ajánlott Dávid először hálaéneket Jehovának, és utasította Asáfot+ és a testvéreit arra, hogy énekeljék el:
8 „Adjatok hálát Jehovának,+ dicsőítsétek a nevét!
Ismertessétek meg tetteit a népekkel!+
9 Daloljatok neki, énekkel dicsérjétek őt,*+gondolkodjatok el* minden csodálatos tettén.+
10 Dicsekedjetek az ő szent nevével!+
Örüljön a szívük azoknak, akik Jehovát szolgálják*.+
11 Keressétek Jehovát+ és erejét,szüntelenül keressétek arcát*!+
12 Emlékezzetek csodálatos tetteire, melyeket véghez vitt,+csodáira és ítéleteire, melyeket kihirdetett,
13 ti, szolgájának, Izraelnek utódai*,+Jákob fiai, az ő választottai!+
14 Ő Jehova, a mi Istenünk.+
Az egész földre kihatnak ítéletei.+
15 Emlékezzetek szövetségére örökké,ezer nemzedékig az ígéretre, melyet tett,*+
16 a szövetségre, melyet Ábrahámmal kötött,+és az esküre, melyet Izsáknak tett,+
17 melyet mint rendelkezést megerősített Jákobnak,+és mint hosszú időkre szóló szövetséget Izraelnek,
18 ezt mondva: »Neked adom Kánaán földjétörökségül.«+
19 Akkor volt ez, amikor kevesen voltatok,bizony, nagyon kevesen, és idegenként laktatok azon a földön.+
20 Nemzetről nemzetre vándoroltak,egyik királyságtól a másik népig.+
21 Nem engedte meg, hogy bárki is elnyomja őket,+sőt, királyokat feddett meg miattuk,+
22 így szólva: »Ne nyúljatok felkentjeimhez,és ne bántsátok prófétáimat!«+
23 Énekeljetek Jehovának mindnyájan, ti föld lakói!
Hirdessétek nap nap után szabadítását!+
24 Hirdessétek a nemzetek között dicsőségét,minden nép között az ő csodálatos tetteit!
25 Mert Jehova nagy, és ő a legméltóbb a dicséretre,ő tiszteletre méltóbb minden istennél.+
26 A népek istenei mind csak semmit érő istenek,+de Jehova az, aki az eget alkotta.+
27 Méltóság és pompa van az ő jelenlétében,+erő és öröm az ő lakhelyén.+
28 Adjátok meg Jehovának, ami megilleti őt, ti népek családjai,adjátok meg Jehovának, ami megilleti őt, mert övé a dicsőség és az erő!+
29 Adjátok meg Jehovának a nevét megillető dicsőséget,+vigyetek ajándékot, és járuljatok elé.+
Hajoljatok meg* Jehova előtt szent, díszes öltözetben*!+
30 Reszkessetek a színe előtt mindnyájan, ti föld lakói!
A föld* szilárdan áll, nem inog meg* soha.+
31 Örüljön az ég, és vigadjon a föld!+
Hirdessétek a nemzetek között: »Jehova lett a király!«+
32 Zúgjon a tenger, és minden, ami benne van,ujjongjanak a mezők, és minden, ami rajtuk van!
33 Az erdő fái is kiáltsanak örömükben Jehova előtt,mert eljön*, hogy megítélje a földet.
34 Adjatok hálát Jehovának, mert ő jó,+odaadó szeretete örökké tart.+
35 És mondjátok: »Ments meg bennünket, ó, megmentésünk Istene,+gyűjts egybe minket, és szabadíts meg a nemzetektől,hogy hálát adhassunk szent nevednek,+és ujjongva dicsérjünk!+
36 Dicsőség Jehovának, Izrael Istenénekegy örökkévalóságon át*!«”
És az egész nép ezt mondta: „Ámen!”*, és dicsérték Jehovát.
37 Dávid pedig otthagyta Asáfot+ és a testvéreit Jehova szövetségének ládájánál, hogy ott szolgáljanak szüntelen,+ a napi teendők szerint.+
38 Obed-Edom és a testvérei, 68 ember, és Obed-Edom, Jedutun fia, és Hósa kapuőrök voltak.
39 Cádók+ pap és a paptársai Jehova hajléka előtt voltak a gibeoni magaslaton,+
40 hogy rendszeresen égőáldozatokat mutassanak be Jehovának az égőáldozati oltáron reggel és este, és hogy mindent megtegyenek, ami meg van írva Jehova törvényében, melyet Izraelnek parancsolt.+
41 Velük volt Hémán, Jedutun+ és a többi kiválasztott ember, akiket név szerint jelöltek ki, hogy hálát adjanak Jehovának,+ mert „odaadó szeretete örökké tart”.+
42 Velük volt Hémán+ és Jedutun, hogy megszólaltassák a trombitákat, a cintányérokat és az igaz Isten dicsőítésére használt más hangszereket; Jedutun fiai+ pedig a kapunál voltak.
43 Aztán elment az egész nép, mindenki a maga otthonába. Dávid pedig elment, hogy megáldja a saját háznépét.
Lábjegyzetek
^ Szó szerint: „megemlékezzenek Jehováról”.
^ Vagy: „zenéljetek neki”.
^ Esetleg: „beszéljetek”.
^ Szó szerint: „keresik”.
^ Vagy: „jelenlétét”.
^ Vagy: „leszármazottai”. Szó szerint: „magva”.
^ Szó szerint: „a szóra, melyet parancsolt”.
^ Esetleg: „szentségének pompája miatt”.
^ Vagy: „imádjátok”.
^ Vagy: „a termékeny föld”.
^ Vagy: „nem rázkódik meg”.
^ Vagy: „eljött”.
^ Vagy: „öröktől fogva örökké”.
^ Vagy: „Úgy legyen!”
