1Mózes 48:1–22
48 Később ezt mondták Józsefnek: „Apád egyre gyengül.” Ekkor ő elvitte hozzá a két fiát, Manassét és Efraimot.+
2 Ezután tudatták Jákobbal: „Eljött hozzád a fiad, József.” Izrael pedig összeszedte az erejét, és felült az ágyában.
3 Jákob ekkor így szólt Józsefhez:
„A mindenható Isten megjelent nekem Lúzban, Kánaán földjén, és megáldott engem.+
4 Ezt mondta nekem: »Termékennyé teszlek, sok utódod lesz, sok nép* származik majd tőled,+ és ezt a földet végleg az utódaidnak* adom.+«
5 Most tehát a két fiad, akik még azelőtt születtek Egyiptom földjén, mielőtt idejöttem hozzád Egyiptomba, ők az én fiaim lesznek.+ Efraim és Manassé az enyém lesz, ahogy Rúben és Simeon is az enyém.+
6 De azok a gyermekeid, akik utánuk születnek, a tieid lesznek. A bátyjaik nevéről fogják nevezni őket, és az ő örökségükből kapnak majd részt.+
7 Amikor Paddánból eljöttem, Ráhel meghalt+ mellettem Kánaán földjén, amikor még jókora távolságra voltunk Efratától+. Ezért az Efratába, vagyis a Betlehembe+ vezető út mentén temettem el.”
8 Izrael ekkor meglátta József fiait, és ezt kérdezte: „Kik ezek?”
9 József erre így felelt az apjának: „Ők a fiaim, akiket Isten adott nekem ezen a helyen.”+ Erre ő ezt mondta: „Kérlek, hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg őket.”+
10 Mivel Izrael már idős volt, megromlott a látása, és alig látott. Ezért József közel vitte őket hozzá, ő pedig megcsókolta és megölelte őket.
11 Izrael ezt mondta Józsefnek: „Nem gondoltam volna, hogy még látlak,+ de Isten megengedte, hogy még az utódaidat* is lássam!”
12 József ekkor elvitte a fiait az apjától*, és arcra borult.
13 Utána fogta József mindkettőjüket, Efraimot+ jobb kezével Izrael bal keze felől, Manassét+ pedig bal kezével Izrael jobb keze felől, és közel vitte őket hozzá.
14 Ám Izrael kinyújtotta a jobb kezét, és Efraim fejére tette, pedig ő volt a fiatalabb, és a bal kezét tette Manassé fejére. Szándékosan tette így a kezeit, pedig tudta, hogy az elsőszülött Manassé volt.+
15 Ezután megáldotta Józsefet,+ és ezt mondta:
„Az igaz Isten, akit a nagyapám, Ábrahám és az apám, Izsák szolgáltak*,+az igaz Isten, aki egész életemben terelgetett engem, mind a mai napig,+
16 az angyal, aki megszabadított engem minden szerencsétlenségtől,+ áldja meg ezeket a fiúkat.+
Ők vigyék tovább a nevem, és a nagyapámnak, Ábrahámnak és az apámnak, Izsáknak a nevét,és legyen sok leszármazottjuk a földön.+”
17 Amikor József látta, hogy az apja Efraim fejére tette a jobb kezét, ez nem tetszett neki. Megfogta az apja kezét, és megpróbálta Efraim fejéről Manassé fejére tenni.
18 József ezt mondta az apjának: „Ne így, apám, mert ő az elsőszülött!+ Az ő fejére tedd a jobb kezedet!”
19 Ám az apja nem hallgatott rá, hanem így szólt: „Tudom, fiam, tudom. Tőle is származik majd egy nép, és ő is naggyá lesz. Ennek ellenére az öccse nagyobb lesz, mint ő,+ és olyan sok utódja* lesz, hogy akár több nép is lehetne belőlük.+”
20 És ezekkel a szavakkal áldotta meg őket ezen a napon:+
„Amikor Izraelben áldást mondanak, a te nevedet említsék, ezt mondva:
»Tegyen Isten olyanná, mint Efraimot és Manassét!«”
Így helyezte Efraimot Manassé elé.
21 Izrael ezután ezt mondta Józsefnek: „Én meg fogok halni,+ de Isten veletek lesz, és vissza fog vinni titeket ősapáitok földjére.+
22 Én pedig egy földterülettel* többet adok neked, mint a testvéreidnek. Ezt a területet a kardommal és az íjammal vettem el az amoritáktól.”
Lábjegyzetek
^ Vagy: „törzs”.
^ Szó szerint: „magodnak”.
^ Szó szerint: „magodat”.
^ Szó szerint: „a térdétől”.
^ Szó szerint: „aki előtt a nagyapám, Ábrahám és az apám, Izsák járt”.
^ Szó szerint: „magva”.
^ Vagy: „egy hegyháttal”. Szó szerint: „egy vállal”.
