1Péter 2:1–25

  • Fejlesszünk ki vágyat a szó után (1–3.)

  • „Mint élő kövek épültök szellemi házzá” (4–10.)

  • Idegenek a világban (11–12.)

  • Megfelelő alárendeltség (13–25.)

    • Krisztus a minta nekünk (21.)

2  Szabaduljatok hát meg minden rosszaságtól,+ megtévesztéstől, képmutatástól, irigységtől és minden rosszindulatú beszédtől.  Mint újszülött csecsemők,+ fejlesszetek ki vágyakozást a szó hamisítatlan* teje után, hogy növekedjetek, és megmentést nyerjetek általa,+  feltéve, hogy megízleltétek*, hogy kedves az Úr.  Miközben odajárultok hozzá mint élő kőhöz – akit az emberek elvetettek,+ de akit Isten kiválasztott és értékesnek tart+ –,  ti magatok is mint élő kövek épültök szellemi házzá+, hogy szent papsággá váljatok, hogy Jézus Krisztus által Istennek tetsző szellemi áldozatokat+ ajánljatok fel+.  Mert az Írásban ez áll: „Választott követ, értékes alapszegletkövet teszek le Sionban, és aki hisz benne, sosem fog csalódni*.”+  Tehát nektek értékes ő, mert ti hívők vagytok. Ám azoknak, akik nem hisznek, „a kő, amelyet az építők elvetettek,+ az lett a fő szegletkő*”,+  továbbá „botlásnak köve és botránkozásnak sziklája”+. Ők elbotlanak, mert nem engedelmeskednek a szónak. Pont erre jelölték ki őket.  Ti azonban „választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet,+ különleges tulajdonnak szánt nép vagytok,+ hogy mindenfelé hirdessétek annak kitűnő tulajdonságait*”,+ aki a sötétségből az ő csodálatos világosságába hívott titeket+. 10  Mert egykor nem voltatok nép, most azonban Isten népe vagytok.+ Egykor nem tanúsítottak irgalmasságot irántatok, most azonban irgalomban részesültetek.+ 11  Szeretteim, mint idegeneket és ideiglenes lakosokat+ buzdítalak titeket, hogy tartózkodjatok a testi kívánságoktól,+ amelyek háborút folytatnak ellenetek*+. 12  Őrizzétek meg a jó viselkedéseteket a nemzetek között,+ hogy amikor azzal vádolnak titeket, hogy gonosztevők vagytok, szemtanúi legyenek jótetteiteknek,+ és ennek eredményeként dicsőítsék Istent az ő szemléjének napján. 13  Rendeljétek alá magatokat minden emberi intézménynek* az Úrért,+ akár királynak,+ mint aki feljebbvaló, 14  akár kormányzóknak, mint akiket ő küldött, hogy a gonosztevőket megbüntessék, a jót cselekvőket pedig megdicsérjék+. 15  Mert Istennek az az akarata, hogy a jótetteitekkel elhallgattassátok az esztelen emberek tudatlan beszédét.+ 16  Szabad emberek vagytok,+ ámde ne arra használjátok a szabadságotokat, hogy azzal palástoljátok* a gonosz tetteiteket,+ hanem úgy éljetek vele, mint Isten rabszolgái+. 17  Mindenfajta embert tiszteljetek,+ a testvérek egész közösségét* szeressétek,+ Istent féljétek,+ a királyt tiszteljétek+. 18  A szolgák rendeljék alá magukat uraiknak az őket megillető teljes tisztelettel,+ nemcsak a jóknak és észszerűeknek, hanem azoknak is, akiknek nehéz a kedvükre tenni. 19  Mert az kedves dolog, ha valaki azért áll ki nehézségeket* és szenved igazságtalanul, hogy tiszta maradjon a lelkiismerete Isten előtt+. 20  Hisz mi érdem van abban, ha eltűritek azt, hogy valamilyen vétekért vernek titeket?+ Ha viszont olyankor tűritek el a szenvedést, amikor jót tesztek, az kedves dolog Isten előtt.+ 21  Valójában erre hívtak el titeket, mert Krisztus is szenvedett értetek,+ mintát hagyva nektek, hogy szorosan kövessétek a nyomdokait+. 22  Ő nem követett el bűnt,+ és nem csapott be senkit sem a szavaival*.+ 23  Amikor sértegették*,+ nem viszonozta azt+. Amikor szenvedett,+ nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát arra, aki igazságosan ítél+. 24  Bűneinket maga vitte+ saját testében az oszlopra*+, hogy meghaljunk a bűnökre nézve,* és az igazságosságnak éljünk. És „az ő sebei által gyógyultatok meg”.+ 25  Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok,+ most azonban visszatértetek lelketek* pásztorához+ és felvigyázójához.

Lábjegyzetek

Vagy: „tiszta”.
Vagy: „tapasztaltátok”.
Szó szerint: „nem szégyenül meg”.
Szó szerint: „a szeglet feje”.
Szó szerint: „annak erényeit”, vagyis dicséretre méltó tulajdonságait és tetteit.
Vagy: „a lélek ellen”.
Szó szerint: „teremtésnek”.
Vagy: „hogy azt hozzátok fel mentségként”.
Szó szerint: „a testvériséget”.
Vagy: „bánatot”; „fájdalmat”.
Szó szerint: „szájával”.
Vagy: „szidalmazták”.
Vagy: „a fára”.
Vagy: „hogy többé ne legyen közünk a bűnökhöz”.
Vagy: „életetek”.