2Királyok 14:1–29

  • Amácija, Júda királya (1–6.)

  • Háború Edom és Izrael ellen (7–14.)

  • Joásnak, Izrael királyának halála (15–16.)

  • Amácija halála (17–22.)

  • II. Jeroboám, Izrael királya (23–29.)

14  Izrael királyának, Joásnak+, Joakház fiának a 2. évében Amácija, Júda királyának, Joásnak a fia lett a király.  Amácija 25 évesen kezdett uralkodni, és 29 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Jeruzsálemből való volt, Jehoaddinnak hívták.+  Amácija azt tette, amit Jehova helyesnek tart, de nem úgy, mint az ősapja, Dávid.+ Mindenben úgy cselekedett, ahogy az apja, Joás.+  De a magaslatokat nem távolították el,+ a nép pedig még mindig áldozott azokon, hogy az áldozatok füstje felszálljon.+  Mihelyt megszilárdította királyi hatalmát, végzett azokkal a szolgáival, akik megölték apját, a királyt.+  De a gyilkosok fiait nem ölte meg, összhangban Jehova parancsával, mely Mózes törvényének könyvében van megírva: „Az apákat ne öljék meg a fiaik miatt, és a fiakat se öljék meg az apáik miatt. Mindenki a maga bűnéért haljon meg.”+  Ő verte meg az edomitákat+ a Só-völgyben+ – 10 000 embert –, és bevette Szelát a háborúban,+ és Joktéel lett annak neve, így van ez mind a mai napig.  Akkor Amácija követeket küldött Izrael királyához, Joáshoz, Jéhu fiának, Joakháznak a fiához, ezekkel a szavakkal: „Gyere, ütközzünk meg egymással*!”+  Erre Joás, Izrael királya a következő üzenetet küldte Amácijának, Júda királyának: „A libanoni töviskóró üzenetet küldött a libanoni cédrusnak: »Add feleségül a lányodat a fiamhoz.« De a Libanon egyik vadja arra ment, és összetiporta a töviskórót. 10  Igaz, megverted Edomot,+ ezért felfuvalkodtál. Élvezd a dicsőségedet, de maradj otthon a házadban*. Miért okoznád a saját vesztedet, magaddal rántva Júdát is?” 11  De Amácija nem hallgatott rá.+ Így hát fölment Joás, Izrael királya, és megütközött Amácijával, Júda királyával a Júdához tartozó Bét-Semesnél.+ 12  Júda pedig vereséget szenvedett Izraeltől, úgyhogy mindenki elmenekült az otthonába*. 13  Joás, Izrael királya Bét-Semesnél foglyul ejtette Amáciját, Júda királyát, Aházia fiának, Joásnak a fiát. Aztán Jeruzsálemhez értek, és Joás lerombolta Jeruzsálem falát az Efraim kaputól+ a Szeglet kapuig+, 400 könyök* hosszan. 14  Elvitt minden aranyat, ezüstöt és minden tárgyat, ami Jehova házában és a király házának* kincstáraiban volt, továbbá túszokat is magával vitt. Ezután visszatért Szamáriába. 15  Ami Joás egyéb dolgait illeti, minden cselekedetét és hatalmas tetteit, és hogy miként harcolt Amácija, Júda királya ellen, le vannak írva az izraeli királyok idejéről szóló történelmi feljegyzések könyvében. 16  Végül Joás meghalt, és eltemették Szamáriában+ Izrael királyai mellé, és a fia, Jeroboám*+ lett a király utána. 17  Amácija+, Júda királya, Joás fia 15 évig élt még Izrael királyának, Joásnak+, Joakház fiának a halála után.+ 18  Ami Amácija egyéb dolgait illeti, le vannak írva a júdabeli királyok idejéről szóló történelmi feljegyzések könyvében. 19  Később összeesküvést szőttek ellene+ Jeruzsálemben, és ő elmenekült Lákisba. De utánaküldtek embereket, és ott megölték. 20  Visszavitték hát lovakon, és eltemették ősapái mellé Jeruzsálemben, Dávid városában.+ 21  Akkor Júda egész népe fogta a 16 éves Azáriát*+, és királlyá tették őt apja, Amácija helyett.+ 22  Ő építette újjá Elátot+, és csatolta vissza Júdához, miután a király* meghalt.+ 23  Júda királyának, Amácijának, Joás fiának a 15. évében Jeroboám+, Izrael királyának, Joásnak a fia lett a király Szamáriában, és 41 évig uralkodott. 24  Azt tette, amit Jehova rossznak tart. Nem hagyott fel Jeroboámnak, Nébát fiának egyetlen bűnével sem, amellyel az bűnbe vitte Izraelt.+ 25  Ő állította helyre Izrael határát Lebó-Hamáttól*+ egészen az Araba tengeréig*+, úgy, ahogy azt Jehova, Izrael Istene a szolgája, a gát-héferi+ Jónás+ próféta, Amittai fia által megmondta. 26  Jehova ugyanis látta Izrael fölöttébb keserves nyomorúságát.+ Senki sem maradt, aki segített volna Izraelen, még a magára hagyottak és a gyengék sem. 27  De Jehova egykor megígérte, hogy nem fogják eltörölni Izrael nevét az ég alól,+ ezért megmentette őket Jeroboám, Joás fia által.+ 28  Ami Jeroboám egyéb dolgait illeti, minden cselekedetét és hatalmas tetteit, hogy miként harcolt, és hogyan helyezte vissza Damaszkuszt+ és Hamátot+ Júda és Izrael fennhatósága alá, le vannak írva az izraeli királyok idejéről szóló történelmi feljegyzések könyvében. 29  Végül Jeroboám meghalt, és eltemették ősapái, Izrael királyai mellé, és a fia, Zakariás+ lett a király utána.

Lábjegyzetek

Vagy: „találkozzunk szemtől szembe”.
Vagy: „palotádban”.
Szó szerint: „a sátrába”.
Kb. 178 m. Lásd: B14-es függ.
Vagy: „palotájának”.
Vagyis II. Jeroboám.
Jel.: ’Jehova segített’. A 2Ki 15:13-ban, a 2Kr 26:1–23-ban, az Ézs 6:1-ben és a Za 14:5-ben Uzziásnak nevezik.
Vagyis az apja, Amácija.
Vagy: „Hamát szélétől”.
Vagyis a Sós-tengerig, azaz a Holt-tengerig.