2Mózes 32:1–35
32 A nép időközben látta, hogy Mózes már jó ideje nem jött le a hegyről.+ Ezért összegyűltek Áron köré, és ezt mondták neki: „Készíts nekünk istent, aki vezet minket,+ mert nem tudjuk, mi történt ezzel a Mózessel, aki kivezetett minket Egyiptom földjéről.”
2 Áron erre ezt mondta nekik: „Szedjétek ki a feleségeitek, a fiaitok és a lányaitok füléből az arany fülbevalókat+, és hozzátok ide nekem.”
3 Erre az egész nép kiszedte a füléből az arany fülbevalókat, és odavitte azokat Áronhoz.
4 Ő elvette tőlük az aranyat, vésővel megformálta, és borjúszobrot* készített belőle.+ Azok pedig ezt mondták: „Ó, Izrael, ez a te Istened, aki kivezetett téged Egyiptom földjéről!”+
5 Amikor Áron ezt meglátta, oltárt épített előtte, majd így kiáltott: „Holnap Jehova ünnepe lesz!”
6 Másnap tehát korán felkeltek, és égőáldozatokat ajánlottak fel, és közösségi áldozatokat mutattak be. A nép utána leült enni és inni. Majd felkeltek mulatozni.+
7 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Menj le, mert a néped, melyet kivezettél Egyiptom földjéről, súlyos bűnt követett el.+
8 Megmondtam nekik, hogy milyen úton járjanak, de hamar letértek róla.+ Borjúszobrot* készítettek maguknak, hajlonganak előtte, áldoznak neki, és ezt mondják: »Ó, Izrael, ez a te Istened, aki kivezetett téged Egyiptom földjéről!«”
9 Jehova még ezt mondta Mózesnek: „Látom, hogy ez a nép makacs*.+
10 Most azért hagyj engem, hadd irtsam ki őket dühömben, és hadd tegyelek téged nagy nemzetté helyettük!”+
11 Mózes pedig így könyörgött* Jehovához, az ő Istenéhez:+ „Ó, Jehova, miért gerjednél haragra a néped ellen azután, hogy nagy hatalommal és erős kézzel kihoztad őket Egyiptom földjéről?+
12 Miért mondják az egyiptomiak: »Gonosz szándékkal vitte ki őket. Meg akarta őket ölni a hegyekben, és ki akarta őket irtani a föld színéről.«+ Múljon el lángoló haragod. Gondold át újra* a döntésedet, és ne sújtsd a népedet ezzel a csapással.
13 Emlékezz Ábrahámra, Izsákra és Izraelre, a te szolgáidra, akiknek megesküdtél önmagadra, ezt mondva nekik: »Sok utódot* adok neked, annyian lesznek, mint az ég csillagai,+ és az utódaidnak* adom az egész földet, amelyet kijelöltem, hogy végleg birtokba vegyék azt.«+”
14 Jehova erre újra átgondolta* a döntését, és nem sújtotta csapással a népét, pedig korábban azt mondta.+
15 Mózes utána megfordult, és lement a hegyről a szövetség két táblájával*+ a kezében.+ A táblák mindkét oldalára írva volt, az elejére és a hátuljára is.
16 A táblákat Isten készítette, és az írást Isten véste a táblákra.+
17 Amikor Józsué meghallotta a nép lármázását, ezt mondta Mózesnek: „Csatazaj van a táborban.”
18 De Mózes így felelt:
„Nem diadalének hangja ez,nem is vereség miatt siránkoznak.
Másfajta ének hangját hallom én.”
19 Amint Mózes a tábor közelébe ért, és meglátta a borjút+, és hogy táncolnak, haragra gerjedt. Azon nyomban földhöz vágta a táblákat a hegy lábánál, és azok összetörtek.+
20 Ezután fogta a borjút, melyet készítettek, tűzbe dobta és porrá zúzta,+ utána pedig a vízbe szórta, majd megitatta az izraelitákkal.+
21 Mózes azután ezt kérdezte Árontól: „Mit tett veled a nép, hogy ilyen nagy bűnbe vitted őket?”
22 Áron erre így felelt: „Ne legyél dühös, uram. Jól tudod te is, hogy a nép hajlik a rosszra.+
23 Ezt mondták nekem: »Készíts nekünk istent, aki vezet minket, mert nem tudjuk, mi történt ezzel a Mózessel, aki kivezetett minket Egyiptom földjéről.«+
24 Erre én ezt mondtam nekik: »Akinek van aranya, az szedje le magáról, és adja nekem.« Én pedig a tűzbe dobtam, és ez a borjú lett belőle.”
25 Mózes látta, hogy a nép féktelenné vált, mert Áron hagyta, hogy féktelenné váljon, és megszégyenültek az ellenségeik előtt.
26 Ekkor Mózes odaállt a tábor kapujába, és ezt mondta: „Ki van Jehova oldalán? Az jöjjön ide!”+ És az összes lévita Mózes köré gyűlt.
27 Ekkor ezt mondta nekik: „Így szól Jehova, Izrael Istene: »Kösse fel mindegyikőtök a kardját. Járjátok be a tábort keresztül-kasul, egyik kaputól a másikig, és öljétek meg a testvéreiteket, a szomszédaitokat és a barátaitokat.«”+
28 A léviták megtették, amit Mózes mondott, úgyhogy azon a napon mintegy 3000 embert öltek meg.
29 Ezután Mózes ezt mondta: „Mivel mindegyikőtök a saját fia és testvére ellen fordult,+ különítsétek el* ma magatokat Jehovának. Isten ma megáld titeket.”+
30 Mózes másnap ezt mondta a népnek: „Nagyon nagy bűnt követtetek el. Most pedig felmegyek Jehovához, talán tehetek valamit azért, hogy megbocsássa a bűneiteket.”+
31 Mózes tehát visszament Jehovához, és ezt mondta: „Ez a nép nagy bűnt követett el. Istent készített magának aranyból.+
32 Ha úgy gondolod, bocsásd meg a bűnüket.+ Ha viszont nem teszed, kérlek, töröld ki a nevemet a könyvedből.+”
33 Jehova azonban ezt mondta Mózesnek: „Annak a nevét fogom kitörölni a könyvemből, aki vétkezett ellenem.
34 Most pedig menj, és vezesd a népet arra a helyre, ahova mondtam neked. Előtted fog menni az angyalom,+ és azon a napon, amikor felelősségre vonom őket, megbüntetem őket a bűnükért.”
35 Majd Jehova csapással sújtotta a népet a borjú miatt, melyet Áron a kérésükre készített.
Lábjegyzetek
^ Vagy: „öntött borjúszobrot”.
^ Vagy: „öntött borjúszobrot”.
^ Szó szerint: „keménynyakú”.
^ Vagy: „igyekezett megenyhíteni Jehova arcát”.
^ Vagy: „sajnáld”.
^ Szó szerint: „magodnak”.
^ Szó szerint: „magot”.
^ Vagy: „sajnálta”.
^ Szó szerint: „a bizonyság két táblájával”.
^ Szó szerint: „töltsétek meg a kezeteket”.
