2Korintusz 12:1–21
12 Dicsekednem kell. Nem hasznos ez, de most az Úr természetfölötti látomásairól+ és kinyilatkoztatásairól fogok beszélni.+
2 Ismerek egy embert, aki Krisztus tanítványa, és akit 14 évvel ezelőtt elragadtak a harmadik égig, hogy testben-e vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja.
3 Igen, ismerek egy ilyen embert. Hogy testben-e vagy testtől külön, nem tudom, Isten tudja,
4 de elragadták a paradicsomba, és olyan szavakat hallott, melyeket nem szabad kimondani, melyekről ember nem beszélhet.
5 Ilyen emberrel fogok dicsekedni, és nem önmagammal, kivéve a gyengeségeimmel.
6 Mert még ha akarok is dicsekedni, nem leszek esztelen, mert az igazságot fogom mondani. De nem dicsekszem, hogy senki se gondoljon rólam többet annál, amit lát vagy hall tőlem,
7 csak mert ilyen különleges kinyilatkoztatásokat kaptam.
Hogy ne váljak túlságosan büszkévé, tövis került a testembe,+ Sátán angyala, hogy állandó fájdalmat okozzon nekem, nehogy elbízzam magam.
8 Háromszor kérleltem az Urat, hogy távolítsa el a tövist.
9 De ő ezt mondta: „Elég neked az én ki nem érdemelt kedvességem, mert az én erőm gyengeségben válik tökéletessé.”+ Szíves örömest fogok tehát a gyengeségeimmel dicsekedni, hogy Krisztus ereje megmaradjon fölöttem, mint egy sátor.
10 Örülök tehát, ha gyenge vagyok, bántalmaznak, nélkülözök, üldöznek és nehézségeket élek át Krisztusért. Mert amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős.+
11 Esztelenné váltam. Ti kényszerítettetek rá, mert nektek kellett volna jót mondanotok rólam. Én semmiben sem vagyok rosszabb a ti kiváló apostolaitoknál, még ha semmi vagyok is.+
12 Igen, ti magatok láttátok annak a bizonyítékait, hogy apostol vagyok, hiszen sok mindent viseltem el,+ és jeleket, csodákat* meg rendkívüli dolgokat vittem véghez.+
13 Csak abban különböztök a többi gyülekezettől, hogy nem voltam a terhetekre.+ Rosszul tettem? Ha igen, bocsássátok ezt meg nekem.
14 Ez a harmadik alkalom, hogy szeretnék elmenni hozzátok, de nem leszek a terhetekre. Mert nem arra vágyok, amitek van,+ hanem titeket szeretnélek látni, hiszen nem a gyermekektől+ várják el, hogy félretegyenek a szüleiknek, hanem a szülőktől, hogy félretegyenek a gyermekeiknek.
15 A magam részéről szíves örömest hozok áldozatot, és magamat is feláldozom értetek*.+ Ha én ennyire szeretlek titeket, akkor engem kevésbé kell szeretni?
16 De akárhogy legyen is, nem voltam a terhetekre.+ Viszont azt mondjátok, ravasz voltam, és csalással fogtalak meg benneteket.
17 Talán kihasználtalak benneteket, vagy kihasznált titeket valaki azok közül, akiket elküldtem hozzátok?
18 Biztattam Tituszt, hogy menjen el hozzátok, és elküldtem vele a testvért is. Talán kihasznált benneteket Titusz?+ Hát nem egyformán gondolkodunk? Hát nem ugyanazt tesszük?
19 Talán egész idő alatt azt gondoltátok, hogy védekezünk előttetek? Krisztus követőiként az igazat mondjuk Isten előtt. De szeretteim, minden, amit teszünk, azért van, hogy épüljetek.
20 Félek ugyanis, hogy amikor megérkezem, nem úgy viselkedtek majd, ahogy szeretném, én pedig nem úgy fogok reagálni, ahogy szeretnétek. Attól tartok, hogy viszály és nézeteltérés lesz köztetek, irigyek és haragosak lesztek, rosszat fogtok mondani egymásról, sugdolózni* fogtok, büszkén viselkedtek majd, és zűrzavar lesz köztetek.
21 Ha ismét elmegyek hozzátok, lehet, hogy még megaláz előttetek az én Istenem, és keseregnem kell sok olyan személy miatt, aki vétkezett, de még nem bánta meg a tisztátalan tetteit, a gátlástalan viselkedését* és azt, hogy szexuális erkölcstelenségben* él.
Lábjegyzetek
^ Vagy: „előjeleket”.
^ Vagy: „lelketekért”.
^ Vagy: „pletykálkodni”.
^ Vagy: „szégyentelen viselkedését”. Gör.: a·szelʹgei·a. Lásd: Szójegyzék.
^ Gör.: por·neiʹa. Lásd: Szójegyzék.
