2Korintusz 2:1–17

  • Pál örömet szeretne szerezni (1–4.)

  • Megbocsátanak egy bűnösnek, és visszafogadják (5–11.)

  • Pál Troászban és Makedóniában (12–13.)

  • A szolgálat diadalmenet (14–17.)

    • „Nem házalunk Isten szavával” (17.)

2  Mert úgy döntöttem, hogy nem szomorítalak el benneteket, amikor legközelebb elmegyek hozzátok.  Mert ha elszomorítalak benneteket, ugyan ki vidít fel engem, hacsak nem azok, akiket szomorúvá tettem?  Azért írtam azt, amit írtam, hogy amikor odamegyek, ne szomorodjak el azok miatt, akiknek örülnöm kellene, mivel biztos vagyok benne, hogy ami nekem örömet szerez, az nektek is.  Mivel gyötrődtem és szívből aggódtam, könnyek közt írtam nektek, nem azért, hogy elszomorodjatok,+ hanem hogy tudjátok, mennyire szeretlek titeket.  Ha pedig valaki szomorúságot okozott,+ nem engem szomorított el, hanem bizonyos mértékig mindnyájatokat. De nem szeretnék túl erős szavakat használni.  Épp elég az ilyennek az, ha a többség fegyelmezi.  Inkább kedvesen bocsássatok meg neki, és vigasztaljátok meg,+ nehogy feleméssze* a szomorúság.+  Ezért arra buzdítalak titeket, hogy biztosítsátok őt arról, hogy szeretitek.+  És azért is írok nektek, hogy lássam, sikerül-e mindenben engedelmeskednetek. 10  Ha megbocsátotok valakinek valamit, azt én is meg fogom bocsátani. Igen, ha megbocsátottam valamit – ha volt valami, amit meg kellett bocsátanom –, azt azért tettem, hogy segítsek nektek, és erre Krisztus a tanúm. 11  Azért fontos így tenni, hogy túl ne járjon az eszünkön Sátán,+ hiszen tudjuk, mi mindenben mesterkedik*.+ 12  Mikor pedig Troászba+ érkeztem, hogy hirdessem a Krisztusról szóló jó hírt, és megnyílt előttem egy ajtó az Úr munkájában, 13  nyugtalan voltam a szívemben*, mivel nem találtam Tituszt+, a testvéremet. Így hát elbúcsúztam tőlük, és elindultam Makedóniába+. 14  De hála legyen Istennek, aki mindig diadalmenetben vezet bennünket Krisztussal, és általunk árasztja* ismeretének az illatát mindenfelé! 15  Mert Isten Krisztus jó illatának tekint minket azok között, akik meg fognak menekülni, és azok között is, akik el fognak pusztulni. 16  Az utóbbiaknak a halál szaga* a halálra,+ az előbbieknek az élet illata az életre. És ki képesített erre a szolgálatra? 17  Mi, mert mi nem házalunk* Isten szavával,+ mint sokan, hanem őszintén beszélünk, mint akiket Isten küldött. Igen, Isten előtt tesszük ezt, Krisztus tanítványaiként.

Lábjegyzetek

Vagy: „elnyelje”.
Vagy: „mik a szándékai”.
Szó szerint: „a szellememben”.
Vagy: „teszi érzékelhetővé”.
Vagy: „illata”.
Vagy: „nem üzletelünk”; „nem húzunk hasznot”.