2Korintusz 4:1–18
4 Így hát nem adjuk fel, hiszen azért szolgálhatunk, mert Isten irgalmas volt velünk.
2 Inkább hátat fordítunk a szégyellni való, alattomos dolgoknak, nem csapunk be másokat, és Isten szavát sem hamisítjuk meg.+ Mivel ismertté tesszük az igazságot, Isten előtt ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének.+
3 Ha leplezett a jó hír, melyet hirdetünk, azok között leplezett, akik elpusztulnak,
4 akik között ennek a világrendszernek* az istene+ megvakította a nem hívők elméjét,+ hogy ne lássák annak a dicsőséges jó hírnek a fényét,+ amely Krisztusról szól, aki teljesen olyan, mint Isten.+
5 Mert nem magunkról prédikálunk, hanem Jézus Krisztusról, aki az Urunk, magunkról pedig azt hirdetjük, hogy a szolgáitok vagyunk Jézusért.
6 Mert Isten az, aki ezt mondta: „Ragyogjon elő a világosság a sötétségből”,+ hogy megvilágosítsa a szívünket+ Isten dicsőséges ismeretének a fénye, amely visszatükröződik Krisztus arcán.
7 Ez a kincsünk+ azonban cserépedényekben*+ van, hogy egyértelmű legyen, hogy a szokásosnál nagyobb erő Istentől származik, és nem tőlünk.+
8 Minden téren szorult helyzetben vagyunk, de nem annyira, hogy ne tudnánk mozdulni. Tanácstalanok vagyunk, de van kiút*.+
9 Üldöznek minket, de nem vagyunk cserben hagyva.+ Leterítenek bennünket, de nem pusztítanak el.+
10 Mindig halálos veszélyt kell elviselnünk a testünkben, ahogy Jézusnak,+ hogy olyan legyen az életünk a testünkben, mint az övé*.
11 Mert mi, akik élünk, mindig halálos veszéllyel nézünk szembe+ Jézusért, hogy halandó testünkben olyan életet éljünk, mint ő*.
12 Bár halállal nézünk szembe, ez ahhoz járul hozzá, hogy ti élhettek.
13 Meg van írva: „Volt hitem, ezért beszéltem.”+ Mivel ugyanilyen a hitünk*, mi is beszélünk,
14 tudva azt, hogy aki feltámasztotta Jézust, az Jézussal együtt minket is fel fog támasztani, és veletek együtt elé fog vinni.+
15 Mert mindez értetek van, hogy a már most is nagy ki nem érdemelt kedvesség még nagyobb legyen, mivel sokan adnak hálát Istennek, hozzájárulva a dicsőségéhez.+
16 Így tehát nem adjuk fel. Még ha a külsőnk sorvad is, a belsőnk napról napra megújul.
17 Mert noha a nyomorúság* pillanatnyi és könnyű, olyan dicsőséget szerez nekünk, amely egyre jobban felülmúl mindent*, és örök.+
18 Eközben nem a láthatókon tartjuk a szemünket, hanem a láthatatlanokon.+ Mert a láthatók ideiglenesek, a láthatatlanok ellenben örökké tartanak.
Lábjegyzetek
^ Vagy: „kornak”. Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „agyagkorsókban”.
^ Esetleg: „nem vagyunk kétségek közt hagyva”.
^ Szó szerint: „hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen a testünkben”.
^ Szó szerint: „halandó testünkben Jézus élete is nyilvánvaló legyen”.
^ Szó szerint: „hitünk szelleme”.
^ Vagy: „próba”.
^ Szó szerint: „súlyosabb lesz”.
