5Mózes 34:1–12
34 Mózes azután felment Moáb kietlen síkságáról a Nébó-hegyre+, a Piszga tetejére,+ mely Jerikóval+ szemben van. Jehova megmutatta neki az egész földet Gileádtól Dánig+,
2 egész Naftalit, Efraim és Manassé földjét, Júdának egész földjét a nyugati tengerig*,+
3 a Negebet+ és a Jordán-környéket+, a pálmafák városának, Jerikónak a völgyét, egészen Coárig+.
4 Majd Jehova így szólt hozzá: „Ez az a föld, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, ezt mondva: »A te utódodnak* adom.«+ Megengedem, hogy a saját szemeddel lásd, de nem fogsz átmenni oda.+”
5 Azután Mózes, Jehova szolgája meghalt ott, Moáb földjén, ahogy Jehova mondta.+
6 Ő pedig eltemette a völgyben Moáb földjén, Bét-Peórral szemben, és senki sem tudja mind a mai napig, hol van a sírja.+
7 Mózes 120 éves volt, amikor meghalt.+ Szeme nem romlott el, és az ereje sem hagyta el.
8 Izrael népe 30 napon át siratta Mózest Moáb kietlen síkságán.+ Aztán leteltek azok a napok, amelyeken siratták és gyászolták Mózest.
9 Mivel Mózes rátette a kezét Józsuéra,+ Nún fiára, Józsué megkapta Isten szellemét, és bölcs lett. És az izraeliták innentől fogva hallgattak rá, és azt tették, amit Jehova parancsolt Mózesnek.+
10 De nem volt többé olyan próféta Izraelben, mint Mózes,+ akit Jehova ennyire közelről* ismert volna.+
11 Véghez vitte Egyiptom földjén mindazokat a jeleket és csodákat a fáraón, az összes szolgáján és az egész földjén, amelyekkel Jehova megbízta,+
12 és bemutatta egész Izrael szeme láttára, hogy milyen erős keze és félelmetes ereje van Istennek.+
Lábjegyzetek
^ Vagyis a Nagy-tengerig, azaz a Földközi-tengerig.
^ Szó szerint: „magodnak”.
^ Szó szerint: „arcról arcra”.
