Bírák 21:1–25

  • Benjámin törzse megmenekül (1–25.)

21  Ekkor Izrael férfiai a következő esküt tették Micpában+: „Egyikünk sem adja a lányát feleségül Benjáminból való férfihoz!”+  A nép pedig elment Bételbe,+ ott ült az igaz Isten előtt egészen estig, közben kiáltozott, és keservesen sírt.  Ezt mondogatták: „Ó, Jehova, Izrael Istene! Miért történt ez Izraelben? Miért kell ma egy törzsnek hiányoznia Izraelből?”  Másnap a nép korán felkelt, épített ott egy oltárt, és égőáldozatokat meg közösségi áldozatokat+ mutatott be.  Majd Izrael népe ezt mondta: „Ki az, aki nem jött fel Izrael törzseiből, hogy összegyűljön velünk Jehova előtt?” Ugyanis ünnepélyesen esküt tettek, hogy annak, aki nem jött fel Jehovához Micpába, meg kell halnia.  És Izrael népe sajnálta, ami a testvérével, Benjáminnal történt. Ezt mondták: „Ma kivágtak egy törzset Izraelből.  Hogyan gondoskodjunk feleségről azoknak, akik megmaradtak? Hiszen megesküdtünk Jehovára,+ hogy nem adunk nekik feleségül egyet sem a lányaink közül.+  Ezt kérdezték: „Ki az, aki nem jött fel Izrael törzseiből Jehovához Micpába?”+ Történetesen Jábes-Gileádból nem jött senki sem a táborba, ahova összegyűltek.  Amikor a népet megszámolták, látták, hogy Jábes-Gileád lakosai közül senki sincs ott. 10  Így hát a közösség odaküldött a legerősebb férfiak közül 12 000-et. Ezt parancsolták nekik: „Menjetek, és hányjátok kardélre Jábes-Gileád lakosait, még a nőket és a gyermekeket is.+ 11  Ezt tegyétek: Pusztítsatok el minden férfit, és a nők közül mindenkit, akinek már volt nemi kapcsolata férfival!” 12  Jábes-Gileád lakosai között találtak 400 szűz lányt, akiknek még sosem volt nemi kapcsolatuk férfival. Elhozták hát őket a táborba, Silóba,+ amely Kánaán földjén van. 13  Ekkor az egész közösség üzent a benjáminitáknak, akik Rimmon szikláján+ voltak, és békét ajánlottak nekik. 14  Így hát Benjámin visszatért, és nekik adták azokat a nőket, akiket életben hagytak a jábes-gileádi nők közül,+ de nem találtak nekik eleget. 15  És a nép sajnálta, ami Benjáminnal történt,+ mert Jehova megosztottságot idézett elő Izrael törzsei között. 16  Ezért a közösség vénei ezt kérdezték: „Hogyan gondoskodjunk feleségről a megmaradt férfiaknak, hiszen Benjámin asszonyai mind elpusztultak.” 17  Majd ezt mondták: „Továbbra is legyen örökségük azoknak, akik Benjáminból megmenekültek, nehogy kivesszen egy törzs Izraelből. 18  De mi nem adhatunk nekik feleséget a lányaink közül, mert Izrael népe megesküdött: »Átkozott, aki feleséget ad Benjáminnak!«+ 19  Majd ezt mondták: „Figyeljetek! Évről évre van egy ünnepe Jehovának Silóban+, amely Bételtől északra fekszik, a Bételből Sikembe menő országúttól keletre, Lebonától pedig délre.” 20  Ezt parancsolták hát Benjámin férfiainak: „Menjetek, és álljatok lesben a szőlőskertekben. 21  Amikor látjátok, hogy a fiatal nők* kijönnek Silóból körtáncot lejteni, akkor mindegyikőtök jöjjön elő a szőlőskertekből, és ragadjon meg egy Silóból való fiatal nőt, hogy a felesége legyen, majd térjetek vissza Benjámin földjére. 22  Ha pedig a nők apái és testvérei panaszt emelnének ellenünk, akkor ezt mondjuk majd nekik: »Legyetek irántunk jóindulattal Benjámin férfiainak érdekében, mert nem tudtunk feleséget szerezni mindegyiküknek a háborúból,+ és ti nem tudtatok nekik feleséget adni anélkül, hogy megszegtétek volna az eskütöket+!«” 23  Benjámin férfiai így is tettek, és mindegyikük feleséget szerzett magának a táncoló nők közül. Utána pedig visszatértek a földre, melyet örököltek, újjáépítették a városaikat,+ és letelepedtek azokban. 24  És az izraeliták szétszóródtak onnan abban az időben, mindenki a saját törzséhez és családjához; és elmentek onnan, mindenki arra a földre, melyet örökölt. 25  Azokban a napokban nem volt király Izraelben.+ Mindenki azt tette, amit jónak látott*.

Lábjegyzetek

Szó szerint: „lányok”.
Vagy: „gondolt”.