Ezékiel 24:1–27

  • Jeruzsálem olyan, mint egy rozsdás üst (1–14.)

  • Ezékiel feleségének a halála előjel (15–27.)

24  Jehova ismét szólt hozzám a 9. évben, a 10. hónap 10. napján:  „Embernek fia! Jegyezd fel magadnak a mai nap pontos dátumát. Babilon királya éppen ezen a napon indított támadást Jeruzsálem ellen.+  Mondj egy példázatot* a lázadó népről, és így beszélj róluk: »Ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova: ’Tedd föl az üstöt*. Tedd föl a tűzre, és önts bele vizet.+   Rakj bele húsdarabokat,+ minden jó darabot,combot és lapockát; rakd tele a legjobb csontokkal.   Fogd a nyájból a legjobb juhot,+ és rakj fát az üst alá körben. Forrald fel a darabokat, és főzd meg benne a csontokat is.’«”  „Azért így szól a legfőbb Úr, Jehova: »Jaj a vérontás városának,+ a rozsdás üstnek, amelyről nem távolították el a rozsdát! Egyesével szedd ki a húsdarabokat;+ válogatás nélkül vedd ki őket*.   Mert vére ott van benne,+ kopár sziklára ontotta. Nem öntötte a földre, hogy porral fedje be.+   Hogy haragot szítsak a bosszúállás végett,fénylő, kopár sziklára ontottam vérét,hogy ne legyen befedve.+«  Ezért így szól a legfőbb Úr, Jehova: »Jaj a vérontás városának!+ Nagy máglyát rakok. 10  Rakd halomba a fát, és gyújtsd meg a tüzet. Jó alaposan főzd meg a húst, öntsd ki a levest, és égesd oda a csontokat. 11  Tedd az üres üstöt a szénre, hogy felforrósodjon,és így a reze vörösen izzon. Tisztátalansága majd megolvad benne,+ és rozsdáját megemészti a tűz. 12  Milyen hiábavaló és kimerítő,hiszen nem jön le róla a sok rozsda.+ Vesd tűzbe rozsdástul!« 13  »Szemérmetlen viselkedésed miatt lettél tisztátalan.+ Próbáltalak megtisztítani, de nem tisztultál meg tisztátalanságodból. Nem tisztulsz meg addig, amíg le nem csillapodik dühöm.+ 14  Én, Jehova szóltam, és ez valóra is fog válni. Cselekedni fogok, és nem fogom vissza magam, nem fogok sem szánalmat, sem sajnálatot érezni.+ Viselkedésed és tetteid szerint fognak megítélni téged« – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése.” 15  És Jehova újra szólt hozzám: 16  „Embernek fia! Egy csapásra el fogom venni tőled a kedvesedet.+ Te pedig ne gyászolj*, ne sírj, és ne fakadj könnyekre. 17  Csendben sóhajtozz, és ne végezz gyászszertartást.+ Kösd fel a turbánodat,+ és vedd fel sarudat.+ Ne takard el a bajuszodat*,+ és ne edd meg a kenyeret, amelyet hoznak neked*.+ 18  Reggel szóltam a néphez, és estére meghalt a feleségem. Reggel aztán úgy cselekedtem, ahogy parancsot kaptam. 19  A nép pedig így szólt hozzám: „Nem mondod el nekünk, mi köze hozzánk annak, amit teszel?” 20  Ezt válaszoltam nekik: „Jehova így szólt hozzám: 21  »Mondd meg Izrael népének: ’Így szól a legfőbb Úr, Jehova: „Megszentségtelenítem szentélyemet,+ amelyre oly büszkék vagytok, amely oly kedves nektek, és amely a szívetekhez oly közel áll*. Fiaitok és lányaitok pedig, akiket hátrahagytatok, kard által hullanak el.+ 22  Akkor majd úgy fogtok cselekedni, ahogy én cselekedtem. Nem takarjátok el a bajuszotokat, és nem eszitek a kenyeret, amelyet hoznak nektek.+ 23  Turbánotok a fejeteken lesz, sarutok a lábatokon. Nem fogtok gyászolni, sem sírni. Ehelyett megrothadtok vétkeitekben,+ és sóhajtozni fogtok egymás előtt. 24  Ezékiel pedig előjel lett nektek.+ Ahogy ő cselekedett, ti is úgy fogtok cselekedni. Amikor ez megtörténik, akkor megtudjátok, hogy én vagyok a legfőbb Úr, Jehova.”’«” 25  „Neked pedig, embernek fia, azon a napon, amelyen elveszem tőlük erődjüket – örömük gyönyörűségét, azt, ami kedves nekik, és ami közel áll a szívükhöz* –, valamint fiaikat és lányaikat,+ 26  hírt hoz majd erről az, aki megmenekült.+ 27  Azon a napon megnyílik a szád, és beszélni fogsz a megmenekülthöz, és többé nem leszel néma.+ Előjellé leszel nekik, és megtudják, hogy én vagyok Jehova.”

Lábjegyzetek

Szó szerint: „példabeszédet”.
Vagy: „széles szájú fazekat”.
Vagy: „ne vess rájuk sorsot”.
Vagy: „ne verd a melled”.
Vagy: „felső ajkadat”.
Szó szerint: „az emberek kenyerét”.
Vagy: „amin lelketek könyörül”.
Vagy: „lelkükhöz”.