Ezsdrás 9:1–15
9 Mindezek után a fejedelmek nyomban odajöttek hozzám, és ezt mondták: „Izrael népe, a papok és a léviták nem különültek el az országok népeitől, a kánaánitáktól, hettitáktól, perizitáktól, jebuszitáktól, ammonitáktól, moábitáktól, egyiptomiaktól+ és amoritáktól+, és azok utálatos szokásaitól+.
2 Lányaik közül vettek feleséget maguknak és fiaiknak.+ Ők, a szent utódok*,+ az országok népeivel keveredtek+. A fejedelmek meg a helytartók voltak az elsők, akik ezt a hűtlenséget elkövették.”
3 Mihelyt meghallottam ezt, megszaggattam ruhámat és ujjatlan köpenyemet, téptem hajamat és szakállamat, és döbbenten leültem.
4 Majd mindazok, akik tisztelték Izrael Istenének szavait,* körém gyűltek a száműzött nép hűtlensége miatt, miközben én döbbenten ültem egészen az esti gabonaáldozat+ bemutatásáig.
5 Az esti gabonaáldozat+ bemutatásakor felkeltem megalázottságomból megszaggatott ruhámban és ujjatlan köpenyemben; térdre estem, és kezemet Jehova, az én Istenem felé emeltem.
6 Ezt mondtam: „Ó, Istenem, szégyenemben és zavaromban nem merem feléd emelni arcomat, ó, Istenem, hisz vétkeink fejünk fölé sokasodtak, és bűnünk egészen az égig nőtt.+
7 Ősapáink napjaitól fogva mind a mai napig nagy a mi bűnünk;+ és vétkeink miatt a királyainkkal és papjainkkal együtt az országok királyainak kezébe kerültünk, fogságba vittek,+ kardélre hánytak,+ kifosztottak+ és megszégyenítettek minket, és így van ez ma is+.
8 De most egy pillanatra kegy áradt felénk tőled, Jehova Istenünk, azáltal hogy hagytad, hogy egy maradék megmeneküljön, és szilárd helyet* adtál nekünk szent helyeden,+ hogy felragyogtasd szemünket, ó, Istenünk, és megeleveníts bennünket egy kissé szolgaságunkban.
9 Hiszen, noha szolgák vagyunk,+ szolgaságunkban sem hagytál el bennünket, Istenünk, hanem az irántunk mutatott szeretetedből* fakadóan elnyertük Perzsia királyainak jóindulatát+. Így megelevenítettél minket, hogy helyreállítsuk Istenünk házát+, újjáépítsük romjait, és kőfalat* adj nekünk Júdában és Jeruzsálemben.
10 Ó, Istenünk, mit mondhatnánk most, ezek után? Hiszen elhagytuk parancsolataidat,
11 melyeket szolgáid, a próféták által adtál nekünk, ezt mondva: »A föld, amelyre bementek, hogy birtokba vegyétek, tisztátalan az országok népeinek tisztátalansága miatt. Utálatos szokásaik miatt egyik végétől a másikig elárasztották azt tisztátalanságukkal.+
12 Ezért ne adjátok hozzá lányaitokat fiaikhoz, és fiaitoknak se vegyétek feleségül lányaikat.+ Sose fáradozzatok azon, hogy békében és jólétben éljenek.+ Így megerősödhettek, és a föld javait ehetitek, és örökre birtokba vehetitek azt fiaitok számára.«
13 És mindazok után, ami velünk történt gonosz tetteink és nagy bűnünk miatt – mert te, ó, Istenünk, nem a vétkünk szerint bántál velünk,+ és hagytad, hogy közülünk néhányan megmeneküljenek+ –,
14 vajon ismét megszegjük parancsolataidat, és házassági szövetségre lépjünk* azokkal a népekkel, akik ilyen utálatosságokat tesznek+? Hát nem haragudnál-e meg ránk annyira, hogy teljesen elpusztítanál minket, úgyhogy senki sem maradna meg vagy menekülne meg?
15 Ó, Jehova, Izrael Istene, te igazságos vagy,+ hiszen életben maradtunk mint maradék, egészen a mai napig. Itt vagyunk előtted bűnünkben, noha egy ilyen bűn elkövetése miatt lehetetlen megállni előtted+.”
Lábjegyzetek
^ Szó szerint: „mag”.
^ Szó szerint: „remegtek Izrael Istenének szavaira”.
^ Szó szerint: „cöveket”.
^ Vagy: „védőfalat”.
^ Vagy: „odaadó szeretetedből”. Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „és összeházasodjunk”.
