Galácia 2:1–21
2 Aztán 14 év múlva ismét felmentem Jeruzsálembe Barnabással+, és magammal vittem Tituszt is.+
2 Azért mentem fel, mert kinyilatkoztatást kaptam, és elmondtam a nagyra becsült férfiaknak a jó hírt, melyet a nemzetek között prédikálok. Ezt csak nekik mondtam el, hogy biztos legyek benne, hogy nem hiábavaló a szolgálat, amelyet végzek, illetve végeztem.
3 Egyébként még a velem levő Tituszt+ sem kényszerítették arra, hogy körülmetélkedjen,+ noha görög volt.
4 Ez a hamis testvérek miatt jött szóba, akik észrevétlenül beférkőztek a gyülekezetbe.+ Azért szivárogtak be, hogy kikémleljék a szabadságunkat+, melyet Krisztus Jézus tanítványaiként élvezünk, és teljesen rabszolgává tegyenek bennünket.+
5 Nem voltunk hajlandóak alávetni magunkat nekik,+ nem, egy pillanatra* sem, azért hogy a jó hír igazsága továbbra is köztetek maradjon.
6 Azok a nagyra becsült emberek, akiket fontosnak tartottak+ – bármilyenek voltak is, nekem mindegy, hiszen Isten nem az ember külseje alapján ítél –, valójában semmi újat nem közöltek velem.
7 Sőt, ellenkezőleg, amikor látták, hogy engem bíztak meg azzal, hogy elvigyem a jó hírt a körülmetéletleneknek,+ mint ahogy Pétert azzal, hogy a körülmetélteknek vigye el
8 – ugyanis az, aki képessé tette Pétert arra, hogy apostol legyen a körülmetéltek között, engem is képessé tett, hogy a nemzetekből valók apostola legyek+ –,
9 és amikor felismerték, hogy Isten ki nem érdemelt kedvességgel bánik velem,+ Jakab+, Kéfás* és János, azok, akiket oszlopnak tartottak, egyetértésük jeleként kezet ráztak velem és Barnabással,+ hogy mi a nemzetekhez menjünk, ők pedig a körülmetéltekhez.
10 Csak azt kérték, hogy ne feledkezzünk meg a szegényekről, és én őszintén törekszem erre.+
11 Amikor azonban Kéfás*+ Antiókiába+ jött, a szemébe mondtam, hogy nem tartom helyesnek, amit tett,* mivel egyértelmű volt, hogy nincs igaza*.
12 Mert mielőtt egyesek, akik Jakabbal+ voltak, megérkeztek, együtt evett a nemzetekből valókkal.+ Mikor viszont megérkeztek, már nem evett a nemzetekből valókkal, és félrehúzódott tőlük, mivel tartott azoktól, akik a körülmetéltséget pártolták.+
13 A többi zsidó is csatlakozott hozzá ebben az alakoskodásban*, úgyhogy még Barnabást is befolyásolták.
14 De amikor láttam, hogy a tetteik nincsenek összhangban a jó hír igazságával,+ mindnyájuk előtt ezt kérdeztem Kéfástól*: „Ha te zsidó létedre úgy élsz, mint a nemzetek, és nem úgy, mint a zsidók, akkor hogyan kényszerítheted a nemzetekből valókat arra, hogy a zsidó szokásokat kövessék?”+
15 Mi, akik születésünktől fogva zsidók vagyunk, nem pedig nemzetekből való bűnösök,
16 felismerjük, hogy az embert nem az alapján nyilvánítják igazságosnak, hogy azt teszi, ami a törvényben van, hanem egyedül a Jézus Krisztusba vetett hite+ alapján.+ Ezért Krisztus Jézusba vetettük a hitünket, hogy ez alapján nyilvánítsanak minket igazságosnak, ne pedig az alapján, hogy azt tesszük, amit a törvény előír. Mert senki* sem lesz igazságosnak nyilvánítva az alapján, hogy azt teszi, ami a törvényben van.+
17 Ha viszont bűnösnek találnak minket, miközben arra törekszünk, hogy igazságosnak nyilvánítsanak bennünket Krisztus által, akkor vajon Krisztus a bűn szolgája? Semmiképpen sem!
18 Mert ha újra felépítem azokat, amiket egyszer már leromboltam, azzal azt bizonyítom, hogy törvényszegő vagyok.
19 A törvény által ugyanis meghaltam a törvénynek,+ hogy élővé legyek Istennek.
20 Krisztussal együtt oszlopra vagyok feszítve.+ Többé nem önmagamnak élek,+ hanem olyan életet élek, amely összhangban van Krisztussal.* Igen, úgy élem az életemet a testben, hogy hiszek Isten Fiában,+ aki szeretett engem, és önmagát adta értem.+
21 Nem vetem meg* Isten ki nem érdemelt kedvességét.+ Mert ha törvény által van az igazságosság, akkor Krisztus valójában a semmiért halt meg.+
Lábjegyzetek
^ Szó szerint: „egy órára”.
^ Péternek is hívják.
^ Vagy: „mivel elítélés alá esett”.
^ Vagy: „szemtől szemben ellenálltam neki”.
^ Péternek is hívják.
^ Vagy: „képmutatásban”.
^ Péternek is hívják.
^ Szó szerint: „egy test”.
^ Szó szerint: „Nem én élek már, hanem Krisztus él velem egységben.”
^ Vagy: „tolom félre”.
