János 13:1–38

  • Jézus megmossa a tanítványai lábát (1–20.)

  • Jézus elmondja, hogy Júdás fogja őt elárulni (21–30.)

  • Új parancsolat (31–35.)

    • „Ha szeretet van köztetek” (35.)

  • Jézus megjövendöli, hogy Péter meg fogja őt tagadni (36–38.)

13  Jézus már a pászka ünnepe előtt tudta, hogy eljött az ő órája,+ hogy itt hagyja ezt a világot, és elmenjen az Atyjához.+ Szerette az övéit, akik a világban voltak, mindvégig szerette őket.+  Az Ördög már a vacsora alatt Iskariót Júdásnak,+ Simon fiának a szívébe adta, hogy árulja el őt.+  Jézus tudta, hogy az Atya mindent neki adott, és hogy Istentől jött, és Istenhez megy.+  Felkelt hát a vacsorától, levette a felsőruháit, fogott egy törülközőt, és a derekára kötötte.+  Ezután vizet öntött egy mosdótálba, és megmosta a tanítványok lábát, majd megtörölte azzal a törülközővel, amelyet a derekára kötött.  Aztán odaért Simon Péterhez. Az ezt mondta neki: „Uram, te mosod meg az én lábamat?!”  Jézus ezt válaszolta neki: „Most nem érted, amit teszek, de később majd megérted.”  Péter így szólt hozzá: „Az én lábamat ugyan nem mosod meg!” Jézus ezt válaszolta neki: „Ha nem mosom meg,+ semmi közünk sincs egymáshoz.”  Simon Péter ezt mondta neki: „Uram, akkor ne csak a lábamat mosd meg, hanem a kezemet és a fejemet is!” 10  Jézus így szólt hozzá: „Aki megfürdött, annak elég csak a lábát megmosni, hiszen egyébként teljesen tiszta. És ti tiszták vagytok, de nem mindannyian.” 11  Tudta ugyanis, hogy ki árulja el őt.+ Ezért mondta: „Nem mindannyian vagytok tiszták.” 12  Miután pedig megmosta a lábukat, felvette a felsőruháit, és ismét letelepedett az asztalhoz, majd ezt mondta nekik: „Értitek, mit tettem veletek? 13  Ti »tanítónak« és »úrnak« szólítotok engem, és igazatok van, mert az vagyok.+ 14  Ezért ha én úr és tanító létemre megmostam a lábatokat,+ nektek is meg kell mosnotok* egymás lábát.+ 15  Mert példát mutattam nektek, hogy ti is tegyétek meg egymással, amit én megtettem veletek.+ 16  Higgyétek el nekem, hogy a rabszolga nem nagyobb az uránál, és a küldött sem nagyobb annál, aki küldte őt. 17  Most már tudjátok ezeket, de akkor lesztek boldogok, ha meg is teszitek.+ 18  Nem mindnyájatokról beszélek, mert tudom, kiket választottam. De azért van ez, hogy beteljesedjen az írás:+ »Aki a kenyeremet ette, ellenem fordult*+ 19  Most mondom ezt nektek, még mielőtt megtörténik, hogy amikor megtörténik, elhiggyétek, hogy én vagyok az.+ 20  Teljesen biztosak lehettek benne, hogy aki szívesen fogadja azt, akit én küldök, engem is szívesen fogad.+ Aki pedig engem szívesen fogad, azt is szívesen fogadja, aki küldött engem.+ 21  Jézus, miután ezeket elmondta, nagyon nyugtalanná vált, és kijelentette: „Azt mondom nektek, egyikőtök elárul engem.”+ 22  A tanítványok egymásra néztek, és zavarban voltak, mert nem tudták, hogy kiről mondja ezt.+ 23  Az a tanítvány, akit Jézus szeretett,+ közvetlenül Jézus mellett* feküdt az asztalnál. 24  Simon Péter pedig intett neki a fejével, és megkérdezte tőle: „Kiről beszél?” 25  Az tehát hátradőlt Jézus mellére, és megkérdezte tőle: „Uram, ki az?”+ 26  Jézus ezt válaszolta: „Az, akinek odaadom ezt a darab kenyeret, amelyet bemártok a tálba.”+ Így hát miután bemártotta a kenyeret, odaadta Júdásnak, Iskariót Simon fiának. 27  Miután az elvette a kenyeret, Sátán belement Júdásba.+ Jézus ezért ezt mondta neki: „Amit teszel, tedd meg minél előbb!” 28  Ám azok közül, akik az asztalnál feküdtek, senki sem tudta, hogy miért mondta ezt neki. 29  Mivel Júdásnál volt a doboz, amelyben a pénzt tartották,+ némelyek igazából azt hitték, hogy Jézus ezt mondta neki: „Vedd meg, amire szükségünk van az ünnepre”, vagy hogy adjon valamit a szegényeknek. 30  Miután elvette a kenyeret, azonnal kiment. Ekkor éjjel volt.+ 31  Miután Júdás kiment, Jézus így szólt: „Most dicsőül meg az Emberfia,+ és általa Isten is megdicsőül. 32  És maga Isten fogja megdicsőíteni őt,+ mégpedig késedelem nélkül. 33  Kisgyermekeim, egy kis ideig még veletek vagyok. Kerestek majd engem, és ahogy a zsidóknak megmondtam, most nektek is mondom: »Ahová én megyek, ti oda nem jöhettek.«+ 34  Új parancsolatot adok nektek: szeressétek egymást. Ahogy én szeretlek titeket,+ ti is úgy szeressétek egymást.+ 35  Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek.+ 36  Simon Péter ezt kérdezte tőle: „Uram, hová mész?” Jézus ezt válaszolta: „Ahová én megyek, oda most nem jöhetsz, de később majd követsz engem.”+ 37  Péter így szólt hozzá: „Uram, most miért nem követhetlek téged? Az életemet* adom érted.”+ 38  Jézus ezt válaszolta: „Az életedet* adod értem? Hidd el nekem, hogy mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.”+

Lábjegyzetek

Vagy: „kötelességetek megmosni”.
Vagy: „felemelte a sarkát ellenem”.
Szó szerint: „keblénél”.
Vagy: „lelkemet”.
Vagy: „lelkedet”.