János 18:1–40

  • Júdás elárulja Jézust (1–9.)

  • Péter kihúzza a kardját (10–11.)

  • Jézust Annáshoz viszik (12–14.)

  • Péter először tagadja meg Jézust (15–18.)

  • Jézus Annás előtt (19–24.)

  • Péter másodszor és harmadszor is megtagadja Jézust (25–27.)

  • Jézus Pilátus előtt (28–40.)

    • „Az én királyságom nem része e világnak” (36.)

18  Miután Jézus elmondta ezeket, kiment a tanítványaival a Kidron völgyén*+ túlra, oda, ahol volt egy kert, és bementek.+  Júdás pedig, aki elárulta őt, szintén ismerte azt a helyet, mert Jézus sokszor összejött ott a tanítványaival.  Júdás maga mellé vett egy katonai osztagot, valamint a magas rangú papok és a farizeusok hivatalszolgáit, és odament fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel.+  Ekkor Jézus, mivel tudta, hogy mi minden vár rá, előlépett, és megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?”  Azok ezt válaszolták neki: „A názáreti Jézust.”+ Ő ezt mondta nekik: „Én vagyok az.” Júdás pedig, aki elárulta őt, szintén ott állt velük.+  Amikor azonban Jézus ezt mondta nekik: „Én vagyok az”, visszahőköltek, és a földre estek.+  Ismét megkérdezte hát tőlük: „Kit kerestek?” Ezt mondták: „A názáreti Jézust.”  Jézus így válaszolt: „Megmondtam nektek, hogy én vagyok az. Ha tehát engem kerestek, hagyjátok ezeket az embereket elmenni.”  Azért történt ez, hogy beteljesedjen, amit korábban mondott: „Azok közül, akiket nekem adtál, egyet sem veszítettem el.”+ 10  Ekkor Simon Péter kihúzta a nála lévő kardot, lesújtott a főpap rabszolgájára, és levágta a jobb fülét.+ A rabszolgának Málkus volt a neve. 11  Jézus azonban ezt mondta Péternek: „Tedd vissza a kardot!+ Vajon nem kell kiinnom a poharat, melyet az Atya adott nekem?+ 12  Akkor a katonák, a parancsnok és a zsidók hivatalszolgái megfogták* Jézust, és megkötözték. 13  Először Annáshoz vezették, ő ugyanis apósa volt Kajafásnak+, aki a főpap volt abban az évben.+ 14  Kajafás volt az, aki azt tanácsolta a zsidóknak, hogy hasznukra van, hogy egy ember haljon meg a népért.+ 15  Simon Péter és egy másik tanítvány pedig követte Jézust.+ Ez a tanítvány a főpap ismerőse volt, és bement Jézussal a főpap udvarába, 16  de Péter kinn állt az ajtónál*. Ezért a másik tanítvány, a főpap ismerőse, kiment, beszélt az ajtóőrrel, és bevitte Pétert. 17  Az ajtót őrző szolgálólány ezt kérdezte Pétertől: „Nem vagy te is ennek az embernek a tanítványa?” Ő ezt mondta: „Nem vagyok.”+ 18  A rabszolgák és a hivatalszolgák faszénből tüzet raktak, körülállták, és melegedtek, mert hideg volt. Péter is ott állt velük, és melegedett. 19  A magas rangú pap* pedig a tanítványairól és a tanításáról kérdezte Jézust. 20  Jézus így válaszolt neki: „Én nyilvánosan beszéltem a világnak. Mindig a zsinagógában és a templomban tanítottam,+ ahol a zsidók összegyűlnek, és semmit sem mondtam titokban. 21  Miért engem kérdezel? Kérdezd azokat, akik hallották, mit mondtam nekik. Ők tudják, miről beszéltem.” 22  Miután ezeket mondta, az egyik hivatalszolga, aki ott állt, arcul csapta Jézust,+ és ezt mondta: „Így válaszolsz a magas rangú papnak?” 23  Jézus így felelt neki: „Ha valami rosszat mondtam, bizonyítsd be*. Ha viszont igazat mondtam, akkor miért ütsz meg engem?” 24  Annás ezután megkötözve elvitette Kajafáshoz, a főpaphoz.+ 25  Simon Péter pedig még mindig ott állt a tűznél, és melegedett. Ekkor megkérdezték tőle: „Nem vagy te is a tanítványa?” Ő tagadta, és ezt mondta: „Nem vagyok.”+ 26  A főpap egyik rabszolgája, aki rokona volt annak, akinek Péter levágta a fülét,+ így szólt: „Nem láttalak én téged vele a kertben?” 27  Péter azonban ismét tagadta, és a kakas azonnal megszólalt.+ 28  Jézust ezután Kajafástól a kormányzói palotához vezették.+ Ez kora reggel történt. A zsidók azonban nem mentek be a kormányzói palotába, nehogy beszennyezetté váljanak,+ és ne ehessék meg a pászkát. 29  Ezért Pilátus jött ki hozzájuk, és ezt kérdezte tőlük: „Mivel vádoljátok ezt az embert?” 30  Ezt válaszolták neki: „Ha ez az ember nem lenne bűnös*, nem szolgáltattuk volna ki neked.” 31  Pilátus ezért ezt mondta nekik: „Vigyétek el ti, és ítélkezzetek felette a törvényetek szerint!”+ A zsidók ezt mondták neki: „Nekünk senkit sem szabad megölnünk.”+ 32  Ez amiatt volt, hogy beteljesedjen, amit Jézus azért mondott, hogy jelezze, hogyan kell meghalnia.+ 33  Így hát Pilátus visszament a kormányzói palotába, hívatta Jézust, és így szólt hozzá: „Te vagy a zsidók királya?”+ 34  Jézus ezt válaszolta: „Azért kérdezed ezt, mert így gondolod, vagy mert mások beszéltek neked rólam?” 35  Pilátus így válaszolt: „Talán zsidó vagyok én? A saját nemzeted és a magas rangú papok szolgáltattak ki nekem. Mit tettél?” 36  Jézus így válaszolt:+ „Az én királyságom nem része e világnak.+ Ha a királyságom része volna e világnak, a szolgáim harcoltak volna, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak.+ Az én királyságom azonban nem innen való.” 37  Pilátus ezért megkérdezte tőle: „Akkor hát király vagy?” Jézus ezt válaszolta: „Te mondod, hogy király vagyok.+ Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy tanúskodjak az igazság mellett.+ Mindenki, aki az igazság oldalán áll, figyel a hangomra.” 38  Pilátus így szólt hozzá: „Mi az igazság?” És miután ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz, és így szólt hozzájuk: „Én semmiben sem találom bűnösnek.+ 39  De szokás nálatok, hogy valakit szabadon engedjek nektek a pászkán.+ Akarjátok hát, hogy szabadon engedjem nektek a zsidók királyát?” 40  Erre ismét ezt kiáltozták: „Ne ezt, hanem Barabást!” Barabás pedig rabló volt.+

Lábjegyzetek

Vagy: „a Kidron téli patakján”.
Vagy: „letartóztatták”.
Vagy: „bejáratnál”.
Vagyis Annás.
Vagy: „tanúskodj, hogy mi volt a rossz”.
Vagy: „bűnöző”.