János 5:1–47
5 Ezután ünnepük+ volt a zsidóknak, és Jézus felment Jeruzsálembe.
2 Jeruzsálemben pedig a Juh kapunál+ van egy tó, amelyet héberül Betzatának hívnak. Öt oszlopcsarnoka volt.
3 Ezek között nagyon sok beteg, vak, sánta és sorvadt* végtagú ember feküdt.
4 * ——
5 Volt ott egy ember, aki már 38 éve volt beteg.
6 Jézus, amikor látta, hogy ott fekszik, és megtudta róla, hogy már régóta beteg, így szólt hozzá: „Meg akarsz gyógyulni?”+
7 A beteg férfi ezt válaszolta neki: „Uram, nincs senki, aki betenne a tóba, amikor a víz felkavarodik. Amikor meg én magam próbálok odamenni, más lép bele előttem.”
8 Jézus ezt mondta neki: „Kelj fel, vedd fel a hordágyadat, és járj!”+
9 Erre az ember azonnal meggyógyult, felvette a hordágyát, és járni kezdett.
Aznap pedig sabbat volt.
10 A zsidók azért ezt mondogatták a meggyógyított férfinak: „Sabbat van, és nem szabad vinned a hordágyat.”+
11 Ő így válaszolt nekik: „Aki meggyógyított, az mondta nekem: »Vedd fel a hordágyadat, és járj!«”
12 Megkérdezték tőle: „Ki az az ember, aki azt mondta neked: »Vedd fel, és járj!«”
13 A meggyógyított férfi azonban nem tudta, ki az, mert Jézus eltűnt a tömegben.
14 Ezután Jézus a templomban találta őt, és ezt mondta neki: „Most, hogy egészséges lettél, többé ne vétkezz, nehogy valami rosszabb történjen veled.”
15 Az ember elment, és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus gyógyította meg.
16 Ezért hát a zsidók üldözni kezdték Jézust, mivel sabbaton tette ezeket.
17 Jézus azonban így válaszolt nekik: „Az én Atyám mind a mai napig folyton tevékenykedik, és én is folyton tevékenykedem.”+
18 Emiatt a zsidók még inkább azon voltak, hogy megöljék őt, mert nemcsak hogy megszegte a sabbatot, hanem Atyjának is nevezte Istent,+ egyenlővé téve magát Istennel.+
19 Jézus erre ezt mondta nekik: „Teljesen biztosak lehettek benne, hogy a Fiú semmit sem tehet a maga kezdeményezéséből, hanem csak azt teszi, amit az Atyától lát.+ Mert amiket az Atya tesz, ugyanazokat teszi a Fiú is.
20 Mert az Atya szereti a Fiút,+ és megmutatja neki mindazt, amit ő maga tesz, és ezeknél nagyobb cselekedeteket is mutat majd neki, hogy csodálkozzatok.+
21 Mert ahogy az Atya feltámasztja a halottakat, és életre kelti őket,+ úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar.+
22 Mert az Atya senkit sem ítél, hanem az egész ítélkezést a Fiúra bízta,+
23 hogy mindenki tisztelje a Fiút, mint ahogy az Atyát is tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát sem, aki küldte őt.+
24 Teljesen biztosak lehettek benne, hogy aki hallja a szavamat, és hisz annak, aki küldött engem, örök élete van,+ és nem kerül ítélet alá, hanem átment a halálból az életbe.+
25 Teljesen biztosak lehettek benne, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallani fogják Isten Fiának a hangját, és akik figyelnek rá, élni fognak.
26 Mert ahogy az Atyának hatalma van életet adni*,+ úgy a Fiúnak is megadta azt a hatalmat, hogy életet adjon.+
27 És hatalmat adott neki arra, hogy ítéljen,+ mivel ő az Emberfia+.
28 Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő hangját,+
29 és kijönnek: akik jó dolgokat tettek, feltámadnak, hogy éljenek, akik gonosz dolgokat tettek, feltámadnak, hogy megítéljék őket.+
30 Én semmit sem tehetek a magam kezdeményezéséből. Ahogy az Atya mondja, úgy ítélek, és az ítéletem igazságos,+ mert nem a saját akaratom megvalósítására törekszem, hanem annak az akaratát viszem véghez, aki küldött engem.+
31 Ha én egyedül tanúskodok magamról, nem igaz a tanúskodásom.+
32 Más tanúskodik rólam, és tudom, hogy amit mond, az igaz.+
33 Ti embereket küldtetek Jánoshoz, és ő tanúskodott az igazság mellett.+
34 Én azonban nem szorulok rá, hogy ember tanúskodjon mellettem. De ezeket azért mondom, hogy megmeneküljetek.
35 János égő és fénylő lámpás volt, és egy rövid ideig készek voltatok nagyon örülni a világosságának.+
36 János tanúskodásánál azonban nagyobb bizonyíték van arra, hogy az Atya küldött, méghozzá az, hogy azt teszem, amivel megbízott az Atyám.+
37 Maga az Atya is tanúskodott rólam, aki küldött engem.+ Soha nem hallottátok a hangját, az alakját sem láttátok soha,+
38 és a szava sincs meg bennetek, mert éppen annak nem hisztek, akit elküldött.
39 Az Írásokat kutatjátok,+ mert azt gondoljátok, hogy általuk örök életetek lesz, de éppen azok* tanúskodnak rólam.+
40 Mégsem akartok hozzám jönni,+ hogy életetek legyen.
41 Nem akarom, hogy emberek dicsőítsenek,
42 de azt jól tudom, hogy ti nem szeretitek Istent.
43 Én az Atyám nevében jöttem, de ti nem hittetek bennem. Ha valaki más a saját nevében jönne, abban hinnétek.
44 Hogyan is hihetnétek, amikor egymást dicsőítitek, de az egyedüli Isten tetszését nem keresitek?+
45 Ne gondoljátok, hogy én vádollak majd titeket az Atyánál. Van, aki vádol titeket: Mózes+, akiben reménykedtek.
46 Bizony, ha Mózesnek hinnétek, nekem is hinnétek, mert ő rólam írt.+
47 De ha nem hisztek az ő írásainak, hogyan hiszitek el azt, amit én mondok majd?”
