Jób 16:1–22
16 Jób erre ezt mondta:
2 „Sok effélét hallottam már.
Mindnyájan fárasztó vigasztalók vagytok!+
3 Vége lesz valamikor az üres* szavaknak?
Mi váltja ki belőletek, hogy így válaszoltok?
4 Én is tudnék úgy beszélni, mint ti.
Ha ti lennétek az én helyemben,*én is tudnék meggyőző érveket felhozni ellenetek,és tudnám csóválni miattatok a fejemet.+
5 De én inkább megerősítenélek benneteket számnak szavaival,és ajkam vigasztalása enyhülést hozna nektek.+
6 Ha beszélek, nem múlik a fájdalmam.+
És ha abbahagyom, ugyan mennyire enyhül a fájdalmam?
7 Csakhogy Isten miatt most kimerültem,+kétségbe ejtette az egész háznépemet*.
8 És megragadsz engem, amit mások látnak,úgyhogy a soványságom ellenem tanúskodik.
9 Haragjában széttépett, és gyűlöletet táplál ellenem.+
Vicsorgatja rám fogait.
Ellenségem keresztülszúr szemével.+
10 Kitátották ellenem szájukat,+megvetőn arcul ütöttek.
Sokan összecsődülnek ellenem.+
11 Isten kiszolgáltat a fiatal fiúknak,és odavet a gonoszok kezébe.+
12 Nyugalmam volt, de ő összetört.+
Tarkón ragadott, és összezúzott,majd céltáblául állított magának.
13 Íjászai körbevesznek.+
Átszúrja veséimet,+ és nem érez könyörületet.
A földre ontja epémet.
14 Rést rés után tör rajtam,rám rohan, mint egy harcos.
15 Zsákruhát varrtam, hogy eltakarjam a bőrömet,+és porba temettem a méltóságomat*.+
16 Arcom kivörösödött a sírástól,+szemhéjamon sötét árnyék* ül,
17 pedig nem tapad erőszak a kezemhez,és az imám őszinte.
18 Ó, föld! Ne takard be véremet!+
Ne találjon nyugvóhelyet a kiáltásom!
19 A tanúm most is az égben van,a magasságban van, aki tanúskodhat mellettem.
20 A társaim gúnyolnak,+miközben a szemem könnyeket hullat Isten előtt*.+
21 Döntsön valaki ember és Isten között,úgy, ahogy ember és ember között döntene.+
22 Mert csupán néhány év,és elmegyek azon az ösvényen, ahonnan nincs visszaút.+
Lábjegyzetek
^ Vagy: „fellengzős”.
^ Vagy: „ha a ti lelketek lenne az én lelkem helyében”.
^ Vagy: „azokat, akik összegyűlnek velem”.
^ Vagy: „az erőmet”. Szó szerint: „a szarvamat”.
^ Vagy: „a halál árnyéka”.
^ Vagy: „álmatlanul Istenre tekint”.
