Jób 19:1–29

  • Jób válasza (1–29.)

    • Nem tetszik neki, hogy megszidják a „barátai” (1–6.)

    • Azt mondja, hogy magára maradt (13–19.)

    • „A megváltóm él” (25.)

19  Jób erre így felelt:   „Meddig bosszantjátok még lelkemet*,+és zúztok össze szavaitokkal?+   Már tízszer is megszidtatok*,és nem szégyellitek, hogy keményen bántok velem.+   Ha mégis tévedtem,az az én bajom.   Ha váltig állítjátok, hogy jobbak vagytok nálam,és azt hangoztatjátok, hogy jogosan ér engem gyalázat,   akkor tudjátok meg, hogy Isten vezetett félre engem,és vadászhálójával elfogott.   Nézzétek, azt kiáltozom: »Erőszak!«, de nem kapok választ,+egyfolytában segítségért kiáltok, de nincsen igazságszolgáltatás!+   Ösvényemet kőfallal torlaszolja el, és nem tudok továbbmenni,útjaimra sötétséget borít.+   Megfosztott a dicsőségemtől,és levette a koronát fejemről. 10  Minden oldalról lerombol, míg el nem pusztulok. Kiszakítja reménységemet, mint a fát. 11  Haragja fellángol ellenem,és úgy tekint rám, mintha ellensége volnék.+ 12  Csapatai egybegyűlnek, és ostromolnak engem. Sátram körül táboroznak. 13  Testvéreimet messzire űzte mellőlem,és akik ismernek engem, elfordultak tőlem.+ 14  A hozzám közel állók* elmentek,és akiket jól ismertem, elfeledtek.+ 15  A házam vendégei+ és a rabszolgalányaim idegennek tartanak. Idegen vagyok a szemükben. 16  Hívom a szolgámat, de nem felel,irgalomért esedezem* hozzá. 17  Leheletem undorító lett a feleségemnek,+és büdösnek tartanak a testvéreim*. 18  Még a gyermekek is megvetnek. Amikor felkelek, csúfot űznek belőlem. 19  Minden jó barátom utál engem,+és ellenem fordultak azok, akiket szerettem.+ 20  Bőrömhöz és húsomhoz tapadnak csontjaim,+és épphogy megmenekülök a halál elől*. 21  Szánjatok meg, barátaim, szánjatok meg,mert Isten keze vert meg engem.+ 22  Miért üldöztök engem, akárcsak Isten,+és támadtok rám folyton*?+ 23  Bárcsak leírnák szavaimat! Bárcsak feljegyeznék egy könyvbe! 24  Bárcsak örökre sziklába vésnékvas íróvesszővel és ólommal! 25  Mert jól tudom, hogy a megváltóm*+ él,majd később eljön, és feláll a földön*. 26  Miután szétfoszlott a bőröm,de még élek, látni fogom Istent. 27  Én magam fogom látni,saját szemem látja majd, nem valaki másé.+ De mélyen legbelül lesújtott vagyok.* 28  Ti ugyanis ezt kérditek: »Már hogyan üldöznénk őt?«,+hiszen én vagyok a baj gyökere. 29  Rettegjetek a kardtól,+mert a kard büntetést hoz a vétkekre. Tudjátok meg, hogy van bíró!+

Lábjegyzetek

Vagy: „bosszantotok engem”. Lásd: Szójegyzék.
Vagy: „sértegettetek”.
Vagy: „a rokonaim”.
Szó szerint: „esedezem számmal”.
Szó szerint: „méhem fiai”, vagyis az a méh, amely megszült engem (anyám méhe).
Szó szerint: „és fogam bőrével menekülök meg”.
Szó szerint: „és nem elégedtek meg testemmel”.
Vagy: „kiváltóm”.
Szó szerint: „a por felett (poron)”.
Vagy: „De elsorvadnak bennem veséim.”