Jób 20:1–29

  • Cófár második beszéde (1–29.)

    • Úgy érzi, Jób megsértette (2–3.)

    • Arra céloz, hogy Jób gonosz (5.)

    • Azt állítja, hogy Jób élvezi a bűnt (12–13.)

20  Erre megszólalt a naámai Cófár+:   „Hát ezért nem tudom magamban tartani nyugtalanító gondolataimat,hisz fel vagyok háborodva!   Olyan bírálatot hallottam, mely sért engem,és az eszem* azt diktálja, hogy válaszoljak.   Biztosan mindig is tudtad azt,hisz így van, amióta csak ember* van a földön,+   hogy a gonosz örömkiáltása rövid életű,és az istentelen* öröme röpke pillanat.+   Bár az égig emelkedik a nagysága,és a felhőket éri a feje,   örökre elvész, mint az ürüléke. Akik látni szokták őt, ezt kérdezik: »Hol van?«   Elrepül, mint az álom, és nem találják. Elűzik, mint az éjszakai látomást.   A szem, amely egykor látta, nem látja újra,és az otthona sem látja többé.+ 10  Gyermekei majd a szegények jóindulatát keresik,és saját kezűleg adja vissza értékeit azoknak, akiktől elvette.+ 11  Csontjait fiatalos erő járta át,de porba fog az* hanyatlani vele együtt. 12  Ha édes a szájában a gonoszság,ha elrejti azt a nyelve alatt, 13  ha ízlelgeti, és nem válik meg tőle,és ha szájában tartogatja, 14  akkor az étel keserűvé válik benne,olyan lesz benne, mint a kobrák mérge*. 15  Gazdagságot nyelt le, de kihányja,Isten kiüríti a hasából. 16  Kobrák mérgét fogja szívni,vipera méregfoga* végez vele. 17  Sosem látja majd a patakokat,a méz és a vaj özönét. 18  Visszaadja javait, és nem éli fel*. Nem fogja élvezni a gazdagságát, melyet kereskedéssel szerzett.+ 19  Mert összezúzta és magára hagyta a szegényeket,olyan házakat kaparintott meg, melyeket nem ő épített. 20  Nem lesz nyugta belül,a gazdagsága nem segít neki, hogy megmeneküljön. 21  Semmi sincs már, amit felfalhatna,ezért nem lesz tartós a jóléte. 22  Amikor a leggazdagabb, akkor úrrá lesz rajta az aggodalom,teljes erővel tör rá a balszerencse. 23  Miközben megtölti a hasát,Isten* lángoló haragja lecsap rá,rázúdul, és eléri a beleit! 24  Amikor menekül a vasfegyverek elől,rézíjjal lövik át. 25  Kihúz egy nyilat a hátából,egy fényes fegyvert az epéjéből,és rettegés tartja markában.+ 26  Teljes sötétség vár kincseire,olyan tűz emészti meg őt, melyet senki sem szított. Veszedelem vár arra, aki életben marad a sátrában. 27  Leleplezi vétkét az ég,és fellázad ellene a föld. 28  Árvíz sodorja el a házát,hatalmas áradás lesz Isten* haragjának napján. 29  Ezt kapja Istentől a gonosz ember,ez az öröksége, melyet Isten ítélt neki.”

Lábjegyzetek

Szó szerint: „az értelmemből egy szellem”.
Vagy: „emberiség”; „Ádám”.
Vagy: „hitehagyott”.
Vagyis az ereje.
Vagy: „epéje”.
Szó szerint: „nyelve”.
Szó szerint: „és nem nyeli le”.
Szó szerint: „az ő”.
Szó szerint: „az ő”.